Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-232
Az országgyűlés képviselőházának 232. oldalon: Kevesen adnak 1 pengőt!) a 10—12 órát dolgozó alacsony állású tisztviselőknek 30—40—50 és maximum 80 pengős havi munkabérét, akkor látjuk csak, hogy a csend és nyugalom mögött valóságos orkán pusztít ebben az országban, (Ügy van! t a szélsőbaloldalon.) mert a csendőr és a rendőr megakaszthatja a tüntetéseket, de ezek a számok a statisztikáiban kiáltó éberséggel jelentik, hogy pusztul az a magyar nemzet, amelyet testvéreknek szólítanak- (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és amelynek boldogulására itt programmokat alkotnak anélkül, hogy azokból bármit is betarta• nának. A textiliparban az átlagos munkaidő heti 56 óra, de a vidéken napi 10—12 órát is dolgoznak. Napi 8 órás munkaidővel — megjegyzem, a textilipar meglehetősen nagy haszonnal dolgozik (Farkas István: Privilégiumokat élvez!) — 7000 munkást lehetne egyedül ebben az iparban foglalkoztatni. A vas- és fémiparban a kisebb és középüzemekben, amíg munka van, korlátlan munkaidővel dolgoznak; ha elkészül a munka, akkor a munkásokat elbocsátják. A magántisztviselők átlagos munkaideje napi kilenc és fél óra, de vannak helyek, ahol 12 órát dolgoznak. Ha a munkaidőt 6 órára szabályoznák, akkor 8000 magántisztviselőt lehetne elhelyezni. Ez az útja annak, hogy munkásokat foglalkoztatáshoz lehessen juttatni. Egyetlen törvényjavaslattal — be fogom bizonyítani az adatok alapján — a munkások százezreit lehetne foglalkoztatni. Az Oti. pontos adatai alapján ki lehet számítani, hogy ha az Oti.-nál biztosított 393.000 kifejezetten az iparban foglalkoztatott munkás hetenkint nem dolgoznék többet, mint 40 órát, akkor ebben az esetben heti 5,754.000 új munkaóra 143.000 ipari munkás elhelyezkedését tenné lehetővé. De ne kívánjunk ilyent a magyar kormánytól; amikor nagy ipari államokban már 32 órás munkahétről beszélnek és a kapitalistákat arra kényszerítik, hogy magasabb munkabéreket fizessenek, akkor ne beszéljünk mi 40 órás munkahétről. A 48 órás munkahétnek, a napi 8 órai munkaidőnek törvénybeiktatása 80.000 ipari munkás elhelyezkedését tenné lehetővé. Nem akarom èzeket a számokat folytatni, nincs annyi időm. Ellenben megmondom, hogy 12.000 tisztviselőt lehetne elhelyezni, ha a 6 órai munkaidőt törvénybe iktatnák és 80.000 ipari munkást lehetne elhelyezni, ha a napi 8 órai munkaidőt törvénybeiktatnák. Azt kérdem én ennek alapján: lyozza a kormányt abban, hogy ezt a problémát legalább napirendre tűzze? Mi akadályozza azt a 8 órai munkaidőt, amelyet mi már elfo- L gadtunk alapul, valóban törvénybe iktassák? I Nincs más problémája ennek az országnak, mint a fővárosi törvényjavaslat? Miért kell minekünk hetekig szünetelnünk, amikor itt az emberek százezrei éheznek és nyomorognak anélkül, hogy bárki is törődnék sorsukkal? Azt kell mondanom, hogy a magántulajdonnak az a szentsége, amely a régi időben érinthetetlen tabu volt, ma már megszűnt. Olyan államok, amelyeknek politikájáért rajong az egységespárt is, a legdurvább erőszakkal gázolja le a magántulajdont és demokratikus államokban is, mint az Egyesült Államokban, a legridegebben mélyen belenyúlnak a gazdasági életbe és a magántulajdon szentségét egyáltalán nem fogadják el, mert azt mondják, hogy a közérdek fontosabb, mint a magántulajdon. Nálunk pedig? Nálunk a Gyosz. és a ülése 193% január 16-án, kedden. 217 bankok dirigálnak. Nálunk a Gyosz. ellenkezése miatt nem lehet megcsinálni a 8 órai munkaidőt. Nálunk a kartellhez minden szólam és fogadkozás ellenére nem lehet hozzányúlni, pedig száz és százezer ember boldogulása sokkal fontosabb, mint annak az uzsorázó és fosztogató tőkének működése, amelyhez nem tudunk hozzányúlni. Még csak egy mondatot. Azt mondom, hogy egyetlen törvényjavaslattal 80.000 munkást és legalább 10.000 tisztviselőt lehetne elhelyezni, de^ egyáltalán semmi sem történik ebben az irányban. A miniszterelnök például egyik híres beszédében a csomagolásról beszélt. Nem akarok visszatérni erre a régi ügyre, de megmondom azt, hogy az ország helyzetén lehetne segíteni, ha csomagolnának azok, akiknek 30 állásuk van; ezek 29-ben csomagoljanak és csak egy állást tartsanak meg. Lehetne segíteni az ország helyzetén, ha közpénztárból nem lehetne két, három vagy négy helyen fizetést felvenni. Csomagolnia kellene a pusztító, kizsákmányoló tőkének, pusztulniuk kellene mindazoknak Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Weltner Jakab: Befejezem, már az utolsó mondatot mondom. Pusztulniok kellene mindazoknak, akikhez hiába apellálnak, hogy legyenek önzetlenek, akiknél hiába koldulnak. Csak rendszabályokkal lehet a helyzeten segíteni. Azt kérem tehát, hogy a 40 órás munkahétről szóló indítványt tűzzük napirendre és általában követeljük azt, hogy végre egyszer ez a parlament komolyan foglalkozzék a gazda; sági kérdésekkel, száz- és százezer nyomorgó ember helyzetével. Az első igazi nemzeti feladat: ezzel foglalkozni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? ... ^ Héjj Imre jegyző: Gróf Sigray Antal! Gr. Sigray Antal: T. Ház! Nincs idÖm ; ;ée módom, hogy előttem felszólalt t. képviselőtársam beszédével foglalkozzam és az ő indítványát magamévá tegyem, mert hiszen az elnök úr napirendi indítványát fogadom ^ el, de én,.'is arra kérem a kormányt és elvárom a.kormánytól, hogy a munkanélküliség problémáját és annak megoldását tegye magáévá. Csak .azt kérem, hogy amikor az ipari munkásság problémájával foglalkozik, ne feledkezzék el arról sem, hogy a falu népe minden előnyös statisztika és statisztikai kimutatás ellenére még'ina is irtózatos nyomorban él. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amivel én foglalkozni akarok, az két jelenség, vagy mondjuk, egy jelenség és egy esemény, amely a közelmúltban volt vagy játszódott le és amelyek az én szerény véleményem szerint szoros összefüggésben állnak némely pontokban egymással. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja él.) Az egyik a revízió gondolatának feléledése, Bethlen István gróf (Élénk éljenzés és taps.) és Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársaink (Élénk éljenzés és taps.) angliai útja kapcsán és annak a hatása, annak a bizalomnak és annak a gondolatnak megerősödése, hogy a revízióhoz mindinkább közeledünk. Természetes, hogy pártkülönbség nélkül, osztatlanul az egész nemzet azok mögött áll, akik a magyar igazságot teoretikus ée gyakorlati alapon külföldön fényesen kifejtették és kell is, hogy az övék legyen a nemzet köszönete. (Helyeslés.) Nem von le egy szemernyit sem az ő érdemükből, hogy a szenzáció
