Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-222

Az országgyűlés képviseŐházának ÎÎÎ, aranyban vagy devizákban egyidejűleg be nem szolgáltatják.» Ebben az 50. §-ban, amely így intézkedett akkor, amikor a Nemzeti Bank léte­sült, kimondotta a Nemzetgyűlés, hogy a Nem­zeti Banktól pedig senki — állam, törvény­hatóság, község — nem vehet fel egy fillér köl­csönt sem, hacsak; a kölcsön ellenértékét aranyban vagy aranyértékű külföldi váltóban. devizában le nem fizeti. Miért kellett ezt a tör­vényes intézkedést akkor megcsinálni'? Annál az egyszerű oknál fogva,, mert a Nemzeti Bank annak a feladatának, hogy a nemzet valutáját megfelelő módon rendben tartsa, csak akkor tud eleget tenni, ha tőle az állam — bármeny­nyire is megvan szorulva — kölcsönt nem vesz igénybe. A függetlenség garanciája tulajdon­képpen ebben a tilalomban van lefektetve. Mi történik ezzel szemben ma? A Nemzeti Banktól kilenc esztendő óta egyetlen kormány sem kért kölcsön egyetlen fillért sem. Igaz, hogy az el­múlt esztendőben az igen t. miniszter úrnak s az őt megelőző miniszter úrnak is felhatalma­zást adtunk azokkal az illetékekkel kapcsolat­ban, amelyeket lekötöttünk a,zon bankok szá­mára, amelyektől a kormány kölcsönt kért; az illetékkel kapcsolatos bankkölcsönök azonban tulajdonképpen váltó formájában a bankokon keresztül kerültek a Nemzeti Bank váltótárcá­jába. A Magyar Nemzeti Bank tehát kilenc év alatt, létesítési napja óta egy fillér kölcsönt nem adott meg nem engedett módon; most tör­ténik meg először, hogy a Nemzeti Banktól százmillió pengős kölcsönt akar a, kormány igénybe venni, és mi valószínűleg megszavaz­zuk. Most történik ez meg először, vagyis most történik .meg először az a valami, amit Sándor Pál igen t. képviselőtársam a Nem­zeti Banknak azon a bizonyos közgyűlésén igen disztingvált módon úgy fejezett ki, hogy vájjon a bank függetlenségének kérdése nem változhat-e át függőségi kérdéssé. íme, fcilene esztendővel a Nemzeti Bank létesítése után ott tartunk, hogy százmillió pengőt kérünk tőle. Ez a dolog első része; méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a második részre Noha a legelemibb jegybanki szabály, hogy a jegybank fedezete természetesen as igazi garanciája annak, hogy az a jegybank képes-e valutáját, illetve pengőjét fenntartani % ennek ellenére mi történik? A mélyen t. pénzügy­íminiszter úr a maga javaslatában azt kéri tőlünk, mondjuk ki azt, hogy ennek a százmil­lió pengős kölcsönnek nem 'kell olyan értelem­ben fedezettel rendelkezni, hogy ezért egyebet kapjon, mint egy adósságlevelet^ és a t. ^ mi­niszter úr még arra is kéri a Képviselőházat, hogy a Képviselőház járuljon ahhoz is hozzá, hogy amikor a fedezet kérdése megállapítta­tik, akkor ez a százmilliós tétel ne számíttas­sák be. Méltóztassanak megengedni, hogy rá­mutassak ennek a kívánságnak a konzekven­ciájára. Amikor 1924-ben a Nemzeti Bank lé­tesült, megállapítottuk azt, hogy mi legyen a Nemzeti Bank fedezete, mi legyen a fedezeti aránya, hogy számíttassék ez ki. Akkor a kö­vetkező törvényes intézkedést hoztuk a 85. Vban, amely ezt a, kérdést tárgyalja (olvassa): «Az egésizi bankjegyforgalom, hozzáadva az azonnal lejáró tartozásokat, de levonva az ál­lam adósságát...» Méltóztassanak jól megér­teni, nem arról az adósságról van szó, amely­ről most beszélünk, hanem levonva azt az adósságot, amely az akkor létezett jegy intézet likvidálásával kapcsolatos effektív adósság volt és amely 50 millió pengős tételt képvisel ülése 1Û33 november 30-án, csütörtökön. 363 most is. Erről azi 50 millió pengőről van tehát szó, mint olyan államadósságról, amelyet le kell vonni. (Temesváry Imre: Százötven mil­lió!) Jelenleg 50 millió. Méltóztassék megnézni a Nemzeti Bank heti kimutatását. Azt mondja tehát a törvény: az egész jegyforgalomnak, hozzáadva az azonnal lejárt tartozásokat, de levonva az állam adósságát, — vagyis ezt az 50 milliót — az első öt év alatt 20%-kai, a má­sodik öt év alatt 24%-kai, a harmadik öt év alatt 28%-kal és az ezt követő időben azután csak 33"33%-kal kell fedezve lennie. Mégpedig mivel? Valutával. Mit ért a törvény valuta alatt? Valuta alatt rendkívüli árfolyamingado­zásoknak alá nem vetett értékre sfflóló váltó­kat ért, amelyek az európai piacokon istb. esz­komptálhatók. Most mi a helyzet? A helyzet most az, hogy a miniszter úr azt kéri tőlünk, — ez. az ő második kérése — hogy ezt a százmillió pen­gőt mindenféle szempontból tekintsük úgy, mintha ez is olyan államadósság volna, mint az a bizonyos 50 millió pengő, amelyről az előbb beszéltem, lamely már 1924-iben fennál­lott. Ennek következtében... (Felkiáltások a jobboldalon: Százötven millió!) Most 50 millió áll fenn. (Temesváry Imre: De ez már egé­szen más dolog!) Teljesen mindegy. Most ennyi áll fenn. Hogy akkor mennyi állott fenn, az más (kérdés. Most csak 50 millió pengő áll fenn. (Temesváry Imre: A törvényt akkor hozták!) Hagyjuk különben ezt az egész kér­dést. Most momentán 50 millió pengő olyan adósság van, amely erre vonatkozik, több nincs. A kormány azt kéri tőlünk, hogy 100 millió pengőt adjunk a kormány rendelkezé­sére ebből a célból, minden fedezet nélkül. Erre a következőket felelem. Nagyon szíve­sen, ha a Nemzeti Bank olyan helyzetben van, hogy ő a valutát fenn tudja tartani annak ellenére, hogy 100 milliót ad a kormánynak úgy, ahogy azt most kéri a kormány: azt fele­lem: rendben van; ha 200, vagy 300 millió pengőt kér a kormány, akkor is megadjuk. Kérdés azonban, hogy a Nemzeti Bank valu­táris fedezete, a fedezeti probléma hogyan áll. A fedezeti probléma szempontjából bátor va­gyok a következőkre felhívni a figyelmet. Itt van a Nemzeti Bank heti kimutatása, amely november 23-án jelent meg hivatalosan. Ennek a heti kimutatásnak kalkulálása a kö­vetkező: a fedezeti arány úgy számítandó ki, hogy az érckészletet el kell osztani — az előbb olvastuk *- a leszámítolt váltók mennyiségé­vel, levonva abból az állam adósságát. Ebben a pillanatban az a helyzet, hogy 99 millió pengő ércfedezet áll rendelkezésre, amellyel iszemben az azonnal lejárt tartozások és a bankjegyek összege 41 millió pengő, úgyhogy ha ebből a 416 millió pengőből az 50 millió pengőt levonjuk, a kivonás eredménye az lesz, hogy 27%-os fedezetünk van. Ugyanakkor ez a heti kimutatás azt is mondja, hogy a Nem­zeti Banknak van egy 119 millió pengős arany­tartozása, és pedig a Nemzetközi Fizetések Bankjánál, a Biz.-nél. Van tehát ugyan a Nemzeti Banknak 99 millió pengő úgynevezett érc fedezete, de van ezzel szemben 119 millió pengő aranytartozása a külfölddel szemben. Amikor pedig ez a helyzet, akkor azt mond­ják, hogy vegyünk ettől a. banktól még to­vábbi 100 millió pengőt kölcsön, úgy, hogy ez a 100 millió pengő ne számíttassék bele a fe­dezetbe, ne vonás sék abba bele és tekintessék úgy, mintha ott sem volna. Kérdezem a mé­lyen t- Képviselőháztól, hogy ilyen körűimé-

Next

/
Thumbnails
Contents