Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. ülése 1933 november 28-án, kedden. 239 zal. hogy ezeknek az aranyban, különösen pe­dig a dollárban levő adósságoknak konvertálá­sát megoldják —és a mi adósságainknak legna­gyobb része dollárban van — sőt úgy hallom, hogy a legjobb úton vannak abban az irány­ban, hogy ezt a konvertálást keresztül is vi­gyék, Ha ez megtörténhetnék, valóban nagy előny volna az országra és a mi gazdatársa­dalmunkra, mert a dollárnak; — mint a t. kép­viselő úr elmondotta — ma 50%-os az értéke és valószínű, hogy ebben az 50%-ban fogják stabi­lizálni. Itt tehát tényleg kellene valamit tenni, de nem azon módon, ahogyan t. képviselőtársam mondotta, hogy t. i. meg kell sanyargatni azo­kat, akik akár legális, akár illegális úton be­hozták ezeket a papírokat. Emiatt zárták el Heidelberget, a többiek pedig büntetlenül meg­tehették ezt. Igazságtalan ítélet volt — annyit el kell mondanom, hogy becsületét helyreállít­sam —, hiszen mindenki megcsinálta ezt és jól V tették, ha megcsinálták. Emlékszem pl. egy incidensre, hogy annakidején egy osztrák bankvezért elfogtak valutasíbolás miatt. Akkor Nagy Emil volt az igazságügyminiszter és Kál­lay volt a. pénzügyminiszter. Odamentem Nagy Emilhez, hogy ne csináljon ilyen bolondságot, mert ezzel diszkreditálja, tönkreteszi az egész ügyet. Kállay pénzügyminiszter úr barátom pe­dig később elmondotta, hogy ugyanakkor csi­nálta Nagy ezt a patáliát, amikor ő rendezte a zúgforgalmat. Van itt még egy érdekes adat mai lehetet­len viszonyaink jellemzésére, amelyek pedig fennállanak az egész vonalon. Nagyon jól tet­ték, akik behozták ezeket — bár annakidején hazaárulók voltak, mert megtartották az ara­nyat az országnak. Hogy ezeknek az értékpa­píroknak legnagyobb része most itt van ná­lunk, ez igen nagy előny mindenkire, főleg a bankokra nézve s amennyiben ebben a jövőre nézve bizonyos reménység rejlik a gazdákra nézve. S ha mindez megvan, miért nem fog­lalkozik a t. pénzügyminiszter úr ezekkel a papírokkal. En megvagyok győződve róla, hogy foglalkozik ezzel a t- pénzügyminiszter úr ; csak szükségesnek tartottam, hogy én is aláhúzzam azt, amit Esterházy gróf t. képvi­selőtársam mondott, hogy ezzel igenis komo­lyan és sürgősen foglalkozni kell. Itt sokkal kisebb összegek^ kellenek, mint amennyit ez a gazda javaslat tőlünk kér és nem hiszem, hogy nagy megerőltetésébe kerülne a t. pénzügymi­niszter úrnak, hogy ma a hitelezőkkel ezt ke­resztülvigye, mert a hitelezőknek is érdekükben áll, hogy valőr legyen a kezükben és ne pa­piros. Legyen szabad most egy kicsit polemizál­nom.. A szocialista párt vezérszónoka, Györki Imre t. képviselőtársam — sajnos nincs itt — a múltkor példákat hozott fel arra nézve, hogy milyen uzsora folyik egyes hitelintézeteknél. En mindig azon az állásponton voltam, hogy ott, ahol az egyedeknek ilyen kiaknázása meg­történik, a legnagyobb eréllyel sújtson le az állam keze s ne kímélje őket, ha képesek exisz­tenciákat tönkretenni. De bocsánatot kérek, azért, mert egy, vagy öt, tíz, vagy húsz eset­ben megtörtént, — ő nem is mondta, hogy eny­nyiszer megtörtént — 16—27, sőt egy ízben 50%-os kiaknázás, azért még az egész pénzvi­lágot vád alá helyezni nem szabad és nem le­het. Hogy nézne ki az, hogy azért, mert egy gyámoltalan gyermek megölte az anyját, ezt visszevessük a. többi gyermekre is. Vagy azért, mert önöket odaátról — sokszor halljuk — itt bolsevistáknak nézik, mintha önök a Kun Béla és Szamuelly-gazemberekért felelősek vol­nának, hogyan izlenék önöknek, ha ezt folytat­nák és önöket továbbra is bolsevistáknak te­kintenék, amikor tudom, hogy ellentmondottak annakidején, hogy bolsevizmus legyen. (Zaj és mozgás.) Nem szabad általánosítani, nem szabad olyan erőket, mint a pénzintézetek, ame­lyek a gazdaságokon kívül majdnem az egye­düli erők, egy rangba helyezni olyanokkal, akik azt a gaztettet megcsinálták, hogy ilyen nagy kamatokat számítottak. (Bródy Ernő: Kamatuzsora!) , Bocsánatot kérek, nem lehet vádolni egy egész nagy hasznos társadalmi réteget. (Esztergályos János; Legyünk őszin­ték, kevés liliomszál van közöttük! — Elénk derültség ) Ugyanezzel a biztonsággal, ugyan­ezzel az érveléssel megállapíthatom azt is, hogy közöttünk csak egy liliomszál van és ez talán a képviselőtársam. (Derültség.) Most még egy megjegyzésem van az én t. agrárbarátaim felé is, akik nagyon jól is­merik az én felfogásomat, és tudják, hogy erről az oldalról talán kevesen hoztak annyi segítséget az ő törekvéseiknek, mint én. Fo­gadják el tehát most is az igazságot, amit kimondok, bár tudom, hogy önöknek nem fog tetszeni, de fogadják el, mint az én meg­győződésemet. Azt mondják, a független kis­gazdapárti szónokok, hogy a rendelet a ban­kok érdekében áll. A bankok érdekében tör­tént volna ez a rendelet? (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, van-e ebben a Házban valaki, különösen a merkantilisták ré­széről, aki jobban és erősebben támadta volna eddig a pénzv'iágot, annak kartelljeit és an­nak kinövéseit, mint én? Meri valaki azt mon­dani, hogy van, aki jobban támadta őket! Azt hiszem szerénytelenség nélkül konstatálhatom, hogy én voltam az, aki mindig a gazdatársa­dalom mellett törtem lándzsát a kartellek el­len, mint ahogy holnapi interpellációmból is meg fogják látni t. barátaim, hogy senki sem tör úgy lándzsát, mint én ... (Fenyő Miksa: Miért kell már ma ijesztgetni engem? — De­rültség.) Nagyon sajnálom, t. képviselőtár­sam — akit nagyon szeretek — nem kímélhe­tem holnap. A bankok, a takarékpénztárak és a vidéki pénztárak kötelesek az alaphoz 1%-kal hozzá­járulni. (Felkiáltások: Félszázalék!) Egy fél és még egy fél. (Fenyő' Miksa: Azt a betevők adják!) Ugyan kérem mit lehet levonni egy 3%-os betétből? (Felkiáltások a baloldalon: Mé­gis levonják!) Ha a betét 3%-os és ebből le­vonnak ^%-ot, akkor hát 2"5%-ot fog adni a bank a betevőnek? Nem fogja levonhatni. Le­het azonban, hogy mégis így van, de ettől el­tekintve, hiszen ők megkapják az 1%-on kívül azt a 2%-ot a kormánytól. Voltaképpen a tör­vényjavaslat alapján kapják ezt a plusz 2%-ot. De meddig kapják? Két évig. Mondják meg nekem, hogy mi történik majd két év múlva. (Müller Antal: Azt már mi is kérdeztük! —•* Rassay Károly: Prolongálás!) Prolongálják ezt a 2%-ot, vagy visszatér a régi alap? Ha pro­longálás lesz, akkor tessék nekem megmondani és megmagyarázni, hogyan fog megélni az a vidéki takarékpénztár 5—5'5%-os kamattal, amikor 3—3.5% a budapesti intézetek rezsije. Hogyan fog az a takarékpénztár fennállani és megélni, tessék nekem erre magyarázatot adni. A t. pénzügyminiszter úr bizonyára azt gondolta, hogy két év alatt majd csak ki fog­nak tudni valahogy evickélni a bajból, ha

Next

/
Thumbnails
Contents