Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-214

38 Az országgyűlés képviselőházának 21&. ülése 1933 november 16-án, esütőrtbköűi Simon András: Én egész életemben nem mondottam és nem fogok mondani annyi frá­zist, mint amennyit az urak egy félóra »ián mondanak, f teltiiáltasok a szelsöoalotdaion: i\o! No! — Peyer Károly: Mi is volt Ankara: ban?) JbJnök: Csendet kérek, képviseio urak, mél­tóztaissanak komolyan tárgyalni! Simon «András: Ami már most azt illeti» hogy a miniszterelnök úr nyugati gerstli-demo­kráciáról beszélt, az urak nagyon jól tudják, hogy itt a «nyugati» jelzőt idézőjelben kell ér­teni, mert hiszen ahogyan az urak a demokrá­ciát akkor, amikor uralomra jutottak, megvaló­sították, (Felkiáltások a szelsőbaioldalon: Mi sohu sem voltunk uralmon!) mindennek nevez­hető, csak nyugatinak nem. Megmagyarázza ezt a «gerstü» jelzőt az urak által készített és gyakorolt demokráciának igazi jellege. (Peyer Károly: Mi volt Ankarában ? Hogyan volt az,?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Peyer képviselő urat ismételten rendreutasí­tom. Simon András: Én nagyon csodálkozom és jellemző, hogy a szabadságot, többek között a parlamenti szólásszabadságot is így tisztelik az urak, (Farkas István: Csomagolhat!) mert hiszen az urak mindig szabadságot vindikál­nak a maguk részére, de a szót mindig bele akarják fojtani az emberbe, ha az ellenkező vélemény is meg akar szólalni. (Peyer Károly: Hogy is volt Ankarában az a kis eset?) Az urak követelnek általános titkos vá­lasztójogot. Rendben van. De én úgy emléke­zem, hogy alig pár eseztendővel ezelőtt, (Far­kas István: Ankarában mit csináltak?) tehát történelmi mértékkel mérve úgyszólván pár pillanattal ezelőtt, az urak, amikor uralmon voltak, nemcsak nem akarták az általános tit­kos választójogot... (Peyer Károly: Mit be­szél össze-vissza! Nem voltunk uralmon soha! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem is tudja, mit beszél!) Megértem, hogy fáj ezt hall­gatni, de én tényeket, történelmi tényeket mondok. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: Ezek történelmi tények, ezeket nem lehet letagadni, mert csak jövőre lehet történelmet csinálni, de múltra nem. Azt csak megírni ^ és lerögzíteni lehet. (Propper Sándor: Jövőre csinálják meg a választó­jogot, azt kérjük!) Legalább azt tették volna meg, hogy a nyilvános szavazati jogot ne vet-. ték volna el, de én nagyon jól emlékezem, hogy tőlem 1919-ben a nyilt szavazási jogot is elvették. Az urak beszélnek a munkanélküli­ségről. (Peyer Károly: Öcska gramofónlemez!) A bírákat elküldöttek... (Nagy zaj a szélső­baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: ... és forradalmi törvény­széki bírákat állítottak a helyükre. Az ügyé­szeket elküldöttek és úgynevezett vádbiztoso­kat állítottak oda. (Nagy zaj a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: Sajtószabadságot, szólás­szabadságot követelnek. (Esztergályos János: Simon! Simon! — Zaj.) De nagyon jól emlék­szem,, hogy még a # Népszava sem jelenhetett meg. Az egyetlen újság, amely megjelenhetett, a Vörös Újság volt. Hogyan állunk tehát azokkal a politikai jogokkal, szabadságjogokkal, (Weltner Jakab: Régi ígéretek!) hogyan állunk azzal a sokat emlegetett diktatúrával? Mihelyt önök ura­lomra jutottak, első dolguk volt a diktatúrát létesíteni. (Ügy van! Ügy van! a, jobboldalon. •— Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Simon! Simon!) Ezek történelmi tények! (Zajos felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Simon! Simon!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: Tudvalevő, köztudomású dolog... (Kabók Lajos: Üljön már le! — Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Simon! Simon!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, marad­janak csendben, különben kénytelen leszek erő­teljesebb rendszabályokhoz nyúlni. (Esztergá­lyos János közbeszól.) Esztergályos képjviiselő urat ren dreutasítom ! Simon András: Anélkül, hogy véleményt akarnék mondani helyeslően vagy elítélően, anélkül, hogy bele akarnék avatkozni egy külső állam dolgaiba, történeti tény, hogy Hitler tit­kos választójog alapján szavaztatta meg a né­met népet és az uraknak nem tetszik az az eredmény, amit a német nép titkos szavazás­sal létrehozott. Már most az a kérdés, hogy az általános titkos választójog panácea-e — amint állítják egyik részről — a bajok eltünte­tésére, vagy nem. Ha az, akkor tessék elfogadni a német népnek titkos szavazati jog alapján kinyilvánított politikai irányzatát, vagy áll az, hogy titkos választójog esetén is meg lehet hamsítani a nép akaratát (Propper Sándor: Csinálják meg a titkos választójogot és hami­sítsanak tovább!)... Elnök: Propper képviselő urat kérem, ma­radjon csendben! Simon András: ... akkor pedig nem áll az, hogy a titkos választójog panacea minden bajra. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt mondották, hogy mi üdvözöltük az an­gol képviselőket. Hát igen, üdvözöltük, mert ők az igazán idézőjel nélküli nyugati demo­kráciát jelentik, az urak pedig csináltak egy Patyemkin gerstlidemokráciát és elnevezték nyugatinak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki az? — Peyer Károly: Hogy hívják azt az urat? Hol lakik?) Megmagyarázom az uraknak: leírva «Potemkin», helyesen kiejtve pedig «Patyemkin». Most köszönjék meg, hogy felvi­lágosítottam önöket! (Szeder Ferenc: Köszön­jük! — Zaj.) Kint jártam Angliában s láttam, hogy a Labour Party uralma alatt ott ült a speaker parókában, aki minden évszázados tradíciót megőrzött, ott volt előtte a «Mace», a hatalom jelvénye, amelynek leemelése nélkül nem lehet tárgyalni. Azt mondottam én a t. angol kép­viselőtársaimnak, amikor velük tárgyaltunk erről a kérdésről, hogy ha nálunk az angol Labour Party tiszteli az angol multat, akkor én is azonnal szociáldemokrata volnék Ma­gyarországon. (Zajos helyeslés és taps' a jobb­oldalon. — Farkas István: Nagyon szerencsét­len ember maga! — Malasits Géza: Adjanak annyi szabadságot és jogot, amennyi Angliá­ban van!) Az urak nem a valódi, nem a becsü­letes, nyugati értelemben vett demokráciát akarják elérni és megvalósítani, hanem — mi­ként a múlt példája mutatja — önök addig követelnek szabadságot, amíg ellenzéken van­nak, önök addig követelnek demokráciái, amíg hiszik, hogy uralmukat megállapíthatják, önök addig mennydörögnek a diktatúra ellen, amíg uralomra kerülnek, de rögtön eltűnik a t 1 ckos, &©t még a nyilt választójog is, ha uralomra kerülnek. (Ellenmondások a bziis&baloldalon. — Huszár Dezső: A történelmi tények beszélnek!) Rögtön megszűnik a demokrácia, az alkotmá­nyosság és jön a diktatúra és jön igenis, a keleti, barbár gerstlidemokrácia. (Ügy van!

Next

/
Thumbnails
Contents