Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-214

26 Az országgyűlés képviselőházának 21U. En a Házban először 1932 június hó 22-én interpelláltam idegenforgalmi (kérdésben, érintve az Ibusz Kt.-nak visszásságait. Erre az interpellációra választ nem kaptam. Itt megmondottam már 1932 júniusában, hogy ez^ csak bevezető beszéd. Erről tanúskodik a Háznak 1932-ben a 180. ülésről kiadott értesí­tője, a 195. oldal első kolumnájában. Ettől az időponttól kezdve gyűjtöttem a magam szá­mára az anyagot, hogy az Ibusz. rt. visszássá­gait helytálló módon tudjam feltárni a t­Ház színe előtt. 1933 március 17-én az anyag gyűjtésével készen voltam és ekkor több kép­viselőtársam aláírásával levelet intéztünk a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, amely levél úgy szólt, hogy az illető képviselőtársaim en­gem megbíznak az idegenforgalmi kérdésben egy akció lebonyolításával, amely az idegen­forgalmi kérdés fonákságait Magyarországon rendezni hivatott. Ezt a levelet aláírta tizen­két képviselőtársaim: Apponyi György gróf, Rasslay Károly, Magyar Pál, Friedrich István, Petro Kálmán, Hunyady Ferenc gróf, Dinnyés Lajos, Rakovszky Tibor, Somssich Antal gróf, Lázár Miklós, Müllen* Antal és: Némethy Vilmos képviselőtársaim és én ezt a levelet a kereskede­lemügyi miniszter úrhoz továbbítottam. A mi­niszter úr 1933 március hó 27-én válaszolt erre a levélre s ezt írja (olvassa): «Miután a ma­gad és megbízóid célja mellékszempontok oaélj kül idegenforgalmunk fejlesztése, erre szolgáló tényezőink modernizálása, ebben a közérdek nek a magánérdek fölé való helyezése, az ide­genforgalmi ipar kibontakozásán keresztül mi­nél több magyar exisztenciának kenyérhez se­gítése ...» Ebben volt lefektetve az Ibusz.-in­terpellációk célja. Az első interpellációt 1933 március hó 8-án mondottam el, még általános idegenforgalmi tekintetben követeltem az idegenforgalmi tör­vény meghozatalát, ami után. két napra már­cius hó 10-én a minisztertanács a kereskede­lemügyi miniszter úr előterjesztésére le is szö­gezte annak szükségességét, hogy Magyar­ország számara szükséges egy idegenforgalmi törvó.iyt alkotni. Az Ibusz. Et- ellen 1933 március hó 29-én mondottam el az első éles támadást s az erre adott válaszban a kereskedelemügyi miniszter úr a Ház előtt kijelentette, hogy az általános vizsgálatot az Ibusz. ellen elrendeli. En ezt a választ elfogadtam annak ellenére, hogy a miniszter úr azt mondotta, hogy az interpellá­ciómban felhozott adatokat meg tudná cáfolni. ErrŐl szól a Képviselőház 165. üléséről kiadott Értesítő. Ezen interpelláció után május hó 3-án mondottam a második éles interpellációt az Ibusz. Rt. ellen az igazságügyminiszter úrhoz intézve. Ennek az interpellációnak kapcsán nyilt ülésen kijelentettem, hogy mandátumo­mat kötöm az adatok helyességéhez és a vizs­gálat eredményességéhez. Ez megtalálható a 173. ülésről szóló Képviselőházi Értesítő 66. ol­dalának második kolumnája közepén. Mandá­tumomat kötöttem tehát ahhoz, hogy előadott adataim helyesek és hogy a vizsgálat ered­ményes kell, hogy legyen. Ezen interpelláció után Jakabffy kormány­biztos úrral való találkozásom alkalmával, május 3-a utín közvetlenül, Jakabffy kor­mánybiztos úr kifejezte előttem azt, hogy nyo­matékosan felkér engem, hogy interpellációi­mat ne folytassam tovább, mert ezzel csak nehéz helyzetbe hozom a kereskedelemügyi mi­niszter urat, aki őt sürgetni kénytelen munká­it lése 1933 november 16-án, csütörtökön. jában. Ö nem hajlandó felületes munkát vé­gezni, inkább visszaadja megbízatását és ha én bízom az ö eljárásának és a vizsgálatnak be­csületességében, álljak el ezen május 3-iki in­terpellációm után minden további felszólalás­tól. Ezt az ő nyomatékos kérését, — mert bíz­tam és jogosan bíztam aző vizsgálatának ered­ményességében, — én a magam részéről azzal honoráltam, hogy kijelentettem neki, megígé­rem, hogy nem fogok többet interpellálni. Május hó elején volt ez. Erre tanú maga Ja­kabffy Károly kormánybiztos úr. De nemcsak neki jelentettem ezt ki, hanem szűkebb környe­zetein előtt is kijelentettem, sőt miután ebben az időben két oldalról is az Ibusz. vezetői ré­széről közeledés történt hozzám, még Tasnády­Szüts Andrásnak is tudomására juttattam; ezt, amiről a mellékelt levél van birtokomban. A nevet is megmondom: dr. Czenner, Jenő írta a levelet, aki a Máv. propagandaosztályában elő­adó, akinek családját Tasná|dy-Szüts András ismeri és aki felkérte őt a következőkre. Le­gyen szabad a levelet a következőkben ponto­san citálnom. (Olvassa): «Őméltósága, akivel magánismeretségben vagyok, ez év áprilisában levelet írt édesapámnak, akivel régebbről szin­tén ismeretségben van és általa engem egy megbeszélésre hívott magához. Ez a megbeszé­lés külföldi utam miatt némi haladékot szen­vedett, de utóbb megtörtént. Ez alkalommal említette, hogy uevében kérjelek meg Téged, képviselő uram az ő bizalmas meglátogatására. Ezt az üzenetet én nyomban Hozzád továbbí­tottam, mire Tasnády-Szüts András őméltó­sága számára azt a választ kaptam: hogyan képzeli, hogy én elmenjek hozzá? Nem teszem meg, sőt ha idejön, én kidobom. Ezt az üzenetet én finomabb formában Tasnády-Szüts őméltóságának elvittem, aki elégedetlen volt a válasszal és azt javasolta nekem rögtön, hogy társadalmi formák között hívjam meg őt és Téged is, képviselő uram hozzám, hogy a találkozás kettőtök között így mégis lehetséges legyen. Ugyanekkor megkért, hogy legalább további országgyűlési támadá­said íeleslegességét neked bizonyítsam be. Erre őméltósága újabb propozícióját szintén meg­ismertettem Veled, mire megismételted, hogy őméltóságával semmiképpen sem óhajtasz össze­jönni, viszont felhatalmaztál annak az üzene­tednek átadására, hogy Jakabffy miniszteri ta­nácsos úr kívánságára egy vizsgálat zavar­talan menete érdekében annak befejeztéig a kereskedelemügyi miniszter úrhoz nem inter­pellálsz többé s így Tasnády-Szüts őméltóságá­nak kívánsága találkozás nélkül is teljesülni fog. Egyúttal nekem megmondottad, hogy még egy interpellációd van hátra, az igazságügy­miniszter úrhoz, amelyet hamarosan el fogsz mondani. Tasnády-Szüts őméltóságával közöl­tem azt, amire felhatalmaztál, hogy a vizsgá­lat befej eztéig a kereskedelemügyi miniszter úrhoz töibbet nem interpellálsz, de felhatalma­zásod híján nem említettem, hogy az igazság­ügyminiszter úrhoz még egy interpelláció kö­vetkezik. Ez utóbbi interpelláció elhangzása után, május elején még egyszer találkoztam az utcán Tasnády-Szücs őméltóságával- amikor is ő keservesen panaszkodott nekem Hozzád való közeledésének kudarcáról. Ezután az ügyhöz többé már semmi közöm nem volt.» Dr. Czenner Jenő írta nekem a levelet, fel­szólításomra 1933 november 13-án; tehát akkor, amikor álláspontomat, hogy nem interpellálok többé, május elején elfoglaltam. Ezután vártam, hogy miképpen folyik a

Next

/
Thumbnails
Contents