Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-238

398 Az országgyűlés képviselőházának 238. ülése 193% január 25-én, csütörtökön. sült húst-« »A kislány szájából fuldokolva robbant ki a szó: „A kutyáknak jobb a sorsuk, mint minekünk..." s a karját fenyegetőleg meglóbálta a kutyák felé. Társai összerezzentek.« »A szobalány színes, szép paraszttálat tartott kezében s a kutyák elé tette. A tálból messzire sárgállott a jószagú tojásos tészta finom teste.« »A megrebbent gyermeksereg bámészan húzódott közelebb a vasrácshoz. A kislány könnyárja is megszakadt egy pillanatra.« A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek a Btk. 172. §-ába ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. %-a, szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit látszanak feltüntetni. A fent megjelölt »A magyar föld májusa« című közlemény Kis Jenő aláírással, »A kutyáknak jobb a sorsuk..*« című közlemény pedig Gárdos Mariska aláírással jelent meg. A nyomozás során kihallgatott Kis Jenő és Gárdos Mariska tagadták, hogy a fent megjelölt közleményeket ők írták. így a cikkek szerzőjét csak Farkas István országgyűlési képviselő, a isajtótermék kiadója tudná megnevezni. Farkas István országgyűlési képviselő, mint a fent megjelölt sajtótermék felelős kiadója, a cikkek szerzőjét felhívás dacára meg nem nevezte s a cikkek kéziratát be nem szolgáltatta, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett közleményekért a St. 34. §-a értelmében a sajtójogi felelősség, mint a lap felelős kiadóját, őt terheli. ^A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, a cikk tartalmából azonban izgató célzat nem állapítható meg, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Határozatkép kimondom tehát, hogy Farkas István képviselő úr mentelmi jogát a Ház ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 657. számú jelentése Weltner Jakab képviselő úr mentelmi ügyében. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. fűügyészség 8154/1933. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XI. 8568/2/1933. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1933. évi január hó 17. napján kiadott, 13. számában megjelent »Piros, piros, piros« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Piros, piros, piros, háromszor, sőt többször is piros szalagocskákat tűztek a bokrokra a magyar nemzeti síbajnoki verseny rendezői, hogy a versenyzők el ne vétsék az utat. Libegtek-lobogtak a piros szalagok a zúzmarás bokrokon és belelibegtek a csendőrök szemébe. A csendőrök pedig nem szeretik a pirosat, egyáltalán nem és bőszülten nekiestek az útjelző pántlikáknak s leszedték a bokrokról. Nemzetvédelmi ténykedésük büszke tudatától , eltelten távoztak a tett színhelyéről és — a bajnokságnak befellegzett, a verseny csődbe jutott. Sebaj, ezt, hogy jó pestiesen szóljunk: ki lehet bírni. Ámde mi lesz akkor, ha egyszer ugyanúgy nekiesnek a vasúti bakterek piros zászlócskáinak és egymásba futnak a vonatok? Vagy: mi lesz akkor, ha nekiesnek a kerteknek és lelegelik a piros szegfűket? Mert kitelik tőlük... Ki bizony...« A m. kir. belügyminiszter, mint sértett felettes hatósága, 1933. évi május hó 22-én VII/c. 118.514/1933. szám alatt a felhatalmazást a bűnvádi eljárás lefolytatásához megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. %-&, értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, a cikkben azonban nincs olyan kifejezés, mely a csendőrségre vonatkozó rágalmazó állítást tartalmazna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Határozatkép ki mondom tehát, hogy a Ház ebből az ügyből kifolyólag Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 662. számú jelentése Esztergályos János kénviselő úr mentelmi ügyében. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9424. 1933. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 8953/22—1933. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint f felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1933. évi július hó 16. napján kiadott 159. számában megjelent »Demokrácia—diktatúra« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A kenyéréhség rendszerint megszüli a szabadságéhséget. A diktatúra egyiket iseni tudja csillapítani. Következésképpen megérik a tömegek lázadása a diktatúrák ellen. A tömegek, amelyek előbb nem voltak képesek elég erős ellenállást tanúsítani a diktatórikus törekvésekkel' szemben, a tömegek, amelyeket a diktatúra gondolata magával sodort, egyszeriben tudatára ébrednek a demokrácia értékének, a iszabadság és a jogegyenlőség értékének és hozzálátnak, hogy megteremtsék a demokrácia világát, nem a polgári demokráciáét, hanem azt, amely a lényegig hatol, a szociális demokrácia világát, amelynek alapja a termelőeszközök kollektív tulajdona.« »A demokrácia, amely még tulajdonképpen meg sem születhetett, egy egészségesebb és boldogabb emberiség életformája lesz. Most pergőtűzben áll, de meg nem sebezhetik, mert még csak ezután ölt testet a szociális demokrácia hatalmas és mindent túlélő gondolata.« A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt