Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-223

Az országgyűlés képviselőházának 223. száma és a foglalkozási ág jelentősége megéri-e azt a különleges intézkedést, amely esetleg más foglalkozási ágak rovására olymódon terheli meg a Nemzeti Bank útján igénybevett hitelt, hogy ez valóban a másfoglalkozásuak lehető­ségeit csökkenti és a protekcionizmus rendsze­rét honosítja meg. Azt gondolom, hogy nem elegendő azt az indokot felhozni, amelyet a ja­vaslatban igen nagy körültekintéssel a me'yen t. miniszter úr felhoz, amikor azt mondja, hogy az ország agrárország, a földmívelésen nyug­szik, a földmívelő lakosság megmentése tehát elsőrendű közgazdasági érdek. Ez igaz, de csak bizonyos határig. Szabad-e a jegybankot eredeti rendelte­téséből kivetkőztetni, szabad-e azokat a hatá­rokat átlépni, amelyeket Magyar Pál tudomá­nyos apparátussal és az Osztrák-Magyar Bank­kal való Összehasonlítás révén olyan precízen •mutatott meg? A Nemzeti Bankot felállító törvény 1. $-a pontosan körülírja a Nemzeti Bank rendeltetéseit; e szerint a Nemzeti Bank olyan részvénytársaág, amelynek feladata, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza. A pénz­forgalom szabályozásához pedig kell a jegy­banknak az a szűziessége, hogy sem az állam. sem a város, sem a törvényhatóság semmi körülmények között hitelét igénybe ne ve­hesse. Hogyan tudja megindokolni a pénzügymi­minszter úr azt a tettét, hogy elvonta a jegy­bankot első rendeltetésétől — mert főrendelte­tése a készfizetések felvétele, ez azonban a, jövő zenéje, erről nem is beszélhetünk. A Nemzeti Banknak a pénzforgalom szabályozása tekin­tetében függetlennek kell lennie. Es most a mélyen t. miniszter úr áttöri ezt az alapelvet s ezzel sokkal nagyobb felelősséget vett ma,­gára, mint ahogy azt Sándor Pál t. képviselő­társunk tegnap bölcsen ismertette. Érdemes foglalkozni azzal, hogy az alap­szabályok 49—50 % cikkei milyen kautélákat tar­talmaznak. A pénzügyi szuverenitás, sőt to­vábbmegyek: az állami szuverenitás sohasem jelent mindenhatóságot, hiszen az országok rendjének, harmonikus együttműködésének isuprema lex-e az együttműködésnek az a, le­hetősége, amely nem csupán az írott szabá­lyokban mutatkozik meg, hanem sokkal jelen­tősebben a nem írott szabályokban. Most azt látom a Nemzeti Banknál, hogy összehívnak egy közgyűlést és megjelennek a részvényesek. A Nemzeti Bank olyan részvény­társaság, ahol számon tartják külön név sze­rint, hogy ki jelent meg. A közgyűlés ezévi jelentése utal a depresszióra, amely most meg­üli az egész országot és az egész világot, ugyan­ekkor pedig egy ilyen tervezettel foglalkozni, ez mint súlyos felelősség nemcsak a közgyű­lésnek azokat a tagjait terheli, akik ott meg­jelennek, hanem azokat is, akik távollétükkel tündökölnek, sőt azt merem mondani, hogy egy ilyen közgyűlésre el kell menniök az olyan részvényeseknek, akik nemcsak részvényesek, hanem akik a magyar közéletben is szerepet­játszó tényezők. Ezeknek a negligenciája egy kissé furcsa színben tünteti fel azt az érdek­lődést, amellyel itt találkozunk. Megnéztem, hogy a részvényesek közül kik voltak azok, akik ennél a nagyjelentőségű el­határozásnál nem voltak találhatók a közgyű­lésen és itt szembeötlött, hogy például még a kormány egy mélyen t. tagját,^ Lázár Andor igazságügyminiszter urat, aki részvényes, sem érdekelte, hogy egy ilyen téma került a fél­tése 1933 december 1-én, pénteken. 385 színre, a közgyűlésen nem jelent meg, tanácsá­val, felszólalásával, ' szavazatával nem járult hozzá a határozat létrejöveteléhez. Itt van közgazdasági életünk egyik legje­lentékenyebb tényezője, Biró Pál képviselőtár­sunk, aki szintén részvényes, ö sem jelent meg, nem található sem a vótuma, sem a fel­szólalása az évi jelentésben- Itt van a Képvise­lőház egyik alelnöke, Czettler Jenő képviselő­társunk, aki ugyancsak részvényes, közgazda­sági életünkben, sőt tudományos gazdasági éle­tünkben is a legjelentékenyebb tényezők egyike. Az évi jelentésből megállapítható, hogy ő sem jelent meg a közgyűlésen. Ezt nem azért hozom fel, mintha azt mon­danám, hogy az a határozat, amelyről itt szó van, alakilag nem volna érvényes, de mégis megemlítem ezt. A mélyen t. miniszter úr va­lószínűleg nem méltatta e számszerűségeket nagybecsű figyelmére, de csodálkozni fog, ha itt a Ház színe előtt meghallja, hogy a Nem­zeti Bank 324 részvényese közül személyesen mindössze 48-an jelentek meg ezen a gyűlésen és 115-en képviseltették magukat, különböző^ jogi személyek, részvénytársaságok, zürichi, párizsi cégek, amelyeik a kötelességtudást szigorúan értelmezve, miután a Magyar Nemzeti Bank­nak erre az ülésére meghívót kaptak, elküldöt­tek képviselőjüket. De meg kell jegyeznem, hogy a 48 személyesen jelenlevővel szemben 161-en — köztük azok a kitűnőségek, akiket megemlítettem — feléje sem néztek a Nemzeti Banknak, feléje sem néztek ennek a nagy elha­tározásnak, amely az évi jelentésből úgy előre­veti a kormánynak azt a szándékát, hogy elté­rően a törvénybe iktatott alapszabályoktól, érc­fedezet és devizafedezet nélkül ilyen százmil­liós kölcsönt szándékozik felvenni a gazdák megsegítésére. A gazdák megsegítésének célját mindenki helyesli, de azt nem helyeselheti senki, hogy egy ilyen megsegítés más foglalko­zási ágak rovására történjék. Hallottam itt az előbbi fejtegetéseket az inflációról és defláció­ról. Azt mondom, hogy ezeknek az elméleti fej­tegetéseknek és azok érvényének semmi célja nincs. Magyar szempontból csak egy cél van: a pengő értéke stabilitásának megóvása, tehát mindent ebből a szemszögből kell nézni, a Nem­zeti Banknak, a jegybanknak a működését is kizárólag ebből a szempontból kell nézni. Ha ezt a stabilitást meg lehet óvni oly eszközökkel is, amelyek más politikát követelnének, mint a múltban, amikor a depressziót éppen az a pro­tekcionizmus okozta, amelyet majd leszek bátor részletesen megvilágítani, akkor be kell látnia a mélyen t. miniszter úrnak is, hogy ez az út nem a kibontakozás útja, különösen a jegy­bank mai összetétele mellett. A jegybank mai összetételét, úgy amint azt Ulain Ferenc t. képviselőtársam kissé kezdte boncolgatni, jó lesz szemügyre venni. {Halljuk! Halljuk! balfelől.) T. Képviselőház! A jegybank az 1924 :V. te. alapján egy részvénytársaság, amely 30 millió aranykorona alaptőkével rendelkezik. Méltóztassanak megnézni ennek a jegybank­nak belső struktúráját, méltóztassanak meg­nézni a jelentésben foglalt számszerű adatokat, amelyekből kitűnik, hogy mibe kerül ez a jegybank a személyzeti kiadások tekintetében. Ehhez a kérdéshez ugyanis nagyon kesztyűs kézzel nyúltak, hogy a jegybank személyzete jól legyen fizetve. Méltóztassanak ebben a te­kintetben pgy kis összehasonlítást megengedni. J mégpedig két irányban. Az egyik személyi vo­natkozású, a anásik pedig tárgyi vonatkozású.

Next

/
Thumbnails
Contents