Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-226
2 Àz országgyűlés képviselőházának , zát jeles tehetséggel, tiszta lélekkel, meg nem alkuvó (meggyőződéssel s puritán önzetlenséggel szolgáltájk. A végső tisztesség adásán a Képviselőházat elnökségének egyik tagja képviseli és ravatalára megemlékezésünk virágaiból font koszorúját >a Háznak elhelyezzük s törvényhozói működésének emlékezetét a, Ház jegyzőkönyvében kegyelettel megörökítjük. (Helyeslés.) Az indítványt méltóztatnak elfogadni. Bemutatom a t. Háznak özvegy Graefl Jenőné levelét, amelyben férje elhunyta alkalmából a Képviselőház részéről kifejezett részvétért hálás köszönetét fejezi ki. (Helyeslés.) A Ház az elnök indítványát egyhangúlag magáévá teszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön, a napirend megállapítása után, a miniszterelnök úr írásban válaszolni fog: Őrgróf Pallavicini György képviselő úrnak a kormány új politikai vonalvezetése és a magyar-német gazdasági kapcsolatok tárgyában folyó évi június hó 28-án, továbbá vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úrnak a berlini látogatás tárgyában folyó évi június hó 21-én előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy a Bleyer Jakab képviselőtársunk elhalálozása következtében megüresedett villányi választókerületben az új választás elrendelése iránt szükséges intézkedés megtétele végett a legutóbbi ülésen nyert felhatalmazás alapján a belügyminiszter urat megkerestem. (Helyeslés.) A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem at. Háznak, hogy az 1926: XXII. te. 32. §-a alapján kiküldött országos küldöttség elnöke megküldötte az országgyűlés két Háza érintkezését szabályozó rendelkezéseknek az országos küldöttség által készített jelentését. Javaslom, hogy a Ház a jelentést nyomassa k; és a képviselők között osztassa szét. (Helyeslés ) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy azt határozatként mondom ki. A jelentés napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak jelentést tenni. Bemutatom a t. Háznak a Falu Országos Földmíves Szövetség meghívóját, amellyel Budapesten az új Városháza dísztermében folyó évi december hó 16-án és 17-én rendezendő második kongresszusára a, Képviselőházat meghívja. A kongresszuson a Ház képviseletében Bessenyey Zénó alelnök úr fog résztvenni. (Helyeslés.) A bejelentést ta Ház tudomásul veszi. Görgey István képviselő úr mint a, pénzügyi, valamint a közgazdasági és közlekedési bizottság előadója kíván jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház pénzügyi, va,lamint közgazdasági és közlekedési bizottságának együttes jelentését a magyar tengerhajózási vállalatok kedvezményeiről szóló 648. számú törvényjavaslat tárgyában tisztelettel benyújtani. Továbbá van szerencsém a Képviselőház közgazdasági, közlekedési, földmívelésügyi, igazságügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentését a külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló 647. számú törvényjavaslat tárgyában tisztelettel benyújtani. Kérem a t. Házat, méltóztassék a két jelenÈ6. ülése 1933 december 11-én, hétfőn. test kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzésük iránt intézkedni. Elnök: A beadott két jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; napirendre tűzése iránt pe~ dig annakidején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Most napirend szerint következik a nyugdíjtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 622, 634.) Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Maday Gyula! Madai Gyula: T. Képviselőház! Egy szubjektív vallomással kezdem beszédemet, azzal nevezetesen, hogy alig szólaltam még fel ebben a Házban olyan kemény lelkitusa után, mint ez alkalommal, amikor a nyugdíjcsökkentésről szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. Hiszen magam is a tisztviselői rendhez tartozom, a tisztviselői rend jobb létéért, jobb jövendőjéért dolgozom és dolgoztam. Dolgoztam egyéni szimpátiából, de dolgoztam, mandátumom erejével is, amelyet a tisztviselői társadalom rendelkezésére bocsátottam éveken keresztül akkor, amikor a tisztviselői kart a papirbankós nyomorúság siralomvölgyéből fel kellett emelni és sok keserves megaláztatásnak, megtiportatásnak állapotából meg kellett számára teremteni egy emberségesebb életnívót, mint amilyent a forradalmak utáni időkben átélni kénytelen volt. Ez ad nekem jogcímet arra, hogy most hozzászóljak ehhez a törvényjavaslathoz, amely a tisztviselőtársadalom húsába, életérdekeibe mélyen belevág. De annak ellenére, hogy én a collisio officiórum állapotában érzem magamat akkor, amikor — mondom — most a szavamat hallatom, mégis úgy érzem, nyiltan megvallom, meggyónom, hogy itt szemben áll ugyan az én egyéni érdekem, azt is mondhatom, hogry osztályérdekem az egyetemes érdekkel, a salus rei publicae érdekével, de ha a kettő között választanom kell, akkor én is — mint ahogyan, azt hiszem, törvényhozótársaimnak legnagyobb többsége — erkölcsi és nemzeti érdekből mégis a salus rei publicae oldalára állok. T. Ház! Megvallom, mélyen hatott reám Wolff Károly és Homonnay Tivadar képviselőtársaimnak az előző ülésen elhangzott beszéde. Mély tisztelettel adózóin az ő fanatizmusuknak, tiszteletreméltó harcos kitartásuknak azért, hogy a tisztviselőtársadalom, sőt nem csupán a tisztviselőtársadalom, hanem a magyar középosztály, (Úgy van! Ügy van!) a történelmi nemességet helyettesítő magyar intelligens társadalom érdekeinek és életnívójának érdekében így harcba száilanak. Mély tisztelettel adózom ennek a bátorságnak, harci készségnek és ezt meg is értem. Megértem egyrészt képviselőtársaim hivatali pozíciójánál fogva, de másrészt megértem politikai elhelyezkedésüknél fogva is. Képviselőtársaim Budapest székesfőváros képviselői, választóik tömegei a tisztviselőtársadalom soraiból kerülnek ki — ezt le kell szögeznem, t. Ház! —, tehát képviselői kötelességet teljesítenek akkor, amikor kardot rántanak és az esetleges atrocitás ok ellen Leonidasként a tisztviselőtársadalom oldalára állanak. Én azonban egy falusi kisgazdakerületnek vagyok a reprezentánsa; én nem csupán az éremnek azt az oldalát látom, amelyet a fővárosi villanyár ragyog be és világít meg, én látom az éremnek azt a másik oldalát is, amelyiket a falusi nyomor sivár sötétsége árnyékol be. Én látom az ellentétet, úgyszólván hétrőlhétre tanuja vagyok ennek, amikor járom a
