Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-208

Az országgyűlés képviselőházának 20 illető államnak, amelyhez az a hajó tartozik* megfelelő kártérítésre van igénye. Főleg abból a szempontból, hogy minden államnak morális kötelessége a csempészetet lehetőleg megakadályozni, de már azért is, mert Finnországgal mi a legjobb baráti vi­szonyban vagyunk és amióta Finnországban megszűnt a-szesztilalom és e'gy állami mono­pol szerv létesíttetett, amely a finnországi sze­szesitalszükségletet beszerzi és Finnországban elosztja, bíztató igéireteket kaptunk arravonat­kozólag, hogy Finnország részére Magyaror­szágból is fognak bort és szeszesitalokat vásá­rolni, a magyar kormány a maga részéről jegy­zékváltás formájában hozzájárult a helsinki-i egyezményhez. Énnek formája annyiban ked­vezőbb, mert egyelőre -csak két esztendőre kö­töttük meg ezt iaz egyezményt, ezt a megálla­podást és ez két esztendőn, belül kéthavi fel­mondással felmondható. Amennyiben nem mondatnék fel, akkor automatikusan meghosz­szabbíttatik, azonban .mindenkor fennmarad a jogunk, hogy kéthavi felmondási időtartam­mal az egyezményt felmondhassuk. Ezekben voltam Ibátor ismertetni a szesz­csempészetnek a tengeren való megakadályo­zása tárgyában múlt év november hó 23-án Bu­dapesten kelt magyar-finn megállapodást. Ké­rem a t. Házat, méltóztassék ezt a törvényja­vaslatot általánosságban ós részleteiben is el­fogadni. {Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök-* Kíván valaki szólni? (Nemi) Ha szólni sienki sem kíván, a vitát bezárom és a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem, a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavas­latot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr lesz szíves felolvasni a tör­vényjavaslat címét. Frey Vilmos jegyző (olvassa a törvénysa­vaslat címét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház ész­revétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmad­szori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. ; Most pedig javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Hall­juk! Halljuk!) Javaslom, nogy a Ház legköze­lebbi ülését holnap, folyó hó 6-án, csütörtökön, délután öt órakor tartsa ós annak napirend­jére tűzessék ki: 1. A most letárgyalt törvényjavaslat har­madszori olvasása; 2. az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. te. 13. §-ának újabb módosításá­ról intézkedő törvényjavaslat tárgyalása, végül 3. a 33^as országos bizottság tagjainak, va­lamint az 1926: XXII. te. 32. §-a alapján, kikül­dendő küldöttség öt tagjának a Képviselőház által való megválasztása. Van napirendi szónok? Frey Vilmos jegyző; Farkasfalvi Farkas Géza! 8. ülése 1933 július 5-én, szerdán. 527 . Farkasfalvi Farkas Géza: T. Ház! (Hall­juk! Halljuk!) Az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésén a miniszterelnök úr is megjelent és^ be­szédében a még mindig tapétán lévő kemény­puha derék kérdésében engem élesen aposztro­fált. Én mindjárt akkor válaszolni akartam erre az aposztrofálásra, a miniszterelnök úr azonban beszéde után azonnal távozott és ami­kor bejelentettem neki, mielőtt elment volna, hogy válaszolni kívánok, azt mondotta^ hogy majd a parlamentben. Ezt az alkalmat hasz­nálom fel tehát ennek a válasznak megadá­sára. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Az eset a következőképpen történt­Somssich László gróf, az Omge. elnöke meg­nyitó beszédében a következőket mondotta (ol­vassa): «A magyar gazda kemény derekú, ímert szántani-vetni kemény derék nélkül nem lehet s a magyar gazda azokat a súlyos bajokat, amelyek reánehezednek, kemény derék nélkül nem volna képes elviselni, őszinték vagyunk és nem hízelgők.» Ezt a klasszikus megállapí­tást én határozott tetszésnyilvánítással kísér­tem. Azt hiszem, ez bírta a miniszterelnök urat arra, hogy erre az elnöki megnyitóra adott válaszában a következőket mondotta ró­lam: (Halljuk! Halljuk!) Engem «nye pozvo­lim» szellemmel, «esökönyös maradisággab>, —• szószerint idézem az ő szavait — olyan felfo­gással, mely mindent rossznak tart, ami (de­rűiről jön», «ki csak a maga életét éli kúriá­ján», ki nem illeszkedik hele a nemzet életébe, ki mindezekből «kultuszt csinál» vádolt. (Já­nossy Gábor: Nem terád mondotta] Akinek nem inge, ne vegye magára!) Bocsánatot ké­rek, t. képviselőtársam, a nevemet mondotta. Nem egészen értem a miniszterelnök urat. Hi­szen talán nem mindent találok rossznak, ami felülről jön. Csak hivatkozom többek közt azokra a t. képviselőtársaimra, akik itt látták, hogy például a nagy Klebelsberg Kunó az ő halhatatlan munkájából az én kis körömben nekem tekintélyes részt juttatott, vagy hivat­kozom Mayer János volt miniszter úrra, aki szintén megtisztelt avval, hogy az én kis kö­römben igenis velem együtt dolgozott. Nem akarok egyebet mondani, minthogy egész vidé­keket mentettünk meg a rakoncátlan patakok áradásaitól. És talán azt sem lehet mondani, hogy én csak magamnak élek, hiszen ha ez így volna, akkor kerületem talán még sem vá­lasztott volna meg engem kétszer egyhangúan, egy korty bor, egy fillér nélkül, a hivatalos hatalom támogatása nélkül, sőt részben annak ellenére. T. Ház! Ha többet nem tudtam tenni azért a földmívelő népért, amellyel én együtt élek, amelynek minden bajában és Örömében részt­v eszek, annak nem a nye pozvolim szelleme az oka, hanem az én gyenge képességeim és gyenge erőim. Annál inkább csodálkozom a miniszter­elnök úrnak ezen a kifakadásán, hiszen mind­azt, amit én éveken keresztül ebben a Házban, mint a magyar agrártársadalom kívánságait ott a túloldalon, mint az agrárblokk vezetője és itt, ezen az oldalon is, változatlanul hirdettem, felvette nagyon helyesen az ő nemzeti munka­tervébe és programmjába. Én tehát nem «mere­vedem meg eleve», mint ő mondja, hiszen én mostmáir azőprogrammját sürgetem, éppen azt sürgetem állandóan, hogy itt nagyon sok kér­dést, amely fel van véve ebbe a nemzeti mun­katervbe és amely megvalósítható, amely csak tőlünk függ, amely nem kapcsolatos a világ­válsággial, igenis, meg kell, meg lehet, sot már 80*

Next

/
Thumbnails
Contents