Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-235

296 Az országgyűlés képviselőházának 2< igen gyakran az általános politikai és gazdaságpolitikai irányváltozások következtében. Hogy egynéhány ötletszerűen kiragadott képpel erre rámutassak, méltóztatnak emlékezni arra, hogy a közüzemek első nyomait megtaláljuk a legrégibb időkben. Az ókorban az akkori rendezetlen állami viszonyok között a király vagyona volt az állam vagyona, és miután a király volt a legnagyobb földbirtokos, az állam jövedelme jórészt a földbirtokból, esetleg még a bányászatból került elő, egyszóval magángazdasági tevékenységből keletkezett. Folytatódott ez az irányzat a középkorban is, amikor különösen a német városok egymásután létesítettek téglavetőket vagy téglagyárakat, raktárakat, vágóhidakat és hasonló intézmény eket, főleg, hogy az elszaporodó és elhatalmasodó céhek monopóliumával szemben a fogyasztást megvédjék. A közüzemek fejlődésének nagy lökést adott a XVI. és XVII. században a merkantilista gazdaságpolitikai irány, amely részint az állami jövedelmek fokozása, részint pedig a magángazdasági tevékenység serkentése okából foglalkozott közüzemek létesítésével. A XVIII. század második felében a liberális gazdaságpolitika folytán visszafejlődött a közületek magángazdasági tevékenysége. A XIX. század çlején a gőzkultúra által megindított nagy ipari forradalom hatalmas városokat létesített. A városok lakosságának egymásközti érintkezését, a városok^ lakosságának élelmezését, ltovábbá vízellátását, a szennyvíz eltávolítását és hasonló közszükségletek kielégítését közületi feladatnak^ tekintették, és ez a közületek magángazdasági tevékenységének ismét nagy lökést adott. Körülbelül ez az állapot maradt meg — talán némileg az állami üzemek visszafejlesztésével — egészen a világháborúig. A világháborúban az államnak elsőrendű feladata volt a termelés és a fogyasztás szabályozása. Ez az állami kényszergazdálkodás azután folytatódott a háború után is és gyorsítólag hatott a közüzemek fejlődésére. A háború utáni közüzemek fejlesztésének főindoka azonban nem annyira pénzügyi szempontokban keresendő, mint inkább az előretörő szocialista politikának volt a hatása. Ez a szocialista politika azonban az utóbbi időkben elgyengült. A Németországban és Angliában hozott szocializáló törvények részint visszavonattak, részint pedig feledésbe mentek. Ma pedig az állam feladatát abban látjuk, illetőleg abban keressük, hogy teremtse meg a szükséges miliőt a magángazdasági tevékenység részére, egyébként pedig gazdasági téren, mint irányító, ellenőrző és "szabályozó szerv működjék. Egészen különös, — illetőleg, ha a mai sivár gazdasági viszonyokra gondolok, nem is olyan különös, hanem talán egészen természetes, — hogy a legélesebb az ellentét ma a közüzemek és magánvállalkozás között, amikor tulajdonképpen elmosódott a különbség a köz- és magánüzem üzemi politikája között. Mert a közületek mai financiális helyzetében a legtöbb közüzem szintén lehetőleg nagy feleslegekre dolgozik és a közüzemek árnivelláló hatása ma már tulajdonképpen a históriai emlékek közé tartozik. Amikor a miniszter úr ebben a jelentésben ismertetett döntését meghozta a törvény szelleme értelmében, eltekintve ezektől a gazdaságpolitikai irányzatoktól, azokat a főérveket és. főelgondolásokat vette figyelembe, amelyek a közüzemek fenntartása mellett szólnak, tekintettel természetesen azokra az érdekekre is, S5. ülése 193 A január 19-én, péntektn. amelyek a közüzemek ellen felhozatnak. Hogy a közüzemek ellen felhozni szokott legfőbb érveket röviden elősoroljam, méltóztatnak tudni, hogy az első és legfőbb érv, hogy az adófizető polgárnak nem lehet a saját adófilléreivel konkurrenciát csinálni. A közüzemek t fejlődése, különösen a háború után, az állami és a municipális szocializmus irányába esik. A politikai áramlatok befolyásolhatják a közüzemek vezetését, márpedig kétségtelenül aggályos, ha gazdasági kérdések eldöntésénél a pártpolitika játszik elhatározó szerepet. {Ügy van, jobbfelőli) A kereskedelmi szellem kevésbé érvényesülhet a közüzemekben, amelyeknek vezetőjénél rendszerint nincs meg az a pouvoir a gyors cselekvésre és a gyors elhatározásra, mint egy magánvállalkozás teljhatalmú vezetőjénél. A nem részvénytársasági alapon működő közüzemek működését kétségtelenül megnehezíti a községi adminisztráció nehézkessége. Kendszeresen ismétlődnek a magánvállalkozás részéről azok a panaszok, hogy a közüzemekkel szemben egyes adott esetekben érvényesül a hatósági befolyás. Végül, amikor napról-napra felmerül annak szüksége, hogy a közüzemek intenzívebb állami felügyelet alá vétessenek, ennek a felügyeletnek objektivitásába vetett hitet ingatja meg, ha az állam, vagy egyéb közületek magángazdasági tevékenységet folytatnak. Ezekkel a kétségtelenül figyelemreméltó érvekkel szemben állnak azok az elgondolások, amelyek a közüzemek létesítése és fenntartása mellett szólnak. Hogy egynéhányat, éppen a legfontosabbakat említsem: (Halljuk! Halljuk! jobbfelől) a közüzemekbe befektetett nagy nemzeti tőkét meg kell óvni az elsorvadástól. A közüzemek sok esetben fonios közszolgáltatásokat teljesítenek és a közüzemekre nem egyszer a hadügyi politika, vagy az állam hatalmi politikája szempontjából van szükség. A közüzemeket időnkint — ez ugyan ma felette teoretikus — az árak szabályozása szempontjából létesítették. Végül bizonyos iparágakban a rentabilitás hiánya visszatartja a magánvállalkozást a szükséges üzemek létesítésétől és ilyenkor helyén vannak természetszerűleg a fontos közszükségletek kielégítésére a közüzemek. A miniszter úr ezen érvek megfontolása mellett döntésének meghozatala előtt felkérte a társminisztériumokat, hogy jelöljék meg a fennhatóságuk alá tartozó közüzemeket és vállalatokat, azután vizsgálóbizottságokat szervezett, amelyeknek elnökeit a miniszter úr nevezte ki, a vizsgálóbizottságok egyik tagja a közüzemek felügyelő főhatósága, másik tagja pedig az illetékes kereskedelmi és iparkamara képviselője volt. Az így beérkezett és feldolgozott anyagot azután a miniszter úr áttette az ipartanács állandó bizottságához, amely ezt az anyagot dr. Laky Dezső műegyetemi profeszszor referálása alapján részletesen feldolgozta és véleményes jelentéssel terjesztette a miniszter úr elé. Ezen jelentés alapján hozta meg a miniszter úr döntését. Ha most már azokat a konkrét panaszokat vizsgáljuk, amelyek a vizsgálat folyamán és az előtt is a közvéleményben a közüzemekkel szemben felmerültek, mindenekelőtt rámutathatok a közüzemeknek egy olyan nagy csoportjára, amely ellen nálunk ma kifogások, panaszok egyáltalában nem merülnek fel. Ilyenek az államvasút, a posta, a pénzverde, a dohánygyár és még egynéhány ilyen fontosabb 'közüzem. Ilyenek továbbá: az iparokta