Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-232

Az országgyűlés képviselőházának 232. ülésé 193 U január 16-án, kedden. 205 reső közönség becsületes és jól felfogott érdekét. (Jánossy Gábor: A falu jegyzőjének anynyi a dolga, hogy rá sem ér ma magánmunkálatot végezni.) Próbálja meg t. képviselőtársam, menjen el hozzá, majd meglátja, hogy mennyire elvállalja az ön részére is a magánmunkálatokat. Nincsen a jegyzőnek annyi dolga, hogy a zúgirásaatra rá ne érjen. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem zúgirászat- — Brogli József: Kikéri magának a jegyzői kar, 'hogy zúgirásznak nevezzék.) Tőlem kikérheti, mégis kijelentem, hogy mindenki, aki nem bír oklevéllel . .. (Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Törvényes joga van rá!) Elnök: Figyelmeztetem a jobboldalon ülő képviselő urakat, hogy ne zavarják a szónok >t. A képviselő uraknak is joguk van feliratkozni, elmondhatják véleményüket, de nem közbeszólások alakjában. Gál Jenő: Szerintem igenis zúgírász az, aki jogászi magánmunkák elvégzésére vállalkozik, pedig nem ért hozzá, (Felkiáltások a jobboldalon: Jogosult! — Zaj.) Nem zavarhatják meg ezt a felfogásomat, mert meg vagyok győződve arról, hogy az ajánlási íveket pontosan fogja megszerkeszteni és összeírni a jegyző úr, ez azonban nem változtathat azon. (Zaj a jobboldalon. — Felkiáltások: Mindenből politikát csinál!) A legnagyobb politikai érték az, hogy a jogkereső közönségnek pártatlan és képzett erők álljanak rendelkezésére. Nagyon könnyű krokodilkönnyeket sírni akkor, amikor az ügyvédek itt hallják és magától a miniszter úrtól hallják, hogy micsoda szörnyűséges helyzet az, amelybe az ország ügyvédei belekerültek. Ilyen körülmények között még lehet tépelődni azon, hogy vájjon el kell-e tiltani a magánmunkálatok végzésétől azokat, akik nem hivatásszerűen szolgálják a jogkereső közönséget? (Báró Vay Miklós: Túl sok ügyvéd van.) Ha segíteni akarnak, akkor ne gondoljanak csupán az ügyvédekre, hanem gondoljanak az önök választótömegeire is; (Brogli József: Azokra gondolunk! Mindig a választókra, a népre kell gondolni!) és arra, hogy a választók tömegéből azzal a szemrehányássál jönnek, hogy hozzá nem értő ember így és így bánt velem! Hiszen ha valaki állatorvosi működést mer kifejteni és e miatt megdöglik egy tehén, akkor megmozdul az egész közigazgatási apparátus, de ha a jegyző tudatlansága miatt tönkremegy egy ember, akkor nem lehet a jegyzőt fegyelmileg felelősségre vonni. (Brogli József: Es ha az ügyvéd tudatlansága miatt megy tönkre!) Akkor fegyelmileg felelősségre vonják. (Brogli József: A jegyző is felelős!) Bocsánatot kérek, egy országban, ahol elsőfokú közigazgatási bíróság sincs, felelősségre vonásról beszélni olyan képzelődés, amelynek már nem ül fel senki. Kell, hogy elsősorban a zúgirászat üldözése legyen a biztosítéka ama kar hozzáférhetetlenségének, amelyet ezekre a jogi munkálatokra a törvény jogosít fel. Ha van törvényünk, amely aképpen szól, hogy csak ügyvéd, és pedig nem is akármelyik ügyvéd, ' hanem csak az az ügyvéd, aki a kamarába be j van jegyezve, aki tehát ellenőrzés és fegyelmi ; felelősség alatt áll, állhat a jogkereső közönségnek rendelkezésére, akkor ennek az ellenkezőjére felszabadítani hozzá nem értő elemeket, valóságos merényilet a jogkereső közönség érdekei ellen. T. Képviselőház! Ebben az országban — hogy megemlítsem — törvény gondoskodik például arról, hogy az ügyvéd a feleket minden hatóság előtt képviselheti. Egy kérdést leszek bátor intézni a mélyen t. igazságügyminiszter úrhoz: tudja-e, hogy vannak ebben az országban olyan hatóságok, amelyek előtt az ügyvéd nem képviselheti a feleket, mások ellenben igen. Tudja-e mélyen t. miniszter úr, hogy ebben — amint az előadó úr mondotta —

r a jogászilag kiművelt országban az állásvesztést kimondó, jogfosztó határozatokat hozó hatóság előtt az ügyvéd számára nincs nyitva az ajtó. Még a kamarailag bejegyzett ügyvéd sem jelenhetik meg az olyan fórumok előtt, amelyek például — a miniszter úr bölcsen tudja, hogy így van — tábornoki rangtól és nyugdíjtól fosztanak meg olyan egyéneket, akik az ország véderőhatalmának tagjai. Ha eljárás indul meg a fegyelemi fórum előtt, amelyet becsületügyi választmánynak hívnak, a nyugdíjas tisztek képviseletét nem engedik meg az ügyvédi kamaráknál bejegyzett ügyvédeknek, sőt még a honvédségi védőknek sem. (Felkiáltások jobbfelől: Nagyon helyes. — Káinoki Bedő Sándor: A rendőrtisztek fegyelmi eljárásánál 'Setm járhat el az ügyvéd!) Ügy van, ott sem lehet eljárni. Ezek szomorú képek, t. Képviselőiház. Lehetetlenség, hogy az ügyvéd igazmondása és függetlensége megálljon a becsukott ajtók előtt. Ha segíteni akarnak az ügyvédi karon, akkor elsősorban arról kellene gondoskodnia a mélyen t. igazságügyi kormányzatnak, hogy legyen mód arra, hogy az ügyvéd a maga tisztessége és diplomája alapján elhelyezkedhessék olyan területeken, amelyek őt megilletik. Megkérdezem itt a Ház színe előtt, tessék nekem megmondani: egy évtized óta jutott-e az ügyvédi kar bármelyik kiváló, kiemelkedő tagja a felsőbíróság körébe? Előfordult-e egyetlen nyugdíjazás után is Magyarország egész területén olyan eset, amikor egy ilyen bírói állásba egy feddhetetlen, sőt kiváló, elsőrendű ügyvédi erőt hívtak volna meg? Itt mindig azzal hozakodnak elő, hogy Magyarország jogi sztrukturája, közjogi, magánjogi és bírói viszonylatai az angol rendszerhez igazodnak, hogy itt az a közszellem van és azok az értékek vannak, amelyek Angliában. Mindnyájan méltóztatnak bölcsen tudni és különösen az igazságügyminiszter úr tudja bölcsen, hogy Angliában nem lehet bíró az, aki előbb ügyvéd nem volt. Ha ott az ügyvéd megbecsülése és az ügyvédi gyakorlat ilyen garanciális elem, miért nem történik segítség abban az irányban, hogy az ügyvédek legalább bizonyos arányszámban felvétessenek a bírói státusba? Sem a miniszter úr, sem hivatali elődje egyetlen olyan esetet sem tud felmutatni, sőt hosszúhosszú idők óta nincs rá eset, hogy az ügyvédi kar díszei, a kamarák elnökei, vagy bárki közülük a jogkereső közönség javára bekerült volna a bírói stallumokba. Ezzel szemben ellenben azt látjuk, hogy a törvényhozás dédelgetett kedvencei, a községi jegyzők. A t. képviselő urak is valósággal megbotránkoznak azon, ha valaki a községi jegyzőhöz hozzányúl. Hiszen az egész javaslat azoknak a felterjesztéseknek alapján készült, amelyekkel mi valamennyien, az ügyvédi kamarák feliratban kértük a miniszter urat és elődeit: tessék már végre megrendszabályozni a dolgot, mert a községi jegyző veszi el a kenyeret az. ügyvédi kar tagjai elől! Nem tőrtént semmi. Most pedig idejönnek ilyen javaslattal,^ amely körül van cikornyázva, körül van bástyázva azzal, hogy hozzá ne mérj ériek