Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

Az országgyűlés képviselőházának 205.. ülése 1938 június 27-én. kedden. 457 egyébre, csak arra szorítkoztam, hogy ennek a zárszámadási jelentésnek kapcsán rámutassak arra, hogy mindaddig, amíg egy alapos és mélyreható rendszerváltozással meg nem változnak az ország közállapotai, nem is lehet számítani arra, hogy különb és elfogadhatóbb zárszámadási beszámolókat kapjunk, A jelentést nem veszem tudomásul. (Helyeslés a szálsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. Képviselőház! Magam is csatlakozom Farkas Tibor t. képviselőtársamnak ahhoz a felfogásához, hogy nálunk alkotmányos életünkben a zárszámadások jelentősége az utóbbi időkben bizony igen sajnálatosan csökkent. Pedig a zárszámadás olyan fontos kérdés az állam alkotmányos életében, amelyre legalábbis annyi súlyt kellene helyezni, mint a költségvetésre. Emlékezem még rá, hogy 1906 őszén a delegációban voltam zárszámadási előadó. Sajnálatomra már kiment a teremből Esterházy Móric gróf, akivel együtt dolgoztam akkor a zárszámadásokon a delegációban, ezelőtt 28, vagy nem tudom, hány esztendeje. Emlékezem rá, hogy az akkori közösügyes kormány, valamint a delegáció micsoda óriási súlyt helyezett a zárszámadásokra. Egy tíz-húsz koronás eltérést a hadügyminisztérium vagy a külügyminisztérium néha hasábokon át indokolt. Akkor ennek nagyon nagy alkotmányos jelentősége volt és az illető közösügyes minisztériium minden eltérést kötelességének tartott nagyon szorosan megindokolni. Nálunk — sajnos — az utóbbi időkben e tekintetben nemcsak, hogy nem helyeztek nagy súlyt ezekre a kérdésekre, hanem bizony esztendők is elteltek úgy, hogy nem terjesztettek be zárszámadásokat. Ez szerintem is kétségkívül igen nagy hiba volt, mert ezáltal az egész kérdés meglehetősen súlynélkülivé vált. Az első eset esztendők óta a mostani, amikor a kormány szakítva az előző helytelen gyakorlattal, nagyon pontosan és jól beterjesztette a zárszámadásokat. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Lehetetlenség, hogy ezt ellenzéki oldalról is el ne ismerjék, amint gróf Esterházy Móric t. képviselőtársam is erről a kérdésről elismerően emlékezett meg. A párt megbízásából szólván, van szerencsém kifejezni azt a reménységemet, hogy a kormány azután is ragaszkodni fog ehhez az újabban bevezetett helyes gyakorlathoz. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A pénzügyminiszter úr egyénisége is garancia arra, hogy a jogos kritikának, amely elhangzott a másik oldalról is, minden kívánságát figyelembe fogja venni, mert a zárszámadás csakugyan fontos dolog és alkotmányos életünkben nekünk, a Képviselőháznak ezzel komolyan foglalkoznunk kell. A párt megbízásából ebben a gondolatmenetben és ebben a szellemben fogadom el a jelentést. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen:) Elnök: Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ennek a zárszámadásnak súlyos adatai többféle figyelmeztetést foglalnák magukban. Elsősorban figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a törvényhozásnak egyik legfontosabb hivatása, sőt létének egyik alapja az ellenőrzés, az ellenőrzés a közpénzek beszedése, széjjelosztása és felhasználása szempontjából. Ebben az irányban ez a zárszámadás is szomorú tükörképet tar elénk, mert megmutatja azt, hogy hiába van egy Költségvetés, nálunk van a költségvetéssel szemben egy külön költbégveLOá, egy költségvetésen kívüli állapot, egy nyilt költségvetés és van egy külön titkos költségvetés, amelyet nem kellő ídööen terjesztenek elő. Ennek a zárszámadásnak adatai kétségtelenné teszik, hogy ez a gazdálkodás ós ez a rendszer nem mellet tovább ígyf mint eüdig ment, mert ebből csak a legnagyobb katasztrófa következtetik be. . i Igen t. előttem szólott képviselőtársaim is felemlítették már és én ezen a helyen újra kiemelem, hogy egy költségvetés, amellyel szemben a túlkiaaások és az előirányzat nélküli kiadások olyan nagymértékben fordulnak elő, mint ahogy az itt megtörténik, nem reális és az a költségvetés nem számíthat a reálpolitika elismerésére. Méltóztassék csak most tekintetbe venni, hogy miről van itt szó. A túlkiadás volt az 1931—32. költségvetési évben 58.600.000 pengő, az előirányzat nélküli kiadás volt 138,000.000 pengő, tehát 197.400.000 pengő olyan kiadás voit, amely a költségvetésben nem szerepel. (Zaj.) Most méltóztassék megengedni, hogy egynéhány érdekes adatra hívjam fel a t. Képviselőház figyelmét. Már Esterházy Móric gróf és Kertész Miklós t. képviselőtársam is megemlítették, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az állami követelések, az állami adósságok és az állami szavatosságok rovatára, mert ezek 'tételeinél cmieg méltóztatnak látni azt, hogy a magyar állani pénze miben fekszik, milyen területet fog át és milyen követelései vannak az államnak. Méltóztassék tehát megengedni, hogy egy pár adatot itt felemlítsek. Mekkora a magyar állami adósság az 1931— 32. évi zárszámadás szerint? E szerint az állami közigazgatás adóssága — csak kerek számokat mondok — 1.179,000-000 pengő; az állami üzemek adóssága 264,180-000 pengő; a magyar királyság 1924. évi állami kölcsöne — az úgynevezett szanálási kölcsön — 257,854.000 pengő. Ez tehát összesen 1-701,000.000 pengő. Ezek az állandó és törlesztéses országos adósságok. Ehhez járul még az egyes tárcákat terhelő adósság, amely kitesz 362 millió pengőt, úgy hogy az 1931—1932. évi zárszámadás szerint a magyar állam és a közületek adóssága 2.064,391.000 pengő. Ha most ehhez hozzáveszem azt a kimutatást, amelyet a 33-as bizottság 6-os albizottsága az önkormányzatok adósságairól megállapított, akkor még egy adatot kell ehhez hozzátennem és pedig a 6-os albizottság kimutatása az autonómiák tartozásáról 1931. év végén 747,241.000 pengő, úgy hogy meg lehet állapítani, hogy a magyar állam és a magyar törvényhatóságok körülbelül 3 milliárdnyi adóssággal vannak függőben. Ez a hárommilliárdnyi adósság az állammal szemben 100 millió, a törvényhatóságokkal szemben pedig körülbelül 60 millió kamatterhet jelent. Ez vonatkozik erre a tételre. Méltóztassanak megengedni, hogy az állami adósságok, állami követelések, állami szavatosság . és az értékpapírok szempontjából megállapítsam, hogy miről van itt tulajdonképpen szó? Az állami zárszámadás adatai szerint az állami követelés pontosan 134 millió. Majd rá fogok térni arra, hogy mik ezek a követelések és mit lehet remélni ezeknek a követeléseknek befolyása tekintetében, micsoda összegekről lehet szó, amelyekre az állam itt szá-