Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-208

550 Az országgyűlés képviselőházának 20 szándékozik és mit akar velük tenni a kormány; mert Magyarországon annak ellenere, hogy aratás előtt állunk és hogy az építőiparnak is éppen most van a szezonja, a munkanélküliség nem redukálódott, nem lett kisebb, a dolgozó tömegek nyomora nem enyhült, hanem inkább fokozódott. Éppen tegnap volt nálam egy á sokezer közül, aki lakását nem tudta kifizetni. Kereskedelmi alkalmazott, intelligens magyar munkás, négy gyermeke van és most abba a helyzetbe jutott, hogy lakását Pesterzsébeten felmondották. A bíróság ki; utalt számára egy szükséglakást a sashalmi telepen. Igen, de ez az ember négy gyermekével s azzal a kicsi kis portékájával, amije még megvan, egészen egyszerűen nem tud Sashalomra elmenni, mert nincs pénze ahhoz, hogy holmijátt Pesterzsébetről odavitesse. Ilyen körülmények között a magyar dolgozók társadalma nagyon kíváncsi lett volna arra, hogy a magyar miniszterelnök a Ház utolsó üléseiről mit üzen számára, mi az ő programja? Az ugyanis^ ami idáig történt, az a szép gesztus az ő részéről, amikor a gyárosokat felszólította annakidején, hogy alkalmazzanak több munkást és^ több tisztviselőt, gyakorlatilag nem eredményezett semmit, mert még hadirokkantakat sem vettek fel, még hadirokkantakat sem alkalmaztak. Én, mélyen tisztelt Ház, kötelességemet teljesítettem. Ha nem kapok választ, ez nem az én hibám. En, mint népképviselő idehoztam ezt a kérdést s csak egyet fűzök hozzá: ha a miniszterelnök úr nem ad választ a dolgozó társadalomnak, ezt nemcsak azok a körök fogják megköszönni, amelyeket mi magukénak vallunk, hanem meg fogják köszönni azok a dolgozók is, akiket Tabody Tibor úr, a Kispolgárok és Munkások Pártja szervez, és meg fogják köszönni azok a szerencsétlenek is, akik a Move-ban keresnek ma, mint dolgozók elhelyezést. (Ügy van! u baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Tobler János képviselő úrnak harmadik számú interpellációja az összkormányhoz. (Folytonos zaj balfelöl.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Braudt Vilmos jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. Összkormányhoz. A miniszterelnök úrnak módjában volt az elmúlt félévben meggyőződni, hogy a Képviselőház délutáni vagy éjszakai foglalkoztatása a parlamentarizmus színvonalának árt. Hajlandó-e a miniszterelnök úr ennek megváltoztatásához hozzájárulni? Tohler János s. k.» (Folytonos zaj balfelől.) Elnök: Méltóztassanak csendben maradni. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Tobler János: T. Ház! A miniszterelnök úr a Nemzeti Egység Pártjának legutóbbi értekezletén azt a kifejezést használta, hogy «mielőtt nyári szünetre menne a Képviselőháza. Ebből én azt kövezkeztetem, hogy a kormány tényleg nyári szabadságra akarja küldeni a Házat. Mivel így áll a dolog, < a magam részéről szükségesnek tartottam! a miniszterelnök úrhoz egy kérdést intézni a parlament munkaidejének 'beosztására vonatkozólag. Bár Európában ma több állam letért a parlamentarizmusról és a politikai életnek más és más formájátí keresi, mi, a Keresztény Párt,, amely a kereszténységen és a demokrácián alapszik, a magunk részéről igenis, a parlamentarizmusnak vagyunk százszázalékos hívei 8. ülése 1933 július 5-én, szerdán. és a; parlamentarizmusról nem óhajtunk letérni. (Gallasz Ágost Rudolf: Ez felel meg a 800 éves hagyománynak!) A miniszterelnök úr kívánságára történt meg, amikor a Ház megváltoztatta munkarendjét és a délutáni, illetve esti ülésekre tért át. Ennek gazdasági momentumairól Petrovácz Gyula t. képviselőtársam és más képviselőtársaim is rámutattak és bebizonyították, hogy a Képvislőház délutáni és esti foglalkoztatása az államnak' tulajdoképpen még több pénzébe kerül, mint a délelőtti foglalkoztatás. En ezekhez a dolgokhoz még azt is hozzáfűzöm, hogy — tisztelet* a mélyen t. Háznak — úgy veszem észre, hogy a délutáni és esti ülések a Ház nívóját nem emelték, hanem véleményem szerint süllyesztették. ' Mi, akik a parlamentarizmusra vigyázni) akarunk, mi, akik a parlamentarizmusnak vagyunk hívei

f azt látjuk, hogy mindaz, ami a délutáni és esti üléseken történt, az a látogatottság, amelyet itt ma is tapasztalunk, azt bizonyítja, hogy ez a rendszer, ez a módszer (Tauffer Gábor: A! parlamentarizmus mesterséges lejáratása!) nem fogja a bennünket figyelemmel kísérő tömegek, polgárok előtt a parlamentarizmust szimpatikussá tenni, nem fog a parlamentarizmusnak barátokat szerezni. Hiába hivatkozunk arra, hogy Angliában is este vannak az ülések, az angol koszt is más és a magyar koszt is más. (Dinnyés Lajos: Az angol kormány is más!) A képviselő kényesen vigyáz az Ő interpellációsjogára, az esti ülések viszont magukkal hozták, hogy a költségvetési viták idején szinte komikussá vált éjfél után áttérni az interpellációkra és az interpellálókat reggelig itt együtt tartani. Mindent' meg kell tennünk, hogy a nép, a szavazó polgárok, akik az ő Képviselőházukat, mint a tekintély egyedüli forrását, figyelik, olyan benyomást kapjanak róla,, hogy az előttük szimpatikus maradjon, hogy a nép bizalommal tekintsen a Képviselőház felé. Ami azonban itt történik, abban — bocsánatot kérek az erős kifejezésért — én a parlamentarizmus tervszerű lejáratását látom. Lehet, hogy ez a kifejezés erős, de a helyzet határozottan ezt mutatja. ""leg akartam kérdezni a miniszterelnök urat, vájjon nem ugyanezekhez a konzekvenciákhoz jutott-e el és nem látja-e be ő is, hogy a parlamentáris rendszer szempontjából a régebbi rendszer jobb volt és meg akartam kérdezni, nincs-e abban a helyzetben, hogy nekünk olyan kijelentést tegyen, hogy ja legközelebbi parlamenti üléseket újra a régi rendszer mellett fogjuk megtartani. Sajnálom, hogy akkor, amikor a nyári szabadságra megyünk, a magyar választóközönség nincs abban a helyzetben, hogy erre nézve megnyugtatást kapjon. Elnök* Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Dinnyés Lajos képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): «Tudomással bír-e a miniszterelnök úr arról, hogy az érvényben lévő tejrendelet a legnagyobb elégedetlenséget váltotta ki úgy a termelők, mint a fogyasztók körében és csak az ipari tejvállalatoknak nyújt előnyöket? Van-e tudóinása továbbá arról a miniszterelnök úrnak, hogy hivatalos helyekről olyan nyilatkozatok hangzanak el, amelyek csak el-