Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.
Ülésnapok - 1931-220
Az országgyűlés képviselőházának 220. ülése 1933 november 28-án, kedden. 239 zal. hogy ezeknek az aranyban, különösen pedig a dollárban levő adósságoknak konvertálását megoldják —és a mi adósságainknak legnagyobb része dollárban van — sőt úgy hallom, hogy a legjobb úton vannak abban az irányban, hogy ezt a konvertálást keresztül is vigyék, Ha ez megtörténhetnék, valóban nagy előny volna az országra és a mi gazdatársadalmunkra, mert a dollárnak; — mint a t. képviselő úr elmondotta — ma 50%-os az értéke és valószínű, hogy ebben az 50%-ban fogják stabilizálni. Itt tehát tényleg kellene valamit tenni, de nem azon módon, ahogyan t. képviselőtársam mondotta, hogy t. i. meg kell sanyargatni azokat, akik akár legális, akár illegális úton behozták ezeket a papírokat. Emiatt zárták el Heidelberget, a többiek pedig büntetlenül megtehették ezt. Igazságtalan ítélet volt — annyit el kell mondanom, hogy becsületét helyreállítsam —, hiszen mindenki megcsinálta ezt és jól V tették, ha megcsinálták. Emlékszem pl. egy incidensre, hogy annakidején egy osztrák bankvezért elfogtak valutasíbolás miatt. Akkor Nagy Emil volt az igazságügyminiszter és Kállay volt a. pénzügyminiszter. Odamentem Nagy Emilhez, hogy ne csináljon ilyen bolondságot, mert ezzel diszkreditálja, tönkreteszi az egész ügyet. Kállay pénzügyminiszter úr barátom pedig később elmondotta, hogy ugyanakkor csinálta Nagy ezt a patáliát, amikor ő rendezte a zúgforgalmat. Van itt még egy érdekes adat mai lehetetlen viszonyaink jellemzésére, amelyek pedig fennállanak az egész vonalon. Nagyon jól tették, akik behozták ezeket — bár annakidején hazaárulók voltak, mert megtartották az aranyat az országnak. Hogy ezeknek az értékpapíroknak legnagyobb része most itt van nálunk, ez igen nagy előny mindenkire, főleg a bankokra nézve s amennyiben ebben a jövőre nézve bizonyos reménység rejlik a gazdákra nézve. S ha mindez megvan, miért nem foglalkozik a t. pénzügyminiszter úr ezekkel a papírokkal. En megvagyok győződve róla, hogy foglalkozik ezzel a t- pénzügyminiszter úr ; csak szükségesnek tartottam, hogy én is aláhúzzam azt, amit Esterházy gróf t. képviselőtársam mondott, hogy ezzel igenis komolyan és sürgősen foglalkozni kell. Itt sokkal kisebb összegek^ kellenek, mint amennyit ez a gazda javaslat tőlünk kér és nem hiszem, hogy nagy megerőltetésébe kerülne a t. pénzügyminiszter úrnak, hogy ma a hitelezőkkel ezt keresztülvigye, mert a hitelezőknek is érdekükben áll, hogy valőr legyen a kezükben és ne papiros. Legyen szabad most egy kicsit polemizálnom.. A szocialista párt vezérszónoka, Györki Imre t. képviselőtársam — sajnos nincs itt — a múltkor példákat hozott fel arra nézve, hogy milyen uzsora folyik egyes hitelintézeteknél. En mindig azon az állásponton voltam, hogy ott, ahol az egyedeknek ilyen kiaknázása megtörténik, a legnagyobb eréllyel sújtson le az állam keze s ne kímélje őket, ha képesek exisztenciákat tönkretenni. De bocsánatot kérek, azért, mert egy, vagy öt, tíz, vagy húsz esetben megtörtént, — ő nem is mondta, hogy enynyiszer megtörtént — 16—27, sőt egy ízben 50%-os kiaknázás, azért még az egész pénzvilágot vád alá helyezni nem szabad és nem lehet. Hogy nézne ki az, hogy azért, mert egy gyámoltalan gyermek megölte az anyját, ezt visszevessük a. többi gyermekre is. Vagy azért, mert önöket odaátról — sokszor halljuk — itt bolsevistáknak nézik, mintha önök a Kun Béla és Szamuelly-gazemberekért felelősek volnának, hogyan izlenék önöknek, ha ezt folytatnák és önöket továbbra is bolsevistáknak tekintenék, amikor tudom, hogy ellentmondottak annakidején, hogy bolsevizmus legyen. (Zaj és mozgás.) Nem szabad általánosítani, nem szabad olyan erőket, mint a pénzintézetek, amelyek a gazdaságokon kívül majdnem az egyedüli erők, egy rangba helyezni olyanokkal, akik azt a gaztettet megcsinálták, hogy ilyen nagy kamatokat számítottak. (Bródy Ernő: Kamatuzsora!) , Bocsánatot kérek, nem lehet vádolni egy egész nagy hasznos társadalmi réteget. (Esztergályos János; Legyünk őszinték, kevés liliomszál van közöttük! — Elénk derültség ) Ugyanezzel a biztonsággal, ugyanezzel az érveléssel megállapíthatom azt is, hogy közöttünk csak egy liliomszál van és ez talán a képviselőtársam. (Derültség.) Most még egy megjegyzésem van az én t. agrárbarátaim felé is, akik nagyon jól ismerik az én felfogásomat, és tudják, hogy erről az oldalról talán kevesen hoztak annyi segítséget az ő törekvéseiknek, mint én. Fogadják el tehát most is az igazságot, amit kimondok, bár tudom, hogy önöknek nem fog tetszeni, de fogadják el, mint az én meggyőződésemet. Azt mondják, a független kisgazdapárti szónokok, hogy a rendelet a bankok érdekében áll. A bankok érdekében történt volna ez a rendelet? (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, van-e ebben a Házban valaki, különösen a merkantilisták részéről, aki jobban és erősebben támadta volna eddig a pénzv'iágot, annak kartelljeit és annak kinövéseit, mint én? Meri valaki azt mondani, hogy van, aki jobban támadta őket! Azt hiszem szerénytelenség nélkül konstatálhatom, hogy én voltam az, aki mindig a gazdatársadalom mellett törtem lándzsát a kartellek ellen, mint ahogy holnapi interpellációmból is meg fogják látni t. barátaim, hogy senki sem tör úgy lándzsát, mint én ... (Fenyő Miksa: Miért kell már ma ijesztgetni engem? — Derültség.) Nagyon sajnálom, t. képviselőtársam — akit nagyon szeretek — nem kímélhetem holnap. A bankok, a takarékpénztárak és a vidéki pénztárak kötelesek az alaphoz 1%-kal hozzájárulni. (Felkiáltások: Félszázalék!) Egy fél és még egy fél. (Fenyő' Miksa: Azt a betevők adják!) Ugyan kérem mit lehet levonni egy 3%-os betétből? (Felkiáltások a baloldalon: Mégis levonják!) Ha a betét 3%-os és ebből levonnak ^%-ot, akkor hát 2"5%-ot fog adni a bank a betevőnek? Nem fogja levonhatni. Lehet azonban, hogy mégis így van, de ettől eltekintve, hiszen ők megkapják az 1%-on kívül azt a 2%-ot a kormánytól. Voltaképpen a törvényjavaslat alapján kapják ezt a plusz 2%-ot. De meddig kapják? Két évig. Mondják meg nekem, hogy mi történik majd két év múlva. (Müller Antal: Azt már mi is kérdeztük! —•* Rassay Károly: Prolongálás!) Prolongálják ezt a 2%-ot, vagy visszatér a régi alap? Ha prolongálás lesz, akkor tessék nekem megmondani és megmagyarázni, hogyan fog megélni az a vidéki takarékpénztár 5—5'5%-os kamattal, amikor 3—3.5% a budapesti intézetek rezsije. Hogyan fog az a takarékpénztár fennállani és megélni, tessék nekem erre magyarázatot adni. A t. pénzügyminiszter úr bizonyára azt gondolta, hogy két év alatt majd csak ki fognak tudni valahogy evickélni a bajból, ha