Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.

Ülésnapok - 1931-231

Az országgyűlés képviselőházának 231. ülése 19êê december 18-án, hétfori. 195 .hogy ia nemzeti szocializmus tulajdoniképpen olasz gondolat* kérdem önöktől, hogy miért nincs Magyarországon fasiszta párt, miért nem tudott itt a fasiszta gondolat gyökeret verni 'bár a zeurópai politikának legnagyszerűbb és legkiválóbb egyénisége áll a fasizmus élén s bár a tízesztendős fasizmus óriási eredményeket ért el minden téren, még szociális téren is. Ha tehát a nemzeti szocializmus csak most próbál érvényesülni és csak .akkor tudott erőre kapni, esztendőkig tartó nyavalygás után, amikor Hitler uralomra került,, igenis: meg kell konstruálnunk, 'helyesebben meg kell látnunk azokat az összefüggéseket, amelyek a hitlerizmus és a hazai nemzeti szocialista, horogkeresztes,, vagy — mit bánom én — nyilaskeresztes mozgalom között fennállanak. T. Ház! Ha keressük, hogy imáért próbálja és miért sikerül íbi zonyos mértékig ennek f a nemzeti szocializmusnak az országban a kétségbeesett embereket megfogni, 'akkor rá kell, hogy mutassak arra a német gyökerű kultúrpolitikára, amely itt évtizedeken keresztül, legfőképpen pedig a legutóbbi tíz esztendőben, érvényesült, rá kell, hogy mutassak azokra a sokszor mesterkélt összefüggésekre, amelyek a magyar kultúrélet és a német kultúrélet között vámnak, — nem mindig a magyairiság javára — rá kell, hogy mutassak arra a német szuggesztióra, amely alatt, sajnos, ma is vagyunk és amellyel szembe kell szállnunk akkor, ha itt önálló nemzeti és magyar kultúréletet akarunk teremteni, ha önálló magyar államot akarunk teremteni és vissza akarjuk szerezni a magyarság számára a muaga dunavölgyi szerepét; rá kell, hogy mutassak ezenkívül a német kisebbségekre, mint eszközre is, amelyeket nagyon előreláthatóan próbáltak és próbálnak (bekapcsolni a német imperialista gondolatba: rá kell, hogy mtutassak azokra a törekvésekre is, amelyek Németországból indulnak ki, hogy a Duna völgyében szabad kezet és szabad utat 'biztosítsanak maguknak a Fekete tengerág. Méltóztassaniak megenigedM, hogy egy pártonkívüli iképviselőtől hallott esetet mondjak el jellemzésül a nácizmus dumaivölgyii terveire vonatkozólag. (Peyer Károly: Magyar országot Törökbálintig csatolják hozzá Németországhoz!) Az erdélyi szászok nemzeti szocialista mozgalmának a vezetője egy Fabricius nevű ezredes. Ezt a Fabricius ezredest meglátogatta a román antiszemita képviselő, Cusa és a többek között beszélgettek a kisebbségi kérdésről is. Cusa azt kérdezte: ezredes úr, hogyan gondolják önök a kisebbségi kérdés megoldását? Az ezredes nagy szemeket meresztett és azt kérdezte: miféle kisebbségekről kérdezősködik, képviselő úr? A magyar és a német kisebbségekről, válaszolt Cusa. A német kisebbségekről'? Hogyan gondolja ön ezt, hát nem tudja, hogy itt egy óriási birodalomról van szó, amely az Északi- és Keletitengertől a Fekete-tengerig fog nyúlni és hogy önök, románok abban csak kisebbség lehetnek? T.. Ház! Ez az a gondolat, ez az a törekvés, majdnem azt merném mondani Európa mostani politikai alakulása folytán, hogy ez az a kényszer, amelyben a németek vannak, mert egyetlen szabad útjuk van ma még a feldarabolt, a kaotikus helyzetbe jutott Duna völgyén keresztül. Amikor ez a helyzet, akkor nekünk óvatosan kell a magunk nemzeti politikáját elválasztanunk minden idegen szemponttól, minden idegen befolyástól és még a német-magyar viszony kérdését is csak úgy szabad megítélnünk, hogy minden idegen, tehát a német befolyást is még a legkisebb mértékben is, kizárjuk erről a területről, ebből az államból és ebből a társadalomból és akkor valóban a szabad kéz alapján tárgyalhatunk velük. (Peyer Károly: Berlintől Bagdadig!) Azt mondja Festetics képviselő úr, hogy ő á nemzetköziséggel szemben áll, a nemzetközi marxizmussal szembefordul. (Peyer Károly: 1918-ban mást mondott!) Ellenfele ^ vagyok a szociáldemokráciának, de azt állítom, hogy az a nemzetköziség, amelyet a magyar horogkeresztesek képviselnek, a nemzetköziségnek legrosszabb formája, mert tulajdonképpen a német befolyást, a német_ szolgaságot, a német vazallátust jelenti. (Ügy van! Ügy vaní a bal- és szélsőbaloldalon.) SohteBem hallottam, hogy a magyar szociáldemokratapártnak Prágáblan, az ottani szocialisták házában külön szekciójuk volna, mint ahogy Berlinben, vagy Münchenben a magyar horogkeresztesek a német horogkeresztesek ottani székházában helyiségük van. (Esztergályos János: Minket ezért felkötnének! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Elsősorban tehát azért foglalok állást a hazai horogkeresztes, vagy nyilaskeresztes mozgalommal szemben — függetlenül attól, hogy valóban ellenzéki párt-e vagy sem, mert bennük a német hódítás, a német impérium keleti terjeszkedésének szálait látom. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem vádolom őiket hazaiiatlansággal, mert nem tartozom azok közé, akik bárkinek a hazafiságát addig, amíg bizonyíték nincs, kétségbevonják, de igenis állítom azt, hogy ők eszközei egy idegen gondolatnak és akaratnak, hogy botorul, nem ismervén a helyzetet (Ügy van! Ügy van! balfelől.) és nem ismervén at a veszedelmet, isimelyet felidéznek, eszközeivé adják magukat egy idegen törekvésnek és idegen hódításnak. Ahányszor külföldi emtberekkel, politikusokkal, írókkal, újságírókkal beszéltem, mindig az a vád hangzott ed részükről velünk szemben: önök túlságosan a német érdekek járszalagján hagyják magukat vezettetni. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Benes azzal győzött velünk szemben, hogy el tudta hitetni a nagyvilággal, hogy mi vagyunk a németeknek egyetlen igazi vazallusai. Ez a nemzeti szocialista mozgalom új eszközöket és új érveket ad Benes kezébe, (Farkas István: És a kormány támogatja ezt az álláspontot!) mert merem mondani, hogy az egész világon a kultúremberiség elfordul azoktól az erkölcsileg és politikailag egyaránt barbár eszközöktől. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon) amelyekkel ez a nácizmus dolgozik. Lehetetlenség, hogy éppen a magyar nemzet legyen az, amely egy ilyen politikai barbárságot magáévá tegyen. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nekünk ezeresztendős gyönyörű alkotmányunk van, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mi olyan nemzet vagyunk, amely maga termelte ki a maga fajtájának erejéből, a maga fajtájának politikai eszével a parlamentarizmusát, mert hiszen ez a parlamentarizmus a régi 900 esztendős magyar alkotmányosságon épült fel. (Strausz István: A Szent Korona tanán!) Amikor ez a német politikai barbárság, amelyben nemcsak az a barbárság, hogy a parlamenta-