Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-238

408 Az országgyűlés képviselőházának ben az ügyben Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 665jelentése Esztergályos János országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége címén, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. IV. 8.528/6—1933. számú megkeresése szerint ellene a híróság, mint felelős szerkesztő ellen, vitéz árvátfalvi Nagy István és Csák Boldizsár főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1933. évi április hó 27. napján kiadott 95számában megjelent »A rokkantak és a HONSz« feliratú cikk tartalma miatt. A bizottság javaslata alapján, tisztelettel kérem, méltóztassék Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház ;a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, ebben az ügyben Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 580. számú jelentése Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte sajtó útján elkövetett, a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség címén, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 3960/1933. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1933

; évi február hó 15. napján kiadott 37. számában megjelent »Parasztország« feliratú cikk tartalma miatt. (Büchler József:^ Népszava-napot rendeznek! Csak azért is éljen a Népszava!) A bizottság javaslata alapján tisztelettel kérem, méltóztassék Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszteni. Elnök: Kíván-e valaki szólani? Patacsi Dénes jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Ennek a cikknek inkriminálása is rendkívül érdekes dolog. (Halljuk! a szélsőbaloldalion.) Ez a cikk

v amelynek »Parasztország« a címe, arról szól, hogy Dániában, amely szintén egy parasztország, a földbirtokosok le akarták vonni a mezőgazdasági munkások béreit, erre a dán parlament hozott egy törvényt és meghosszabbította az addig fennálló munkabérszerződéseket. (Buchinger Manó: Igen,mert ott szociáldemokrata kormány van!) Ezt állapíítja meg ez a cikk. Itt Magyarországon kiadott a f öldmívelésügyi miniszter úr egy rendeletet, hogy a földbirtokosok ne legyenek olyan önzők és legalább a legalacsonyabb^ napszámbéreknek megfelelő összegeket fizessék alkalmazottaiknak. Ezt a két tételt hasonlítja össze a cikk tisztán tárgyilagos alapon és megállapítja, hogy u ülése 193% január 25-én, csütörtökön. mi az oka annak, hogy Dániában ilyen törvényt hoznak, hogy, a parlament állapítja meg a szerződések további érvényét, hogy a béreket ne törhessék le, Magyarországon pedig a kormány csak kéri a földbirtokosokat, hogy ne nyomják le annyira a munkabéreket. Erre természetesen megmondja a cikk, hogy a dán kormányban részt vesznek a szociáldemokraták, titkos a választójog, van sajtószabadság, van gyülekezési és egyesülési szabadság, nálunk pedig nincs. Ez a kis közjogi differencia az oka annak, hogy Dániában a parasztokat megvédi a törvényhozás, Magyarországon pedig nem védi meg. Semmiért másért, mint ezért az összehasonlításért inkriminálták a cikket és kérik Weltner Jakab kiadását, ezért a cikkért, amely pedig tiszta igazság és a tények szembeállítása. Hogyan lehet ebből osztályelleni izgatást, vagy hogyan lehet ebből nemzetgyalázást konstruálni, ez egyszerűen elképzelhetetlen, de a mentelmi bizottság, vagy az ügyészség természetesen ráfogja, hogy nemzetgyalázás az is, ha azt mondja egy cikk, hogy Dániában szocialista kormány van és az védi a munkabéreket, Magyarországon nem védik, ez nemzetgyalázás. Bocsánatot kérek, akkor nem szabad Magyarországon túl senkinek szétnézni, nem szabad semmit figyelembe venni, nem szabad látni, be kell gubózni, bemenni a börtön mélyébe, ott elsenyvedni és elhervadni, mert hiszen nyilvánvaló dolog az, hogy egy eszmei áramlatban élő politikai irányzat összehasonlítja magát a külfölddel, még a legsötétebb reakció is keresi az összeköttetéseket, keres analógiákat és kutatja azt, hogy hol mit lehet csinálni. Ezt bűnnek tartja az ügyészség. Valószínű, hogy ezek a dolgok fájtak a t. ügyészségnek. Azt mondja a cikk (olvassa): »Nem szorul bizonyításra, hogy ez a törvény — tudniilik a dán törvény — áldásos hatásaival! kihat az egész dán gazdasági életre. Hiszen az a 20%-os bérlevágás, amelyre a dán kapitalisták törekedtek, csak még mélyebbre rántotta volna az amúgy is súlyos válsággal küszködő dán kisgazdatársadalmat. A fogyasztóképesség 20%-os csökkenése t VJLÍ jelentette volna, hogy a dán mezőgazdasági termények újabb 20%-a eladatlanul rohadt volna meg a piacokon. De a törvény nemcsak ezt a veszélyt hárította el, hanem útját szegte a munkanélküliség növekedésének is. Egyldőben ezzel a törvénnyel egyéb elhatározások is kiérlelődtek a dán parlamentben. Kimondották, hogy mindent elkövetnek, hogy teljesebbé építsék a szociális törvényhozást és teljesítőképesebbé tegyék a már meglévő szociális intézményeket. Hogy milyen kormány van Dániában?« Valószínűleg ez fáj az ügyészségnek. (Ügy van, a szélsőbaloldalon) »Szociáldemokratákiból és radikális-liberálisokból áll a kormány. A dán parlament legnagyobb pártja pedig a szociáldemokratapárt. Ez az, ami megmagyarázza az új dán törvényt és a nép érdekében elhatározott törvényes intézkedések sorát. — A választójog általános, egyenlő és titkos. Gyűléstilalom nincs. A szakszervezeti vezetőség üléséit nem kell bejelenteni a rendőrhatóságoknak. A pártszervezetekbe nem turkálhat bele a csendŐrszurony és nem rúghat bele a szolgabírói csizmasarok. A sajtó szabad és — nagybirtok nincs. — A másik parasztország, az a mi országunk. Itt is kiadtak egy rendeletet, egy intézkedést a munkabérek dolgában. A földmívelésügyi miniszter körrendeletet bocsátott ki, amelyben