Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-231
Az országgyűlés képviselőházának 231. ülése 1933 december 18-án, hétfőn. 193 gába mélyedjen és meghallgassa azt a komoly figyelmeztető szót, amely itt elhangzott. De viszont ideje és .alikalana is van a kormánynak is arra, hogy amikor az egyetemi if júsággal szemiben, nagyon helyesein, erélyesen lép fel, ugyanakkor az egyetemi ifjúság és különösein az állástalan ifjúság elhelyezésének proiblemájával komolyan, közelebbről gyakorlatilag foglalkozzék, úgyhogy az annyira, amennyire a mai nehéz viszonyok között lehetséges, megoldható legyen, a lelki nyugalom helyreálljon s helyreálljon az egyetemeken a rend, mely renid, a jogrend, a nemzet legértékesebb kincse. Az elnöki napirendi indítványt fogadom el. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovics GYörgy .iecyző: Müller Antal! Müller Antal: T. Ház! Előttem szólott két képviselőtársaim; a anai súlyos nyomort ecsetelte és erre kértek' a kormánytól orvoslást. En is magáimévá tehetem az előttem felszólaltak érveléseit és helyeslem előttem szólott Váry képviselőtársamnak azt az indítványát, hogy a súlyos, nehéz magyar jelenben azokhoz, fordulnunk, akik még legjobban tehetik (Váry Albert: Ugy van!)- és ezek segítségével biztosítsunk az ifjúságnak exisztenciát. Ez tényleg olvan konkrét javaslat, amit, hiszem, hogy a jelenlevő pénzügyminiszter úr mérlegelni fog és rövidesen egy ilyen javaslattal fog iis a Ház elé jönni 1 . Ha az ifjúság kérdéséről van sízó, legyen szaibad itt a karácsonyi zárás előtt felhívnom a kultuszminiszter úr figyelmét arra, nehogy soká tartson il Z il helyzet, ami most van a Műegyetemen, hogy tudniillik bezárultak a. kapuk, nem engedik tanulni a tanulni vágyó ifjúságot, az üfjak nem tudnak kollokválni, nem tudják a félévet befejezni, vagyis töibbezer ifjún és ezeknek szerencsétlen szülőin, ütnek akkor, amikor egynéhány rakoncátlankodó, békétlenkedő fiatalemberről van szó, akik talán éppen izgatással működnek az egyetemen. Lehetetlenségnek tartam, hogy emiatt több ezer ifjú féléve vesszen el és hogy azok a szülők, akik olyan keservesen taníttatják gyermekeiket, félévvel vissza legyenek gyermekeik révén vetve. Legyen szabad megragadnom az alkalmat hogy felhívjam a kormány figyelmét a közelgő karácsonyra és kérjem, hogy az állami alkalmazottaknak egy kis támogatást nyújtson karácsonyi segély formájában. Tu dtómmal a Baross Szövetség ilyen irányú felterjesztést intézett a kormányhoz, a székesfőváros törvényhatósági tanácsa a főpolgármester útján ugyancsak egy ilyen felterjesztéssel fordult a kormányhoz. Amikor a székesfőváros, amely ugyancsak nehéz helyzetben van, tisztviselői részére karácsonyi segélyt, tudott adni, kérem a kormányt, hogy BJZ állami alkalmazottak részére is biztosítsa ezt. T. Ház! Legyen szabad itt egy adóügyi kérdést is megemlítenem. Különösen fontosnak tartom eat azért, mert lamlkor ilyen nehéz időben élünk, amikor azt látjuk, hogy egészen kis összegű adókért elárvereznek kisiparosokat, kisembereket,^ egyetlen kis vagyontárgyuktól megfosztják őket, akkor lehetetlen tűrni azt, hogy nagy, erős vállalatok meg kibújjanak az adózás alól. Az elmúlt hetekben említettem eigy céget, amely cég ellen eljárásit is indítottak. Most bátor vagyok a mai napon birtokomba, illetőleg tudomásomra jutott erre vonatkozó adatot a következőkben előadni. Itt van a Filtex-Textilrészviénytársaság, amelynek vezérigazgatója, Josua Richard, nem magyar állampolgár, spanyol zsidó emher, aki nyolc esztendővel ezelőtt megalakította a Filtex-részvénytáirsaságot. A feltétel az állam részéről az volt, hogy 600 szövőgéppel ellátott gyárat tartozik építeni. Ezt a feltételt nem tartotta be, nem teljesítette, hanem a nehéz helyzetbe jutott Mauthner-gyárat vette meg és ennek a gyárnak berendezését használja fel á gyár továbbvitelére. A gyár igazgatója egy Papper nevezetű egyén, aki egy szót sem tud magyarul, idegen állampolgár, fia külföldön tanult és ma a gyárnak vezető vegyészmérnöke. Ovidio Budo cégvezető, főtisztviselő, (Felkiáltások jobbfelől: Jó nevek!) Magyarul egy iszót sem tud, egyben a vállalatnak főpénztárosa is. Ezenkívül nemcsak a pestszentlőrinci, hanem minden Filtex üzemi híres arról, »hogy a vezetők, a munkafelügyelők, az irányítók mind külföldiek, annak ellenére, hogy amikor alapította, a cél az volt, hogy a magyar munkásoknak munkaalkalmat biztosítson és a betanulás után az idegeneket elbocsátva, ezeket foglalkoztassa. A nevezett cég, amikor 1932. június 1-én bevezette a kormány a fázisadót, erre a textiliára, amelyet a cég gyártott, 10%-ot rótt ki. Hogy hogyan lehet az államkincstárt megkárosítani, arra fényes példát mutatott ez a cég. A textilfázisadó bevezetése előtt dr. Vajkai Nándor Bálvány-utea 26. szám alatti kisváltóüzletessel társult, és megalapították a Mártii kereskedelmi társaságot 9 nappal a fázisadó bevezetése előtt. Raktárt béreltek a Bálvány-utea 16. és 26. számú házakban és a Filtex az árukat odaszállíttatta. A vizsgálat, amely már eddig folyamatba tétetett, megállapította, hogy körülbelül 50%-kal redukált árban a 3%-os forgalmiadót bejelentették, sőt erre haladékot is kértek. Kaptak másfél hónapi haladékot és akkor kimutatták, hogy ez a. vállalat a Filtextől átvett 729.000 pengő értékű árut. Ezt az árut mind készpénzben vette át a. Mártii, holott a Martil-vállalat alaptőkéje mindössze 150.000 pengő. (Peyer Károly: Jó volna megnézni, melyik fővárosi lapnál vannak inémet igazgatók!) A Mártii a fázis bevallása idején, tehát 9 napra rá már csak 450.000 pengő értékű árut vallott be. (Peyer Károly: Német állampolgár 4000 pengő fizetéssel havonta!) 729.000 pengő érték helyett. Lehet, hogy eladta, a vizsgálat azonban mást igazolt. A 729.000 pengőről 450.000 pengőre csökkent áruraktárral tovább manipuláltak, úgy, hogy egy kis rész után fizették csak le a 4%-os raktárváltságot. A további félrevezetést azzal követték el, hogy a fiktiv számlákkal igazolt és eladott árut a fázis után visszaküldték a Filtexnek. Így megmenekültek iá 10%-os forgalmi fázisadó alól és még külön 3—4%-ot kerestek az árun. A pénzügyigazgatóság vizsgálatot indított, a vizsgálat megállapított 120.000 pengős adócsalást, de már akkor más is történt, mind a Filtexnél, mind a Mártiinál. A miniszteri vizsgálatot azonban nem tudom, valahogyan elaludt, megelégedett az eddigi eredménnyel és éppen ezért hozom most ezt az ügyet a Ház elé, mert tudomásom van róla, hogyha a pénzügyminiszter úr ennél a vállalatnál szigorú vizsgálatot folytat tovább, akkor az államkincstár irészére jelentékeny összeget tud biztosítani. Érdekes még az hogy a Filtex 1932. IV. hó 30-án, tehát ugyancsak a fázis bevezetése