Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-214
38 Az országgyűlés képviselőházának 21&. ülése 1933 november 16-án, esütőrtbköűi Simon András: Én egész életemben nem mondottam és nem fogok mondani annyi frázist, mint amennyit az urak egy félóra »ián mondanak, f teltiiáltasok a szelsöoalotdaion: i\o! No! — Peyer Károly: Mi is volt Ankara: ban?) JbJnök: Csendet kérek, képviseio urak, méltóztaissanak komolyan tárgyalni! Simon «András: Ami már most azt illeti» hogy a miniszterelnök úr nyugati gerstli-demokráciáról beszélt, az urak nagyon jól tudják, hogy itt a «nyugati» jelzőt idézőjelben kell érteni, mert hiszen ahogyan az urak a demokráciát akkor, amikor uralomra jutottak, megvalósították, (Felkiáltások a szelsőbaioldalon: Mi sohu sem voltunk uralmon!) mindennek nevezhető, csak nyugatinak nem. Megmagyarázza ezt a «gerstü» jelzőt az urak által készített és gyakorolt demokráciának igazi jellege. (Peyer Károly: Mi volt Ankarában ? Hogyan volt az,?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Peyer képviselő urat ismételten rendreutasítom. Simon András: Én nagyon csodálkozom és jellemző, hogy a szabadságot, többek között a parlamenti szólásszabadságot is így tisztelik az urak, (Farkas István: Csomagolhat!) mert hiszen az urak mindig szabadságot vindikálnak a maguk részére, de a szót mindig bele akarják fojtani az emberbe, ha az ellenkező vélemény is meg akar szólalni. (Peyer Károly: Hogy is volt Ankarában az a kis eset?) Az urak követelnek általános titkos választójogot. Rendben van. De én úgy emlékezem, hogy alig pár eseztendővel ezelőtt, (Farkas István: Ankarában mit csináltak?) tehát történelmi mértékkel mérve úgyszólván pár pillanattal ezelőtt, az urak, amikor uralmon voltak, nemcsak nem akarták az általános titkos választójogot... (Peyer Károly: Mit beszél össze-vissza! Nem voltunk uralmon soha! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem is tudja, mit beszél!) Megértem, hogy fáj ezt hallgatni, de én tényeket, történelmi tényeket mondok. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: Ezek történelmi tények, ezeket nem lehet letagadni, mert csak jövőre lehet történelmet csinálni, de múltra nem. Azt csak megírni ^ és lerögzíteni lehet. (Propper Sándor: Jövőre csinálják meg a választójogot, azt kérjük!) Legalább azt tették volna meg, hogy a nyilvános szavazati jogot ne vet-. ték volna el, de én nagyon jól emlékezem, hogy tőlem 1919-ben a nyilt szavazási jogot is elvették. Az urak beszélnek a munkanélküliségről. (Peyer Károly: Öcska gramofónlemez!) A bírákat elküldöttek... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: ... és forradalmi törvényszéki bírákat állítottak a helyükre. Az ügyészeket elküldöttek és úgynevezett vádbiztosokat állítottak oda. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: Sajtószabadságot, szólásszabadságot követelnek. (Esztergályos János: Simon! Simon! — Zaj.) De nagyon jól emlékszem,, hogy még a # Népszava sem jelenhetett meg. Az egyetlen újság, amely megjelenhetett, a Vörös Újság volt. Hogyan állunk tehát azokkal a politikai jogokkal, szabadságjogokkal, (Weltner Jakab: Régi ígéretek!) hogyan állunk azzal a sokat emlegetett diktatúrával? Mihelyt önök uralomra jutottak, első dolguk volt a diktatúrát létesíteni. (Ügy van! Ügy van! a, jobboldalon. •— Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Simon! Simon!) Ezek történelmi tények! (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Simon! Simon!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: Tudvalevő, köztudomású dolog... (Kabók Lajos: Üljön már le! — Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Simon! Simon!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben, különben kénytelen leszek erőteljesebb rendszabályokhoz nyúlni. (Esztergályos János közbeszól.) Esztergályos képjviiselő urat ren dreutasítom ! Simon András: Anélkül, hogy véleményt akarnék mondani helyeslően vagy elítélően, anélkül, hogy bele akarnék avatkozni egy külső állam dolgaiba, történeti tény, hogy Hitler titkos választójog alapján szavaztatta meg a német népet és az uraknak nem tetszik az az eredmény, amit a német nép titkos szavazással létrehozott. Már most az a kérdés, hogy az általános titkos választójog panácea-e — amint állítják egyik részről — a bajok eltüntetésére, vagy nem. Ha az, akkor tessék elfogadni a német népnek titkos szavazati jog alapján kinyilvánított politikai irányzatát, vagy áll az, hogy titkos választójog esetén is meg lehet hamsítani a nép akaratát (Propper Sándor: Csinálják meg a titkos választójogot és hamisítsanak tovább!)... Elnök: Propper képviselő urat kérem, maradjon csendben! Simon András: ... akkor pedig nem áll az, hogy a titkos választójog panacea minden bajra. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt mondották, hogy mi üdvözöltük az angol képviselőket. Hát igen, üdvözöltük, mert ők az igazán idézőjel nélküli nyugati demokráciát jelentik, az urak pedig csináltak egy Patyemkin gerstlidemokráciát és elnevezték nyugatinak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki az? — Peyer Károly: Hogy hívják azt az urat? Hol lakik?) Megmagyarázom az uraknak: leírva «Potemkin», helyesen kiejtve pedig «Patyemkin». Most köszönjék meg, hogy felvilágosítottam önöket! (Szeder Ferenc: Köszönjük! — Zaj.) Kint jártam Angliában s láttam, hogy a Labour Party uralma alatt ott ült a speaker parókában, aki minden évszázados tradíciót megőrzött, ott volt előtte a «Mace», a hatalom jelvénye, amelynek leemelése nélkül nem lehet tárgyalni. Azt mondottam én a t. angol képviselőtársaimnak, amikor velük tárgyaltunk erről a kérdésről, hogy ha nálunk az angol Labour Party tiszteli az angol multat, akkor én is azonnal szociáldemokrata volnék Magyarországon. (Zajos helyeslés és taps' a jobboldalon. — Farkas István: Nagyon szerencsétlen ember maga! — Malasits Géza: Adjanak annyi szabadságot és jogot, amennyi Angliában van!) Az urak nem a valódi, nem a becsületes, nyugati értelemben vett demokráciát akarják elérni és megvalósítani, hanem — miként a múlt példája mutatja — önök addig követelnek szabadságot, amíg ellenzéken vannak, önök addig követelnek demokráciái, amíg hiszik, hogy uralmukat megállapíthatják, önök addig mennydörögnek a diktatúra ellen, amíg uralomra kerülnek, de rögtön eltűnik a t 1 ckos, &©t még a nyilt választójog is, ha uralomra kerülnek. (Ellenmondások a bziis&baloldalon. — Huszár Dezső: A történelmi tények beszélnek!) Rögtön megszűnik a demokrácia, az alkotmányosság és jön a diktatúra és jön igenis, a keleti, barbár gerstlidemokrácia. (Ügy van!
