Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-223

Az országgyűlés képviselőházának 223. Ezenkívül általában azt mondják, hogy bizonyos, nem általános közcélok érvényesítésére — ilyen közcélnak nevezve, mondjuk, kisebb köröknek magántörekvéseit — és ezeknek a (mozgalmaknak folytatására az a brutális új stílus Európaszerte mindenesetre lehetőséget ad. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Felelőtlenül!) Felelőtlenül, de úgy, hogy megtörtént a múltban, ;— én visszatekintőleg történelmi szempontból nézem a, dolgokat s a mostani viszonyokat nem. akarom érinteni, de kétségtelen, hogy a múltban már voltak esetek arra —hogy antiszemita mozgalmat zsidók finanszíroztak és bankellenes (mozgalmakat ibankok finanszíroztak, kommunista mozgalmat kapitalisták szítottak, sőt néha arra, is volt eset, hogy nacionalista, individualista mozgalmat taktikai okokból kommunisták finanszíroztak. (Fenyő Miksa: Legfőbb ideje, hogy imost már kapitalista mozgalmat finanszírozzanak!) Minthogy kétségtelen, a finanszírozások az egész gazdasági és politikai életben bizonyos fejlődési lehetőségnek nyújtják az alapját, kívánatosnak tartom, hogy a, pénzintézetek fés a bankok ellenőrzése fokozatosabb legyen és ezt az ellenőrzést^ én elsősorban a publicitásban látom. Szükséges a publicitás fokozása, mert nem valami kedvező tapasztalatokat szereztem — most már maradjunk a belföldön — az^ állami ellenőrzésnél. A mindenkori kormány monopolisztikus ellenőrző hatalma nem mindig járt kedvező eredménnyel, úgyhogy én ezt a másik ellenőrzést, amely a publicitás, a nagyobb nyilvánosság, ezenfelül a részvényjog bizonyos módosítása folytán lehetséges volna,, szintén szükségesnek tartom. Kívánatos volna, hogy már egyszer a kormány megvalósítja ezt a reformot, ne csak mindig úgy történjék, hogy bizonyos időszakonként, mondjuk, kortes-, vagy közvéleménymegnyugtató szempontból elővétetik és azután ismét félretétetik. Általában nagyon szeretném és kívánatosnak tartanám, — bár ez a kívánság száz százalékig nemigen fog teljesülni — hogy éppen a legsúlyosabb problémák, a gazdasági és pénzügyi kérdések tárgyalását és taglalását mentesítsük az egyéni és pártpolitikai szemponttól. Az országpolitikai szemponttól nem mentesíthetjük, de éppen azért szerintem kívánatos, hogy az egyéni és pártpolitikai szemponttól való mentesítés megtörténjók. Kívánatos, hogy megtörténjék egy lehetőleg egységes állásfoglalás, nem mondom, hogy egy általános nemzeti állásfoglalás, de egy egységes állásfoglalás: ne engedjük azonban azt, hogy az országot leginkább érintő gazdasági és pénzügyi kérdések, akár személyi, akár pártpolitikai célok szempontjából intéztessenek el. (Magyar Pál: Nagyon helyes!) Hogy a banknál maradjak, nem azért nem fogadtam el azt a javaslatot, amely ennek az alapjául szolgált, és nem fogadom el az általam felvetett okból ezt a javaslatot, mintha azt mondanám, hogy nekünk itt tennivalónk nincs, hogy maradjon minden a régiben, hiszen tudom, hogy nekünk igen sok és igen súlyos tennivalónk van hátra, de ha csak ezt tesszük meg, amit ezek a javaslatok tartalmaznak, akkor aggályaim vannak, hogy bizonyos akadályokat helyezünk el az előttünk levő úton és nehezebben járhatóvá tesszük azt az utat, amelyen pedig egy általános megoldás érdekében haladnunk kell. Azt hiszem, — lehet, hogy tévedek, az ország érdekében kívánnám, hogy tévedjek — ülése 1933 december 1-én, pénteken. 383 hogy bár ez a megoldás, amely terveztetik, végeredményben nem fogja megnehezíteni az ország hitelellátását, de mégis itt súlyos aggályok lehetnek, hogy nem fog a hitelellátás javulni, különösen akkor, ha megvalósul a munkaprogrammnak az a pontja, amelyben a miniszterelnök úr már előre bejelenti, — nem tudom, hogy ezt az álláspontját nem revideálta-e — hogy külföldi hitelre nem reflektál. Mindenesetre nem tudom hogyan fogják megoldani ezt a kérdést abban az országban, amelynek súlyos gazdasági, de azonfelül szociális problémái is vannak. Azért vagyok bátor a t- Ház figyelmét felhívni erre, mert a magyar mezőgazdaság megsegítése nem tisztán csak termelési probléma, hiszen általános termelési szempontból itt is bizonyos brutális intézkedésekre volna talán szükség, ha azt mondjuk, hogy tisztán csak a termelés szempontjait nézzük, mert hiszen kétségtelen, hogy a termelést megnehezíti és improduktívvá teszi minden olyan vállalat, amely nem termelőképes. Olyan vállalatnak, olyan vállalkozásnak fenntartása tehát, amely gazdaságilag nem rentábilis, mindenesetre költségbe kerül. Olyan országban azonban, ahol százezrek vannak érdekelve, — itt elsősorban a kisbirtokosok, azonkívül a mezőgazdasági munkások — ezt a problémát tisztán elméleti és mondjuk bankszerű könyvelés alapján lebonyolítani nem lehet. De mindenesetre mindenféle megoldás kétségtelenül magával hozza azután a reakciót és a másik oldalon a tőkehiányt fokozza. Itt rátérek felszólalásomnak arra a részére, amelynek egyesek felfogása szerint talán bizonyos inflatorikus következményei volnának. (Magyar Pál: Akkor ne mondja jel!) Nem csinálok belőle titkot, hogy ez talán arra vezethető vissza, hogy annakidején Keynesnek hallgatója voltam, azonkívül Irving Fisher egyik * barátjával is jó viszonyban voltam húsz néhány évvel ezelőtt s^ hogy magam is foglalkoztam egy kicsit a pénzügyi elméletekkel, ezekkel a tudományos kérdésekkel. Bevallom őszintén, mint politikus nem tudok abszolút megoldásokat magamévá tenni, (Helyeslés balfelől.) különösen most, amikor — legyünk őszinték — általános revideálási folyamat mutatkozik külföldön is, úgyhogy nagyon konzervatív és nagyon komoly tudósok külön táboriban vannak:. Sőt továbbmegyek, ha általánosítani akarunk, nem is egy táborban, nem is olyanok, akik inflacionisták, nem is olyanok, akik monetáris alapon akarják megoldani ezt a gazdasági válságot, de vannak, akik tisztán gazdasági lehetőségeken való változtoztatásban látják az eredményt. Vannak, mint például egy svéd tudós, (Fenyő Miksa: Cassell!) Olin, de Cassel is változtatta nézetét, — akik körülbelül a középúton vannak. De mindenesetre el tudom képzelni és meg tudom alapozni azt, hogy egy idejében alkalmazott és megfelelően kézben tartott infláció... (Temesváry Imre: De hol van az a kéz?) ... mindenesetre kevesebb bajt okoz, mint egy olyan defláció, amelyet olyan emberek vezetnek, akik a gazdiasági élethez nem értenek. Mert kamatlábat emelni nagyon könnyű dolog, ez azonban nem oldja meg a kérdést. Mindenesetre azonban a legrosszabbnak^ látok egy vegyes rendszert, — mert el tudok képzelni vegyes rendszert is, hiszen végeredményben a jegybankoknak itt volna a magasabb hivatásuk, hogy ezt szabályozzák — mondom, legrosszabbnak tartok inflációt akkor, amikor tu-