Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-215

Az országgyűlés képviselőházának 215. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Serényi László -képviselő úrnak az egységespáirti szervezkedésre igénybevett előfogatok tárgyában folyó évi június hó 21-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a belügyminiszter úr írásbeli válaszát felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Gróf Serényi László országgyűlési képviselő az egységespárti szervezkedésre igénybevett előfogatok tárgyában 1933. évi június hó 12-én írásbeli interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: Megállapítást nyert, hogy folyó évi június hó 8-án Siklóson pártvezetőségi ülés volt, melyet dr. Keck László királyi közjegyző, a siklósi kerület pártelnöke hívott egybe. Ézen^ az ülésen kellő ellenőrzés mellett kizárólag a pártvezetőség tagjai vettek részt. E pártvezetőségi értekezleten Turonyból részt vett Géczi Sándor községi elnök és Demeter Pál községi titkár, akiket a községi előfogatos vitt be Siklósra, de nem olykép, amint az az interpellációban előadatott. Demeter Pál titkár, ki a hitközségi iskola tanítója, ugyanis előző napon érdeklődött az iskolások körében aziránt, hogy megy-e valaki Siklósra másnap kocsin és megtudta, hogy Juhász előfogatos készül s ezért a kisbírót felkérte, hogy érdeklődjék Juhásznál, elvinné-e őt Géczivel Siklósra a kocsiján. Juhász ezt szívesen vállalta, mert 8-án a menyét kellett Siklósra vinnie, hogy az terményeit a piacon értékesítse. Erről a szívességre való felkérésről sem a községi bírónak, sem a jegyzőnek tudomássá nem volt. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1933. évi október hó 18-án. Keresztes-Fischer Ferenc s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza gróf Serényi László képviselő úrnak a jászteleki független kisgazdapárt irodájának felállítása tárgyában folyó évi június hó 14-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a belügyminiszter úr írásbeli válaszát felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Gróf Serényi László országgyűlési képviselő a független kisgazdapárt irodájának felállítása tárgyában 1933. évi június hó 7-én írásbeli interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő : A jászsági felsőjárás főszolgabírája az 1570/1933. M. E. számú rendeletet, amely a politikai, népgyűlések, felvonulások, körmenetek stb. tartását eltiltotta,. helytelenül magyarázta akkor, amikor a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpárt jászteleki helyi szervezetének megalakulását, illetve a párt helyi szervezetének bejelentett helyiségét a hivatkozott rendeletre utalással nem vette tudomásul. A bejelentéstevőnek módjában lett volna a főszolgabíró által elsőfokon hozott határozattal szemben jogorvoslattal élni, ezt azonban elmulasztotta. A főszolgabíró megfelelő kioktatásban részesült. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1933 november 17-én, pénteken. 81 Budapest, 1933 október 18-án. KeresztesFischer Ferenc s. k., m. kir. belügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a bel| ügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úrnak a miniszterelnök úr nevében is adott írásj béli válasza gróf Somssich Antal képviselő úrnak az áporkai csikótelep ügyében folyó évi június hó 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válaszát felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Gróf Somssich Antal országgyűlési képviselő úr f. évi június hó 28-án interpellációt intézett a miniszterelnök úrhoz és hozzám az áporkai csikótelep ügyében. Az interpellációban felvetett kérdésekre a miniszterelnök úr őnagyméltósága nevében is válaszom a következő: Néhai Kégl János örökhagyó rendelkezése szerint a szentkirálypusztai birtokon ménesikónevelést kell űzni. A cca 500 magyar holdas birtokon azonban a kizárólagos méncsikó nevelés szakértők véleménye, nemkülönben a tapasztalatok szerint is, ráfizetéssel járt. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy ez a ráfizetés részben csökkentessék. E'cél elérése érdekében határozta el hivatali elődöm a birtokon egy tehenészet felállítását. A tehenészet különösen gyermekek és súlyos betegek részére, kórokozó csíráktól mentes s így nyersen élvezhető, úgynevezett minősített tejet termel. A tehenészet fenntartása nem terheli a lótenyésztésre előirányzott költségvetési összegeket, mert a tehenészet bevételei a kiadásokat teljesen fedezik, sőt jelentékeny felesleg is mutatkozik. A tehenészet fenntartása nézetem szerint a magángazdaságokra sem lehet sérelmes, mert különleges, mások által nem termelt, úgynevezett minősített tejet termel, s ezt se olyan mennyiségben, hogy ez a fővárosi fogyasztás szempontjából jelentőséggel bírna. Ami az interpelláló képviselő úrnak azt az állítását illeti, hogy a szóbanlévő birtokon mintegy 1 millió pengő költséggel rövid időn belül új gazdasági épületek emeltettek, továbbá a tisztek részére nagy költséggel kivitelezett bérlakások bocsátattak rendelkezésre, az országos lótenyésztési alap terhére, erre nézve megjegyzem, hogy az 1926. évben átvett ibirtokon a gazdasági épületek teljesen elhanyagolt oly állapotban voltak, hogy a rentábilis gazdálkodás folytatása érdekében szükségessé vált 1926—31. években az épületeknek karbahozatala, valamint a fentiekben ismertetett tehenészet fenntartásához szükséges különleges berendezési tárgyaknak beszerzése. Ezek a kiadások azonban meg se közelítették az egymillió pengőt, amennyiben összesen 571.000 pengőt tettek ki. A csikótelep alkalmazottainak megfelelő elhelyezése céljából egy lakóházat kellett ugyan bérelni, azonban ennek évi bére nem tesz ki többet, mint a benne elhelyezett alkalmazottak lakbére, akik természetben kapván a lakást, lakbérilletményt nem kapnak. A tehenészet vezetésének kérdésénél figyelembe kell venni, hogy a minősített tej termelésének irányításához, ellenőrzéséhez, a szükséges bakteriológiai vizsgálatok elvégzéséhez kü13