Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-218

184 Àz országgyűlés képviselőházának 218. ten keresztülment! — Mozgás és ellenmondások jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő .úr! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ebben a tekintetben, hogy ez a gazda javaslat a tőkét védi, én, mint gazda, kell, hogy egyetértsek vele, mert arra a tőkére, amely ebben az országban van, nekünk gazdáknak van elsősorban szükségünk. Ebben az országban egyetlenegy termelési ág sem lett o.yan tőkeszegény, sehol sem pusztult el annyira a tőke, mint itt, tehát igenis feladatunk, hogy megmentsük a tőkét, és amennyire módunkban van, a mezőgazdaság szolgálatába állítsuk. A bankpusztulás magával vonja a tökepusztulást és ebben a tekintetében még nagyobb óvatosságot kell tanusítanuk, mint a földbirtok tulajdonában beálló változásnál, mert a föld, mint termelő tényező megmarad, ha más kézen is (Zaj és mozgás a baloldalon) és arról, hogy megfelelő kézben maradjon, külön kell gondoskodni, ha ellenben a tőke egyszer elpusztul, azt nem lehet többé visszahozni. (Zaj és mozgás a baloldalon.) Igen t. Képviselőház! Itt térek rá a gazdajavaslatnak egy másik részére és magával a gazdajavaslattal foglalkozva, méltóztassék 'megengedni, hogy azoknak a beszédeknek alapján, amelyeket Marschall Ferenc, Kenyeres János, Pesthy Pál és a többi képviselőtársaim elmondtak, néhány általuk javasolt módosítást magamévá téve, közölhessem, hogy ebben a tekintetben a koirniány már elhatározta, hogy a szükséges intézkedéseket megteszi. m Igen t. Képviselőház! {Halljuk! Halljuk! a Jobb- és a baloldalon.) Tényleg igazságtalanságnak bizonyult az, hogy az ország egyes részein igen magas kataszteri tisztajövedelmek mellett az eladósodás mértéke egészen másképpen számíttatik, mint az Ulain képviselő úr által is említett alacsony kataszteri jövedelmek mellett. Tény az, hogy a föld értéke általában nem áll arányban a kataszteri tiszta jövedelemmel, (Ügy van! Ügy van!) mert a 30-szoros kataszteri tiszta jövedelem és a 2—300 pengős földárak között nincs meg az az arány, mint ami a kataszteri tiszta jövedelmek közt van, hiszen az egészen természetes is, mert a rentabilitásban sincs meg ez az arány a rossz gazdasági viszonyok között, nem számtani arányban csökken, vagy emelkedik a birtok rentabilitása; ezért a tiszántúli gazdák felterjesztésében említett 250 pengős megterhelési határt a védett birtokká való nyilvánításhoz a kormány magáévá teszi (Helyeslés a baloldalon.) és van szerencsém már most ezt tudomásulvétel végett bejelenteni. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) A dolgok a technikai lebonyolítás révén eltolódtak olyan mértékben, hogy tényleg elkerülhetetlen az, hogy a védett birtokká nyilvánításra vonatkozó kérelmek határideje is meghosszabbíttassák. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) A közeli napokban egy rendelkezés fog megjelenni, amelyben meg fogjuk határozni, hogy mennyi lesz ez az idő. Az időpontot nem tudom most megmondani, mert ez tulajdonképpen függ azoktól a beérkező jelentésektől, amelyekből megállapítjuk, hogy mennyire érti a gazdaközönség a rendeletet és a felvilágosító munka mennyire haladt előre. Túlságos meghosszabbítást nemi tartanék helyesnek, mert ezzel az egész konstrukció életbelépése eltolódnék» elhúzódnék, a bankoknak is lenne idejük erre berendezkedni és az előnyhöz annál nehezebben jutnának a gazdák. (Eckhardt Tibor: Pénzt felvenni hamar lehet! — Derültség a baloldalon.) De mindenesetre ezzel kapcsolatosan hangsúülése 19S3 november 23-án, csütörtökön. lyozom a nagy nyilvánosság, az ország gazdái részére, hogy saját érdekükben siessenek afelett való döntésükkel, hogy élnek-e a védettség jogával, vagy nem, mert hiszen ez részükről végeredményben egyoldalú kijelentés, tehát siessenek vele, mert ezt hosszú ideig nem lehet húzni, a lebonyolítást nem lehet sokáig eltolni. Számos apró kérdés merült fel a vita folyamán, a gazdaértekezletek folyamán és egyes vidékek küldöttségeinek és gazdaközönségének előterjesztéseiben, igazán •számos azok közül megfontolást érdemel, és vagy a későbbi kezelésben, vagy ha ott nem lehet, a rendeletnek valamely módosításával, vagy újabb poèléjftïk * kiadásával méltányolható lesz. Méltóztassék megengedni, hogy ezekkel a kis részletekkel most ne foglalkozzam, ezek a technikusok, a referensek retortáiban vannak, de a pénzügyminiszter úr azt látja, hogy több olyan akad köztük, amely méltánylást érdemel. **« Egy külön kérdés az eladósodottság tekintetében azoknak a vidékeknek kérdése, amelyek az általános rossz gazdasági viszonnyal szemben még nehezebb helyzetben vannak. Ezt általában a Tiszántúl kérdésének szokták nevezni. (Ügy van! a jobboldalon.) Ez a kérdés mindjobban előtérbe nyomul, hiszen, ha csak az árakat nézzük, meglátjuk tényleg azt a horribilis eltolódást, ami az értékesítési lehetőségek terén az ország egyes részei között fennáll. Ha a terméseredményeket nézzük az utóbbi években egyes országrészekben, — ide tartoznak Borsodnak is egyes részei — (Ügy van a baloldalon.) * látjuk, hogy milyen katasztrofális termések voltak. Itt vannak Abauj vármegye problémái, amelyek szintén súlyosak. Szóval, vannak egyes szomorú szigetek ebben az országban, amelyeknek kérdéseivel külön kell foglalkozni, mert lehetetlennek tartom, hogy ez így maradjon éa a jobban kereső országrészek érdekeit sem képviseli, ha egy ilyen holttestet hurcol magával az ország, (Ügy van! a jobboldalon.) amelyet nem tud megemészteni, amelynek panaszai az egész gazdaközönség: hangulatát rontják; amelynek árai rontják az egész ország árait; amelynek egyéb gazdasági feltételei, pl. a gazdaadósságnál esetleg mutatkozó nehézségei az egész gazdasági életre kihatással vannak. Magán a gazdaadósság rendezésén keresztül ezt a kérdést sem lehet megoldani, de a pénzügyminiszter úrral megállapodtunk abban, hogy sürgősen egy különböző szakemberekből és referensekből álló bizottságot küldünk ki ezeknek ^vidékeknek speciális kérdései tanulmányozására, (Ulain Ferenc: Nagyon helyes! — Helyeslés jobbfelől.) hogy — akár Osthilfének, akár más néven nevezzük is el ezt — ezekben az országrészekben a valódi bajokat feltárják (Helyeslés a jobb- és a baloldalon és a középen.) és javaslatokat tegyenek arra vonatkozólag, hogy ha ezeket a kérdéseket egyáltalán lehet és a nagy közösség különös megterhelése és a többi gazda kára nélkül lehet megoldani, gyors és erős kézzel a segítés módját megtaláljuk. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) , A földbirtokpolitikai törvényjavaslat egyik lényeges része az, hogy tízmillió pengő prelimináltatik benne az elővásárlási alap dotálására. Ha az elővásárlási alapnak ez a dotálása csak azt jelentené, hogy kiragadunk egyes birtokokat, azokat megvesszük és vagy a régi tulajdonoshoz, vagy pedig esetleg jó fekvésüknél fogva ott helyben a kisemberek között felosztjuk, akkor is szükségesnek és helyesnek tárta-