Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-225
Az országgyűlés képviselőházának 225. ülése 1933. évi december hó 5-én, kedden, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Hozzászóltak : Esztergályos János, báró Vay Miklós, Turi Béla, Gáspárdy Elemér és Homonnay Tivadar. A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása, Hozzászólt : Hegymegi Kiss Pál. - Az ülés iegvzőkönyvének hitelesítése. bJ A kormány részéről jelen vannak : Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Imrédu Béla. (Az ülés kezdete délután 5 óra l perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Brandt Vilmos jegyző úr f a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Frey Vilmos jegyző úr, a javaslalók ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Napirendünk szerint következik a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamiint mindezeik hozzátantozóiiniaik ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 622, 635.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Esztergályos János képviselő úr, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. Esztergályos János képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt rövid felszólalásomban magával az előttem fekvő anyaggal foglalkoznám, két esettel foglalkozhassam röviden. Az egyik 'EZ ct határtalan hálátlanság, amelyet a t. túloldal mutat a köztisztviselőkkel szemben akkor, amidőn a köztisztviselők és nyugdíjasok ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk. Szerény nézetem szerint ezt a hálátlanságot a köztisztviselők nagy része nem érdemli meg. Nem érdemli meg az a része, amely szívvel-lélekkel ott volt az egységespárt megszületésénél és amelynek tulajdonképpen köszönhetik a túlsó oldalon az urak, hogy itt ülnek ma a parlamentben. A másik, amit nem hagyhatok szó nélkül, Gömbös miniszterelnök úr tegnapi beszédének egyik mondata. Az igen t. miniszterelnök úr váratlanul szólalt fel tegnap és sok minden között felszólalásában az is mondotta, hogy erre a javaslatra azért van szükség,; hogy megfékezze a hozandó törvénnyel azt á rakoncátKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVIIL lan köztisztviselői kart, illetve köztisztviselői karnak azt a részét, 'amelyiknek nem tetszik a 8 órakor, vagy 8 óra 30 perckor kezdődő hivatalos munkaidő. (Peyer Károly: Szóval nem kell ott a nyolcórai munkaidő! — Derültség a szélsőhaloldalon. — Farkas István: Kevesebbet akarnak dolgozni ! — Peyer Károly: Mi a nyolcórai munkaidőt akarjuk törvénybe iktatni! — Derültség bál felöl.) Mélyen t. Képviselőház! Az igen t. miniszterelnök úr higgye el nekem, nem akarom őt megsérteni, amidőn ma azt állítom: úgy érzem, hogy a miniszterelnök úrnak ez a védelmi állítása a tisztviselői karral szemben nem fedi őszintén azt a célt, azt a szándékot, amelyet az igen t. miniszterelnök úr ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedésével meg akar valósítani. (Farkas István: Ez már igaz!) Mert eddig is megvolt a módja a miniszterelnök úrnak és az összes minisztereknek, hogy eljárjanak a hanyag, a felületes, a munkájukat nem rendesen elvégző tisztviselőkkel szemben. Megvolt az igen t. kormány minden egyes tagjának az^ a lehetősége, hogy a renitenskedő, amerikázó, szabotáló tisztviselőkkel mindig és mindenkor eljárjon az eddigi fegyelmi szabályzatok keretei között; megvolt az igen t. kormány minden tagjának a lehetősége ahhoz, hogy a 8 órakor vagy 8 óra 30 perckor hivatalba járni nem •akaró tisztviselőkkel r szemben is eljárhassanak a fegyelmi szabályzatok alapján. Nem azért kell ez a javaslat, hogy ezekkel a tisztviselőkkel szemben eljárhassanak, hanem meg kell mondanom egészen nyíltan és őszintén, nem tudok az alól az érzés alól szabadulni, hogy az igen t. miniszterelnök úrnak messzemenő, alkotmányjogi szempontból súlyosan aggályos céljai és törekvései vannak. Ennek végrehajtásához szükséges, hogy kicserélje az állami alkalmazottak legnagyobb részét,^ kicserélje azokat, akiket ő nem tart megbízhatóknak s egészen új tisztviselői karral akarja ellátni az állami gépezetet. (Farkas István: A kreatúráit akarja behozni!) Teljesen új tisztviselői karral akarja magát biztosítani erre az eshetőségre és ki akarja t söpörni a mostani tisztviselői' kar nagy részét, hogy
