Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-203

404 Az országgyűlés képviselőházának 2Í ból is azt, hogy ezeket a reménybeli természeti erőket, ha azok valóban léteznek mielőbb fel­tárhassuk és a közgazdaság rendelkezésére bo­csáthassuk. A mai gazdasági viszonyok mellett azonban semmi remény sincs arra, hogy akár állami, akár valamely belföldi pénzérdekeltség ezt a kutatást, a kutatás kockázatát vállalná és a termelés költségeit előteremteni tudná. Öröm­mel kell tehát fogadnunk, hogy egy külföldi tőkeérdekeltség kapcsolódik ebbe a munkába és ennek a gazdasági szempontból fontos tev­mészeti erőnek kihasználását esetleg lehetővé teszi. Az állam a kockázatban egyáltalában nem vesz részt. Nem vesz részt pedig azért, mert a kutatás időszaka alatt, hogy így fejezzem ki magamat, első fázisában ennek a szerződésnek, anélkül, hogy lényeges vagy r egyáltalában szóbajöhető valamiféle ellenszolgáltatást kapna, a vállalat a kutatást tartozik elvégezni és pedig ezen a címen legalább 300.000 arany dollárt tar­tozik itt befektetni. Abban az esetben, ha ezek a fúrások sikerrel járnának, ha tehát valóban sikerül megtalálni ezeket a természeti erőket, életbelép ennek a megegyezésnek második, szerződési része és ebben az esetben kér, ille­tőleg erre az esetre kér most már előre bizonyos rekompenzációt a vállalat azokban az adó- és illetékügyi kedvezményekben, amelyeknek meg­adása hasonló esetben az állani részéről amúgy is szokásos. Éppen a pénzügyi bizottsági és a pénzügyminisztériumi tárgyalás között való rövid időre tekintettel a pénzügyi bizottság je­lentésébe részletesen belefoglaltuk azokat a szempontokat és azokat az érveket, amelyek egyébként talán inkább az etlőadói beszédbe tartoznának, de ezt éppen azért tettük, hogy megkönnyítsük a t. Ház tagjainak, hogy ezzel az állami és közgazdasági szempontból egy­aránt fontos javaslattal behatóbban foglalkoz­hassanak. Ezeket a szempontokat részleteztük — hiszen a miniszteri indokolásban amúgy is benne voítak — a pénzügyi bizottság jelentésé­ben is, azért ezekbe a detailkérdésekbe ezúttal talán nem bocsátkozom bele, mindenesetre hangsúlyozni bátorkodom azonban azt, hogy a szerződés kellően megvédte először azoknak a földtulajdonosoknak érdekeit, akikről az 1931. évi XXI. te. szól, azután megvédte a fogyasztók érdekeit elsősorban azáltal, hogy a földgáz árának megállapítására a pénzügyminiszternek nemcsak irányadó befolyást biztosít, hanem abban az esetben, iha az egyes vidékek gázzal való ellátása tekintetében nem jár él megfele­lően a vállalkozás, az állam fektetheti le a csöveket is és kötelezheti a részvénytársaságot, hogy ásványolajat megfelelő mennyiségben bo­csásson rendelkezésre. Megvédi a szerződés az állani érdekeit is azáltal, hogy minden koc­kázat nélkül ásványolajból 15, gázból pedig 12% bruttórészesedést biztosít neki, még pedig akár természetben, akár annak pénzbeli értéke tekin­tetében, amelyek között a pénzügyminiszter választhat. Abban az esetben, ha a kutatás eredmény­nyel jár és a földgáz kihasználásáról komo­lyan szó lehet, belföldi részvénytársaságot kö­teles alakítani a European Gas & Electric Company. Ennek az alaptőkéje 500.000 dollár, amely azután bizonyos megállapított módoza­tok szerint emelkedhetik. Az időtartam a szer­ződés szerint 40 óv, és ha a 35 év végére leg­alább 10 millió dollárt invesztált a társaság, ebben az esetben automatikusan 60 évre hosz­szabbodik meg. Természetes, hogy egy ilyen nagyabbarányú befektetést csak akkor telje­. ülése 1933 június 22-én, csütörtökön. síthet a vállalkozás, ha már most bizonyos ga­ranciákat kan abban a tekintetben, hogy ha valóban sor kerül — és remélhetőleg sor ke­rül —• ennek a belföldi részvénytársaságnak létesítésére, ez a belföldi részvénytársaság megkaphassa azokat az illeték- és adóügyi kedvezményeket, amelyeket hasonló esetekben az államnak biztosítani jogában van. Ezért a pénzügyminiszter úr jelentésével egyidejűleg benylujtottai a most egyesítve tár­gyalt törvényjavaslatot is. Ennek a törvény­javaslatnak benyújtására, amint azt különben a pénzügyi bizottság jelentése is előadja, csak azért van szükség, mert az 1931: XXI. te. alapján csak a vállalat földgáz üzemeit lehe­tett volna kedvezményekben részesíteni és mert az idézett törvény alapján a csak öt év múlva megalakuló vállalatnak a kedvezmé­nyeket már most nem lehetett volna biztosí­tani. Ami azonban a kedvezmények tartamát és hogy úgy mondjam: materiális súlyát illeti, ez teljesen egyezik azokkal a kedvezmények­kel, amelyeket az 1931: XXI. te. alapján biz­tosítani lehetne. T. Ház! Azt hiszem, hogy az előadottak­ban röviden összefoglaltam azokat a szempon­tokat, amelyeknek folytán a pénzügyminisz­ter úrnak ezt a sikeres akcióját örömmel kell üdvözölnünk és amelyek alapján a pénzügyi bizottság határozata szerint is, de a saját lelkiismeretem szerint is nyugodtan ajánlha­tom a t. Háznak és kérhetem, hogy a jelentést tudomásul venni és tárgyalás és hozzájárulás végett a Felsőháznak átküldeni szíveskedjék. Magából a jelentés tartalmából is oksze­rűleg következik azonban az, hogy el kell fo­gadnunk ezt a törvényjavaslatot is, amelyet a pénzügyminisztérium benyújtott s amely tulajdonképpen ellentétele azoknak a szolgá­latoknak, amelyeket mi »a vállalkozástól vá­runk. Mindezek alapján tisztelettel kérem a t. Házat, hogy, a törvényjavaslatot az általános tárgyjalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Patacsi Dénes jegyző: Senki sincs fel­iratkozva ! Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik először a jelentós felett való határozathozatal. Először is kérdezem a t. Há­zat, méltóztatnak-e a most letárgyalt s az elő­adó úr által ismertetett jelentést tudomásul venni'? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Most következik a napirend 2. pontja alatt szereplő törvényjavaslat felett a határozat­hozatal. Kérdezem tehát a t. Házat, méltóztat­nak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a címet felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a címet és az 1—3. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak ja­vaslatot tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents