Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-208

532 Az országgyűlés képviselőházának ; véleményét. Az az elem, amelyet csak a fogadalomtétel fog behozni abba a pártba, nem lesz alkalmas arra, hogy itt a véleményét akár a vezérrel szemben, akár másokkal szemben szabadon nyilváníthassa. (Ügy van! a baloldalon.) Az a fogadalom csak annyit ér, amennyit rendesen egy elgondolás, egy pártgondolat szokott tartalmazni, amelyet bármikor revízió tárgyává tehetünk. Ez a fogadalom esiak annyi, mint amikor esküt szoktak tenni az emberek és ha más valamilyen érdek kívánja, akkor azt, amire letették az esküt, revízió tárgyává teszik ós egészen más irányba fordulnak. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez a szomorú!) Ez a fogadalom, amelyet most vesznek ki az egész, ország területén, nem alkalmas arra, hogy egy pártot megerősítsen, hanem igenis alkalmas arra, hogy olyan embereket neveljünk, akik a hatalom; elmúlása után egy más fogadalomra is képesek lesznek. (Taps a balközépen.) T. Ház! Vannak olyan képviselők, akiknek nem passziójuk és nem érdekük az, hogy itt a Házban vitákat rendezzenek, akik -=hogy úgy mondjam — nem szórakozásból vannak itt', hanem úgyszólván a nemzet üterén tartják a kezüket. (Csikvándi Ernő: Kik vannak itt szórakozásból?) azokról beszélek, akik itt vaftmak ezen az oldalon és akik féltik a nemzet érdekét; (Zaj a jobboldalon.) viszont vannak olyan képviselőtársaink, (Zaj jpbbfelől. — Elnök csenget.) akik nem a maguk érdeméért, nem az életben, a nép között elért eredményeikért ülnek itt. Vannak olyan képviselőtársaink, akiknek meg-választásai nagyon könnyű volt, mert egyszerűen kapták a mandátumot. Azoknak a képviselőknek ellenben, akik a népből nőttek ki, akiket a nép hozott felszínre, nem lehet azt mondani, hogy két-háromhónapos képviselők, tehát — magyarul mondva — fogják be a szájukat! (Zaj a jobboldalon.) Igenis, mi kötelességünknek fogjuk érezni, hogy akár a kartellek ellen, akár más ellen küzdjünk, (Helyeslés balfelől. — Zaj a jobboldalon.) és elsősorban én fogom ezt kötelességemnek érezni. Marton t. képviselőtársam, akinél a miniszterelnök tette tiszteletét aaért, mert véletlenül pártonkívüli képviselő vagyok. Én fogom teljesíteni kötelességemet nemcsak ebben a Házban, hanem, az. egész országban és odahaza is, hogy megmondjam, hogy nem a két-háromhónapos képviselőkben van a hiba, hanem egészen másutt. (Ügy van! tlay van! balfelől. — Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) Nem fogja t. képviselőtársam elérni azt a célt, hogy bennünket ezen az oldalon bármi tekintetben is elhallgattasson, külöuösen pedig engem, aki sohasem küzdöttem pártérdekekért, hanem mindig a reális, egyenes úton hol támogattam azt a kormányt, amely ellen lármázott és hadakozott az ellenzék, hol pedig a kormánnyal szemben velük voltam az egyenes úton. (Folytonos &aj a jobbés a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Petro Kálmán: Kötelességemnek tartom ezt kijelenteni akkor, amikor azt látom, hogy a két-háromhónapos, vagy egyesztendős képviselőket itt el akarják hallgattatni. (Taps balfelől. — Zaj a jobboldalon. — Marton Béla szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen kíván Marton képviselő úr szólani? Marton Béla: Személyes megtámadás visszautasítása címén. Elnök: A szót a képviselő úrnak megadom. 8. illése 1933 július 5-én, szerdán. Marton Béla: Mélyen t. Képviselőház! Félreértett szavaim megmagyarázása és személyes megtámadtatás visszautasítása címén kérek szót, mert azt, amit igen t. képviselőtársam nekem imputál, nem mondottam. A nagy zavarban és lármában talán félreértett t. képviselőtársam, mert azt mondottam, hogy én, mint fiatal képviselő nem venném magamnak azt a bátorságot, hogy idősebb képviselőtársaimat kritizáljam, holott a közélet terén ugyanolyan régen dolgozó képviselőtársaim, mint én, a miniszterelnök urat olyan kritikával illetik ami mindenesetre meggondolandó akkor, amikor ő — vállán óriási felelősséggel — vezeti az ország ügyét. Én ezt mondottam és semmi mást. Ez éppen t. képviselőtársamra nem vonatkozik, akiről — őszintén szólva — nem is tudtam, hogy nem régi képviselő... (Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek a baloldalon! Marton Béla: ... és akit becsülök és értékelem is a véleményét. Én ezt a kijelentést tehát ilyen beállításban mondottam a miniszterelnök úrral kapcsolatosan. Ezeket kívántam elmondani. (Zaj a jobbés a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Napirendi javaslatom meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most pedig áttérünk az írásbeli miniszteri válaszok meghallgatására. (Zaj balfelől.) A képviselő urak méltóztassanak csendben maradni! Sorrend szerint következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Turchányi Egon képviselő úrnak folyó évi május hó 30-án előterjesztett írásbeli interpellációjára. A jegyző iVr felolvassa a választ. . Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Turchányi Egon országgyűlési képviselő az 1933. évi május 30-án a következő interpellációt jegyezte be: Szíveskedjék a Belügyminiszter Űr vizsgálat tárgyává tétetni Rákóczi István tiszatardosi lakos ellen, báró Vay Miklós képviselő és társai panasza folytán a közigazgatás részéről folyamatba tett üldöztetést, amely szerint nevezett római katholikus plébános urat azért, mert egy közéleti tanulmányát, elgondolását, több ismerősének átszolgáltatta, kihágási büntetéssel sujtották.» Az interpellációra válaszomat a következőkben adom meg: «A m. kir. debreceni VI. csendőrkerület baji Örse röpcédulákhoz jutott, amely röpcédulák Rákóczi István aláírásával a helyesebb vagyonmegosztás, a nagyfizetésűek jövedelmének vifszszamenőleg való igénybevétele, a nagyvagyonok erősebb adóztatása, a közéleti visszaélések és harácsolások kiirtása kérdésében politikai természetű megállapításokat tartalmaztak. — Mivel a röpiratok terjesztésére Rákóczi István engedélyt nem nyert, az örs a nyomozást folyamatba tette s a tiszalöki járás főszolgabírájához tett jelentése szerint Rákóczi István tiszatardosi római katolikus lelkészt kihallgatta. Nevezett lelkész beismerte, hogy a röpcédulák tartalma tőle származik s a röpcédulákat a környék lakossága között 1932. október óta terjesztette. A röpcédulákat a forráskúti római katolikus plébánián sokszorosította Rán István római katolikus lelkésszel. Védelmére előadta, hogy a kérdéses röpcédulákat azért hozta forgalomba, hogy a széthúzó kisemberek összetartásra és türelemre buzdítsa. A csendőri jelentésben felsoroltatott még több nagykorú ós kiskorú baji és csobaji lakos neve, akik mind vallották, hogy a kérdéses röpiratokból Rákóczi