Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-204

432 Az országgyűlés képviselőházának í delt el. (Malasits Géza: A végén megdicsérték!) Ezeknek előrebocsátása után a mentelmi bizottság megállapítja, hogy a Láng Lénárd országgyűlési képviselő bejelentésében előadott tényállás a valóságnak megfelel. (Dinnyés Lajos: Meg vagyunk nyugodva!) Megállapítja továbbá a mentelmi bizottság, hogy az illető járási rendőrfelügyelő, mint hatósági biztos, helytelenül s a fennálló rendelkezések nyilt megsértésével járt el, mivel nem engedte meg, hogy a beszámológyűlés szónokául előre bejelentett Láng Lénárd országgyűlési képviselő felszólalhasson s ezzel megakadályozta őt annak a jogának gyakorlásában, hogy a választóközönség előtt politikai álláspontját kifejthesse. Éppen ezért indokoltnak tartja a mentelmi bizottság, hogy a Képviselőház hívja fel.a belügyminiszter figyelmét a kötelességét megsértő járási rendőrfelügyelő eljárása szigorú megtorlásának (szükségességére. (Dinnyés Lajos: Kernek jogászkifejezés!) A mentelmi jog sérelmét, illetve megsértését azonban a mentelmi bizottság nem tartotta megállapíthatónak. A mentelmi jog ugyanis, amint az állandó parlamenti helyes gyakorlat kifejlesztette, lényegében kettőt foglal magában: 1. a feleletmentességet, amit szólásszabadságnak is nevesünk és 2. a sérthetetlenséget. A feleletmentesség tartalma az, hogy az országgyűlés tagját, amiatt, amit törvényhozói munkakörében eljárva —• vagyis a Ház tagjaként vagy a Ház megbízásából, avagy képviseletében eljárva — mond vagy tesz, csak az a Ház vonhatja felelősségre, amelyiknek tagja. Ily cselekményéért tehát a Ház tagját az ország semmiféle bírósága vagy más hatósága felelősségre nem vonhatja, velük szemben esetleges eljárásuk esetében a Ház tagja válaszra, feleletre sem köteles, velük szemben felelősségmentes, feleletmentes. A sérthetetlenség tartalma pedig az, hogy a Ház tagja ellen büntetendő cselekmény miatt eljárás — ideértve a kihágások miatti eljárást és a fegyelmi eljárást is — egyedül a Ház engedelmével indítható és tettenérés esetét kivéve, a Ház engedelme nélkül le nem tartóztatható. De tettenérés esetében is a letartóztatás fenntartása és a büntető eljárás folytatása a Ház engedélyétől függA mentelmi jog mindkét ágának az a hivatása, hogy a törvényhozás tagját törvényhozói hivatása gyakorlásának szabadságában és függetlenségében megvédelmezze. Nyilvánvaló, hogy a Láng Lénárd országgyűlési képviselővel történt esetnek semmi vonatkozása nincs a mentelmi jog utóbb említett ágával,, vagyis a sérthetetlenséggel, hisz szó sincs arról, hogy ellene valamely hatóság büntető eljárást indított volna; az esetet tehát kizárólag abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy az, ami történt, nem sértette-e meg a mentelmi jog másik ágát: a feleletmentességet. Ha a mentelmi jog eme második ágát így a negatív oldalról, azaz arról az oldalról, hogy feleletmentes, nem felel senkinek,, szemléljük, nyilvánvaló az is, hogy azt ily irányban sem sértették meg, hisz nincs arról szó, hogy a képviselőt valamely hatóság vagy valaki felelősségre kívánta volna vonni amiatt, amit, mint a törvényhozás tagja, törvényhozói hivatásában eljárva mondott vagy tett s amiért ő felelettel kizárólag annak a Háznak tartozik, amelyiknek tagja. A tisztánlátást csak az zavarja, ha a mentelmi jognak ezt az ágát a pozitív olda-4. ülése 1933 június 23-án, pénteken. Iáról, a szólásszabadság oldaláról tekintjük meg és szem elől tévesztjük a szólásszabadság tartalmi elemeit: azt, hogy — bár a feleletmentesség kétségtelenül éppen a szólásszabadság biztosítására szolgál és természetszerűleg kiterjed gyakorlásának akadályozására is — az a szólásszabadság, amit a mentelmi jog véd, a Ház tagja részére és csupán mint ilyen részére s kizárólag törvényhozói hivatásának szabad gyakorlása végett biztosítja a szólásszabadságot. Ez azt jelenti, hogy a Képviselőház tagját, mint a törvényhozás tagját, nem lehet a, Képviselőháztól elvonni, nem^ lehet megakadályozni abban, hogy mint törvényhozó, törvényhozói hivatását szabadon gyakorolhassa. Bftstosítja tehát a Ház tagja részére,, hogy törvényhozói hivatásának szabad és független gyakorlásában közérdekből bírálat tárgyává teheti a kormánynak, vagy bármely hatóságnak avagy tagjának működését és ezt a bírálatot attól való félelemtől mentesen teheti, hogy amiatt, amit mond, vagy tesz ellene bármelyik bíróság vagy más hatóság eljárhat és megkívánhatja, hogy e bírálatának szabad és független gyakorlásában„ amikor a Ház tagjaként, vagyis törvényhozói hivatásának t betöltésében jár el, őt senki és semmiféle hatóság meg ne akadályozza. A szólásszabadság tartalma azonban ezen túlmenő jogokat nem foglal magában és különösen nem biztosít a Ház tagja részére semmiféle privilégiumot akkor, amikor nem törvényhozói hivatásának gyakorlásában jár el; a szólásszabadság most jelzett tartalmi elemein túl a Ház tagját e szempontból ugyanazok a szabadságjogok illetik meg, mint amelyek megilletik az ország bármely polgárát; ehhez képest felszólalásának jogtalan megakadályozása az országgyűlésen kívül álló oly gyűlésen, amelyen nem a Ház megbízásából vagy a Ház képviseletében vesz részt, jogi szempontból éppen olyan sérelem, mint az ország bármelyik oly polgára felszólalásának jogtalan megakadályozása, aki a vonatkozó szabályok szerint felszólalásra jogosult volt. Ily jogtalan megakadályozás miatt indított bűnvádi vagy fegyelmi eljárásban természetszerűen súlyosbíló körülményként lehet mérlegelni azt a körülményt, hogy felszólalásában az országgyűlés tagját akadályozták meg; a jogsértés jogi természetét azonban ez a mérlegelés nem érinti. Az ily jogtalan megakadályozás megsérti az állampolgárokat általában megillető szólásszabadság jogát, de nem érinti és • nem sérti meg az országgyűlés tagját megillető mentelmi jogot, mert ilyen esetben az illető nem mint a törvényhozás tagja, nem törvényhozói hivatása gyakorlatában akadályoztatok meg. Láng Lénárd országgyűlési képviselő részéről bejelentett esetben is ez történt, mert kétségtelen, hogy ő a beszámológyűlésen nem törvényhozói hivatásának gyakorlásában vagy a Ház megbízásából avagy a Ház képviseletében jelent meg és kívánt felszólalni. A sérelem őt képviselői működésének a szorosan vett törvényhozói hivatásán kívül egyéb területén érte, ami mentelmi sérelemnek nem tekinthető s a törvények általános rendelkezései szerint (büntető, fegyelmi úton) torlandó meg. A mentelmi bizottság éppen ezért javasolja a t. Képviselőháznak, mondja ki, hogy Láng Lénárd országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Dinnyés Lajos! Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! Az^ előadó úr beszéde nem egy bizottsági jelentés is-