Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-208

Az országgyűlés képviselőházának 208 tatását kérem. Ez a rendelet azt mondja, hogy nem szabad; a marhalevelet átírni addig, míg az állattulajdonos az állat értékének, 75%-át adóban le nem fizeti. Ez a rendelet a múlt esztendőben tulajdonképpen egy segítőrendelet akart lenni, vagyis azt célozta, hogy a lefoglalt állat szabadkézből és ne árverés útján legyen eladható. Ez rendben van. Ma azonban ebből azt az abuzust csinálták, hogy akár le van foglalva az állat, akár nincs, csak abban az esetben írják át, ha előzőleg az állattulajdonos a vételár 75%-át lefizeti. Ez megakadályozza teljesen, hogy az a falusi nép akár csak egy pengőhöz is hozzájusson. Nagy tévedésben van az, aki azt hiszi, hogy az a falusi gazda azért ad el ma egy állatot, mert feleslege van. Nagyon jól tudjuk, hogy falun hány istálló áll üresen. Ma azért ad el a gazda egy lovat, vagy egy tehenet, mert égető szüksége van a pénzre. Mondjuk, hogy elad egy tehenet 150 pengőért. Ebből az összegből 50 pengőt megtart magamak az életre, a többit befizeti adóba, vagy elviszi tőle a végrehajtó, vagy, ha olyan szerencsés gazda, hogy a száz pengője megmarad, ezért ia 100 pengőért egy rosszabb állatot vesz. Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, ne engedje meg, hogy a rendelettel kapcsolatban, amely, mondom, tavaly jóértelemben adatott ki, most az az abuzus fejlődjék ki, hogy a vármegyék, a pénzügyigazgatóságok rendeleteket adjanak ki, amelyekben azt követelik, "hogy az eladásra kerülő állat vételárának 75%-át adóba fizessék be. Nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdaságban foglalkozók az utolsó negyedben, a harmadik negyedben adót csak a termés után fizetnek, tehát ne követelje a pénzügyi kormányzat, hogy a jelen pillanatban a harmadik negyedet már előre fizessék. Kérem a pénzügyminiszter urat, nyugtassa meg az ország lakosságát afelől, hogy nem fog bekövetkezni az az eset, hogy azok a szerencsétlen jegyzők, akik a fegyelmitől és egyéb büntetéstől félnek, a cséplőHitélesűettéh: Bodő János s. h. naplóbír áló-bi ülése 1933 július 5-én, szerdán. 555 gépeknél akarják előre lefoglalni a gabonát, vagyis azt onnan elvitetni. A pénzügyminiszter úr inkább arra helyezze a fősúlyt, — hiszen, hála Istennek, jó termés Ígérkezik — hogy álljon a kereskedők rendelkezésére elég pénz arra, hogy azt a termést felvegyék. Hatalmas tömegű gabona fog jelentkezni egyszerre a piacon, a hitelezők meg fogják rohanni a gazdákat, mindenki pénzét akarja. Nagyon jól tudják ugyanis, hogy ez a helyzet sokáig fenn nem tartható. Feltétlenül több pénzt kell forgalomba hozni, mert áll a szakértőknek az a véleménye, hogy ha a londoni konferencia nem sikerül és esetleg egy világraszóló inflációs jelenség fog bekövetkezni, Magyarország még ezt az inflációs jelenséget sem fogja tudni kihasználni, amennyiben nincs pénz; ha pedig nincs pénz, akkor vásárolni sem lehet, a pénzszűke idézi elő határozottan a drágaságot. Nagyon szeretném, ha a pénzügyminiszter úr az általam felhozott rendeletet megvizsgálná és nagyon szeretném hallani, ha a pénz-' ügyminiszter úr az ország lakosságát megnyugtatná afelől, hogy a cséplőgéptől a gabonát a jegyzők nem fogják lefoglalni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 8 óra 57 perőkor.) Pintér László s. k ági tagok.