Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-229
138 Az országgyűlés- képviselőházának Üt9, az eljárást megindítják azért, mert a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettséggel a miniszter felfogása szerint nem rendelkezik? (Váry Albert: Majd megmondja a miniszternek is a fegyelmi bíróság!) Elfogadom Váry Albert t. barátom közbeszólását azért, mert éppen nekünk kettőnknek módunkban volt a proletárdiktatúra után tapasztalni, hogy mit jelent az, ha a bíróság nincs teljesen béklyóba verve és hogy miként lehetett az egész bírói és ügyészi karnak teljes egyértelműséggel a kormányhatalommal szemben állástfoglalni. Kendben van, a t. miniszter úrnak módja van az eljárást elrendelni. Nincs kétségem abban az irányban, hogy az eljárás folyamán azok a bírák, akik el fognak járni, abban az esetben. ha nem lesz a miniszter úrnak igaza, nem fognak a miniszter úrnak igazat adni, de méltóztassék elképzelni, mi lesz a helyzete annak a bírónak, vagy annak a királyi ügyésznek, aki ellen szakképzettség hiánya miatt a miniszter úr az eljárást elrendelte, de a bizottság nem mondotta ki alkalmatlannak hivatalának viselésére. (Jánossv Gábor: Akkor megmarad! — Váry Albert: Akkor azt mondják, hogy üldözte a miniszter!) Éppen elegendő az, hogy üldözte a miniszter és hogy szakképzettség hiánya miatt a miniszter eljárást indított meg ellene, mert annak a bírónak, vagy annak az ügyésznek többé a hivatalában maradása nem lesz. (Farkas Gyula: Miért?) A szomorú jövő^ engem fog igazolni. (Jánossy Gábor: Sötét jóslás!) Az a bíró többé nem fog a saját felfogása szerint úgy eljárhatni, mint ahogy eddig eljárt, mert a feje felett fog függeni az a Damokles-kard, amely már tulajdonképpen az eljárás megindításával egész exisztenciáját veszélyezteti. (Farkas Gyula: De ez el is van hárítva a feje felől! — Kelemen Kornél: Es aki ellen most indítanak fegyelmit?) Én eddig nem tudtam arról, hogy a bírák ellen fegyelmit indítottak volna azon a címen, hogy nincs meg a szakképzettségük. (Kelemen Kornél: De másért is indítanak fegyelmit!) Bocsásson meg t. képviselőtársam, más az, ha valaki ellen azon a címen indítanak eljárást, hogy hülye ; vagy pedig azon a címen, hogy, nem tudom én, micsoda fegyelmi vétséget követett el. (Kelemen Kornél: Es ha erkölcsi okból indítanak fegyelmit?) Mert ha alkalmatlanság címén indítanak fegvelmi eljárást ellene, akkor mindenesetre másképpen fogják tekinteni saját kartársai és általában mások is. (Farkas Gyula: Sokkal súlyosabb egy fegyelmi vétség, mint a szakképzettség hiánya!) Egy fegyelmi vétség alkalmával a tisztviselőnek alkalma van tanukkal igazolni az ártatlanságát. (Farkas Gyula: Itt is!) Itt újból le fogja tenni a vizsgát, hogy bebizo : nyítsa, hogy alkalmas, hogy megvan a kellő szakképzettsége? (Kelemen Kornél: Az íteleteit megnézik! — Zaj. — Elnök csenget.) Méltóztassanak megbocsátani, általában ezt a «szakképzettség» szót, mint olyan ember, aki magam is ültem abban a hivatalban, a magam részéről a legsúlyosabb mértékben kifogás alá veszem. Mert méltóztassék elhinni, ha a legnagyobb tudósok ülnének benn valamely hivatalban, nem lenne az a tudós, astt egy másik kevésbbé tudós ember szakképzettségből meg ne tudna buktatni. Nincs az a pénzügyminiszter a világon, aki az összes pénzügyi törvényeket és pénzügyi rendeleteket ismerne. Már most ha jönne egy másik pénzügymi• niszter, aki ismeri azt a bizonyos pénzügy] törvényt, amelyet a pénzügyminiszter úr nem ütése i9$3 december 'H-én, csütörtökön. ismer, akkor a pénzügyminiszter urat szakképzettség hiányában alkalmatlannak találná, a pénzügyminiszteri szék betöltésére. (Farkas Gyula:. Akkor elbocsátjuk! — Homonnay Tivadar: Próbálják meg! — Lázár Andor igazságügyminiszter: A fegyelmi bíróság is tudja, hogy ez hogyan van!) Engedje meg a t. igazságügyminiszter úr, hogy erre azt mondjam: Nem mondom, hogy ezt a pontot ki fogják használni^ de ki lehet használni! (Váry Albert: Az visszaélés!) Nem ez lenne az első eset a világtörténelemben, hogy egy törvénnyel visszaélést követnek el. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, ne méltóztassanak a szónokot zavarni., Fábián Béla: Csakhogy ez a törvényjavaslat módot és lehetőséget ad arra, hogy az egész magyar tisztviselőkar teljes mértékben olyan vasfegyelem alá jusson, amelyben a függetlenségnek a halvány árnyéka sem marad meg. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy itt egy függő helyzet teremtessék az egész tisztviselők'irban. (Ellenmondások a joböoidaton.) En különben eddig sem tartottam nagyon függetlennek a tisztviselőket. (Váry Albert: Hát akkor?) De bocsásson meg a t. képviselőtársam, mégis legalább a tisztviselőnek nem volt az az érzése, hogy végelbánás alá lehet vonni. Eddig a tisztviselőnek az volt az érzése, hogy ha fegyelmi vétséget találna elkövetni, akkor fegyelmi eljárást fognak ellene indítani, amelynek során tanukat fognak kihallgatni és azok a tanuk vagy az ő igazát fogják bizonyítani, vagy nem fogják az ő igazát bizonyítani. Ha bizonyítják az ő igazát, abban az esetben nem fogják végelbánás alá vonni, abban az esetben pedig, ha nem bizonyítják az igazát, végelbánás alá vonják. Most nem az a fórum fog felettük ítélkezni, amely eddig ítélkezett felettük, hanem egy olyan fórum fog ítélkezni, amely teljes mértékben a miniszter úr kezében van. Tehát ezután elő fog fordulni az az eset, — nem a bírói karról beszélek most, hanem általában a tisztviselői karról — hogy ha a miniszter valamelyik tisztviselőnek eltávolítását fogja kívánni, mondjuk, szakképzettségnek hiánya miatt, vagy pedig fogja kívánni szorgalom hiánya miatt, vagy egyéb, illetve «satöbbi» okokból, abban az esetben az a satöbbi feltétlenül meglesz, amint bátor vagyok állítani azt, hogy ahogyan szakképzettség hiánya miatt minden tisztviselőt meg tudok buktatni és végelbánás alá tudok vonni, éppen úgy «satöbbi» alapon is meg tudom ezt tenni. Nincs ugyanis a világon az a tisztviselő, bármilyen kiváló és bármilyen nagy ember legyen, bármennyire megfeleljen az összes hivatali előírásoknak, hogy annak a tisztviselőnek valamely haknija ne legyen, hogy valami módon végelbánás alá ne lehessen vonni azt a tisztviselőt. En láttam igen kiváló és nagyszerű embereket, akiknél láttam azt, hogy igenis, lett volna, mód a velük szemben való eljárásra, mert éppen mentől kiválóbb egy tisztviselő, talán éppen annál inkább van bizonyos szempontból a,nmak a tisztviselőnek valami hibája. Tisztelettel kérem beszédidőmnek tíz perccel való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t- Házat, méltóztatnak a képviselő úrnak megadni a tízpercnyi meghosszabbítást? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. ;