Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-211

618 Az országgyűlés képviselőházának & les óvatossággal is figyeli ezt a kérdést és igyekszik minden lehető eszközt megragadni arranézve, hogy azt gyökeres megoldáshoz juttassa. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Dinnyés Lajos: Legyenek óvatosak az árverések tekintetében is. — Elnök csenget.) Ugy a kormány felelős tényezőinek a múltban tett nyilatkozatai, mint ennek a pártnak szilárd és eltökélt elhatározása az országos közvélemény előtt biztonságot nyújtanak arranézve, hogy ez a párt ezt a kérdést az egyetemes országos érdeknek, azon belül pedig az agrár érdekeknek megfelelő módon i® fogja gyökeres megoldáshoz juttatni. Ezt a következő időszakot,, amely a parlament szünete lesz, ez a kormány és ez a párt nem pihenésre, hanem fokozatos munkára szánja, éppen abból a szempontból, hogy ez a vitális kérdés már a parlament őszi összeillése alkalmával is lényegesen előbbre jusson. (Dinnyés Lajos: Majd meglátjuk!) Azonban, mint méltóztatnak tudni, ez a kérdés nagyon sokféle kisugárzású s igen óvatosan kell ezzel a kérdéssel bánni, még akkor is, ha- a legmelegebben fekszik a leikünkön ennek mielőbbi sürgős rendezése. T. Képviselőház! A külföldi országokban mutatkozó példák fokozottabb óvatosságra intenek bennünket ebben a kérdésben, (Felkiáltások a baloldalon: Még fokozottabb óvatosság? Elég már a sok óvatosságból!) de úgy a kormány, mint ez a párt a legelsőrendű kötelességének vallja és tartja az ország előtt, hogy mindent elkövessen arra nézve, — és ezt úgy a miniszterelnök úr, mint a íoldmívelésügyi miniszter úr már többízben felelős helyről az ország közvéleménye előtt hangoztatták is — hogy ez a kérdés a lehető legrövidebb időn belül gyökeres megoldáshoz jusson. Az elnök úr napirendi indítványát egyébként elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az elnök úr napirendi indítványával szemben javaslom, hogy a Képviselőház legközelebbi ülését holnap, azaz kedden délután 5 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki a munkanélküliség enyhítésére szükséges intézkedések sürgős megtételét. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) T. Képviselőház! Ezt a kérdést azért tárom a Képviselőház elé, mert most már a legnagyobb határozottsággal és kétséget kizáróan meg lehet állapítani, a költségvetés és appropriáció letárgyalása után világos, hogy a kormány a munkanélküliség enyhítésére komolyan egyáltalában nem gondol. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Bármennyire is figyelmeisen átkutattuk a költségvetés tételeit, ott nem lehet megtalálni azokat az Összegeket, amelyek a munkanélküliséget komoly mértékben enyhítenék, illetőleg a munkaalkalmak szaporodását idéznék elő. (Zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk a baloldalon. — Elnök csenget.) A költségvetés tételeiből idetárom m Ház elé azokat az adatokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kormány milyen mértékben kívánja enyhíteni a munkanélküliséget. Ezek olyan kicsiny összegek, amelyek nem vezetnek komolyan a munkaalkalmak szaporítására, mert a miniszterelnökségnél előirányzott 11. ülése 1938 július 10-én, hétfőn. 205.000 pengő, a pénzügyminisztériumnál előirányzott 238.000 pengő, a kereskedelemügyi tárca keretében előirányzott 13,395.600 pengő, a földművelésügyinél előirányzott 2,693.000 pengő, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál előirányzott 257.000 pengő, az igazságügynél előirányzott 177.000 pengő, a honvédelmi tárcánál előirányzott 2,270.000 pengő összesen 19,235.600 pengőt tesz ki és ha ezt ^az összeget szembeállítjuk az előző évben előirányzott öszszeggel, még akkor is lényegesen kevesebb a mostani előirányzat, mert 1932/33-ban is 21,823.000 pengő volt előirányozva beruházási célokra. Ez a megszavazott költségvetésben kétmillió pengővel kevesebbet tesz ki, de ha hozzávesszük az Államvasutaknak, vagyis, az egyik legnagyobb állami közüzemnek 6,500.000 pengős beruházásait és a posta-, távírda- és távbeszélőintézmény 3,375.000 pengőjét ilyen célokra, a beruházások összes előirányzata együttvéve is csak 29 millió pengőt tesz ki kerek összegben. A legsúlyosabb körülmény azonban ás, hogy, amint ez a költségvetés indokolásából kiderül, valójában ezek az összegek sem jelentik a munkaalkalmak szaporítását, (Ügy van! T7gy van! balfelől.) mert ezeknek az összegeknek legnagyobb része régi tartozások, régen elvégzett munkák számlatartozásainak kifizetésére fordíttatik, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ez tehát valójában a munkaalkalmak szaporítását egyáltalában nem jelenti. Egészen konkrét adatokat is jegyeztem ki a költségvetés indokolásából, amelyekből kiderül, hogy például a kereskedelemügyi tárca keretében útépítési célokra előirányzott 13,395.600 pengőibőü 12,329.000 pengő az az öszszeg, amely régi számlatartozások kiegyenlítésére fordíttatik, tehát egészen kicsiny öszszeg, egy millió körüli összeg marad meg. amely munkaalkalmak szaporítására szolgál az egész ország területére vonatkozóan. Ha figyelembe vesszük, hogy az Államvasutak 6,500.000 pengős beruházási előirányzatából 5,710.000 pengő fordíttatik számlatartozások kiegyenlítésére, s a posta, távírda és távbeszélő 3,375.000 pengős beruházási előirányzatából 2,850.000 pengőt ugyancsak régi tartozások kiegyenlítésére fordítanak, akkor kiderül, hogy az együttesen 29 millió pengőt kitevő, beruházási célokra előirányzott összegből majdnem 21 millió pengő az, amiből számlatartozásokat egyenlítenek ki és így valójában beruházásokra — beleértve a két legnagyobb állami üzemet is — összesen csak 8,200.000 pengő marad, (Büchler József: Szóval sem munka, sem munkanélküli segély! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt komolyan munkaalkalmak szaporításának vagy a munkanélküliség enyhítésére vonatkozó intézkedésnek nevezni nem lehet, mert nem lehet tudni, hogy az a nyomorúság, amelyet én számokban már számtalanszor a Képviselőház^ elé tártam, amely hihetetlen nagy tömegeket éhezésre, pusztulásra ítél, hova, ^ mivé fejlődni, mit fog előidézni, és meddig tűri ezt a kétségbeejtő nyomorúságot az a hatalmas nagy tömeg", amely a városok kongresszusa szerint körülbelül 1,700.000 lélek, és ez mind éhezésre, nyomorúságra van kényszerítve csak azért, mert a kormánynak sem a költségvetés keretén belül, sem a költségvetés keretén t

kívül nincs komoly gondoskodása a munkanélküliség enyhítésére. (Weltner Jakab: Jól laknak