Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-232

Az országgyűlés képviselőházának 232. ülése 193% január 16-án, kedden. 207 Egy olyan javaslatot, amely szigorúbban akarja megbüntetni a zugirászkodást, amely az ügyvédségnek a jogélet egy új és nagy területét engedi át csaknem kizárólagossággal védett területként, semmibe sem venni és azt úgy tüntetni fel, mintha semmi sem történnek, mintha ez a javaslat semmit sem jelentene, a közérdek, a jogélet és az ügyvédség érdekében, pártpolitikai elfogultságra mutat olyan javaslatnál, amely kizárólag jogászi javaslat. Ügy, ahogy az én igen t. képviselőtársam beszélt erről a javaslatról, a jegyzők niagánmunkájáróll, ;az, ingyenes jogi munkáról, beszélhet egy elméleti jogász, egy érdekelt ügyvéd, (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) de nem beszélhet a törvényhozó, aki köteles minden szempontot mérlegelni,, Nem lehet azt mondani mindenkiről, aki szívességből, emberbarátságból, könyörületességből, ingyen áll valakinek rendelkezésére és segít neki valamely írás megszerkesztésénél, amely esetleg iogi következményekké*!; is járhat, bogy zúgirász. Nem lehet és nem szabad a jegyzőkről sem azt mondani, hogy zugirászok, mert hiszen törvény hatalmazza fel őket bizonyos magánmunkálatok teljesítésére. Indokolatlan sértése ez a kiváló, derék magyar jegyzői karnak. Teljesen félreismeri az én tisztéit képviselőtársam a jegyzői magánmunkálatok természetét, ha. azt hiszi, hogy ez a jegyzők érdeke. A falusi nép érdekében van (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) a jegyzők magánmunkálatainak megengedése. A képviselőtársam budapesti ember, nem ismeri a falusi élet egyszerűségét, apró-cseprő ügyeit, bajait, a falusi ember közönyét a hivatalos írások iránt. Mi. vidéki r képviselők, kell, hogy felvilágosítsuk őt arról, hogy ez a szegény falusi magyar ember csak tudomásul veszi az idézést, a fizetési meghagyást, a büntetőparancsot és már csak akkor jön panaszra a községházára, esetleg* az ^ügyvédhez vagy a kén viselőhöz, amikor már régen jogerős a büntetőparancs

h a fizetési meghagyás s amikor már makacssági ítéletet hoztak ellene. Csak akkor ébred rá, hogy mi történt, amikor már megjelenik nála a végrehajtó, azoknak a törvényes bírói intézkedéseknek alapján, amelyeket Ő a maga közönyével semmibe se vett, hogy végrehajtást vezessen ellene és esetleg el is vigye a holmiját. A falusi ember semmi néven nevezendő fontosságot nem tulajdonít a határidőknek és a hatósági iratoknak. Nincs is odahaza, amikor azokat kézbesítik neki. Hogy is történik ez az életben? Rendszerint úgy van ez az életben, hogy a falusi ember künn van a mezőn, végzi a 'maga^ földjén a munkáját és ezalatt megjelenik nála a kisbíró, a kézbesítő, otthagy a házában, háza népénél egy írást. Hogy pedig milyen nagy különbség van a hivatalos írások nyelve meg aközött a nyelv között, amelyet a magyar ember beszél, arról nekem felesleges volna itt beszélnem, (Felkiáltások a jobboldalon: Fájdalom. így van!) mert hiszen a magyar ember — fájdalom — néha meg sem érti, hogy az írásban miről van szó. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Sem azt nem érti meg, mi van az idézésben, sem pedig azt, hogy miféle figyelmeztetést intéztek hozzá. Már a fizetési meghagyás, a büntetőparancs, az ügyvédi kereset is olyan hivatalos nyelven van általában megírva, amelyhez a mi egyszerű falusi népünk alig ért. Csak szavakat lát egymás mellett. (ÖstÖr József: Hát még az illetékügyékben!) Arról ne is beszéljünk! Az adó- és illetékügyekben mi maKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIX. gunk sem tudunk kiokosodni és mi magunk sem tudjuk sokszor megérteni, hogy miről van szó azokban. Ilyen körülmények között, t. Ház, hogyne fordulna a falusi ember közvetlenül a falusi jegyzőhöz! Hiszen a jegyző ott van kéznél, közelebbről^ ismeri az ő viszonyait,, az ő egész életét, családját s számtalanszor örömmel siet segítségére teljesen ingyen, — mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a jegyzői miagánmunkálatok a szegény embereknek ingyen végzendők. A falusi jegyző tehát igenis az egyetlen és kéznél levő tanácsadója a falusi népnek s erre törvény hatalmazza fel, nem pedig — amint mondani szeretik — miniszteri rendelet. Beszédem folyamán majd részletesen idézni fogom azt törvényt, amelynek alapján a falusi jegyző fel van hatalmazva magánmunkálatok végzésére és bizonyos esetekben az ezért járó díjak szedésére. De már most kijelentem, hogy a falusi néptől a falu jegyzőjét, mint tanácsadóját, egyetlen bizalmasát elvenni nem lehet, nem szabad. Visszatérve képviselőtársam felszólalására, leaffl tudom megérteni képviselőtársamat, hogy amikor itt olyan szigorítással jövünk, amelyet mindjárt ismertetni fogok, ilyen éles támadást intéz a javaslat ellen, ahelyett, hogy egyenesen elismeréssel fogadná azt, mint jogász* a jogi élet és a közérdek szempontjából s elismeréssel fogadná mint ügyvéd, mert a javaslat kiterjeszti az ügyvédi tevékenység védett "területkörét, mondjuk: kizárólagosságot kap az ügyvédi kar az okiratok szerkesztése tekintetében, ami eddig nem volt meg, mert okiratot mindenki szerkeszthetett. A. javaslat szigorítást jelent, mert eddig, amint tudjuk, a zugiraszkodás kihágást képezett es nandössze 600 pengő pénzbüntetéssel volt sújtható, visszaesés esetén kéthónapig terjedhető elzárásai és 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel. A javaslat szerint a zugirászat a jövőben nem kihágást, hanem vétség lesz, mely hálomhónapig terjedhető fogházzal és 8000 pen• őig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, visszaesés esetén: pedig- a fogházbüntetés hathónaoig terjedhet és emellett a hivatalvesztés, H politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is kimondandó, sőt e javaslat 3. és 4. §-a szerint egyéb következményekkel is jár. A zugirászkodás tehát a javaslat szerint eddig nem ismert komoly bűncselekménnyé. vétséggé válik. Ez az, amit nem értek, mikor a javaslatot Gál Jenő t. képviselőtársam annyira érthetetlen módon támadja, a zugirászat vétséggé válik, amelyet súlyos fogházbüntetéssel, pénzbüntetéssel, és egyéb más büntetéssel fogunk büntetni, ha törvény lesz á javaslatból. De nemcsak szigorít ez a javaslat, hanem a zugirászkodás területét ki is terjeszti. A zugirászkodás tilalma ugyanis eddig a feleknek hatóságokés bíróságok előtt való jogosulatlan képviseletére vagy beadványok szerkesztésére vonatkozót!:; ez volt eddig

1 a zugirászat. Okiratot szerkeszteni, akár ingyen, akár pénzért, mind a mai napig bárkinek szabad, minden írástudó embernek szabad volt és most mi történik! A javaslat szerint, a jövőben okiratot díjért vagy más ellenszolgáltatásért csak ügyvéd vagy olyan személy szerkeszthet, aki arra valamely más jogalapon jogosult, A zugirászkodás tilalmának területe tehát az okiratok szerkesztésének tilalmára is kiterjesztetik, és ilyen módon most már a jogi élet területén tulajdonképen csak a jogi tanácsadás szabadsága marad meg, a kontárok, a zugirászkodók 30