Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-202

Az országgyűlés képviselőházának 20, Végül pedig ismételten kötelességem fel­hívni a figyelmet arra, hogy a kubikus-kérdést véglegesen megoldani mindaddig nem fogjuk, amíg egy nagy munkának, a Duna—Tiszancsa­lornának a megépítése kormányprogrammba nem kerül. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbálol­dalon.) Elnök: Csendet kérek! Krüger Aladár: Tudom, hogy erről ma nem lehet szói de mint célkitűzést ismételten hang­súlyozom és hangsúlyozni is fogom, ma pedig kérem a kormányt, hogy amikor aratás előtt állunk és amikor a földmunkásság az aratas­sal együtt a nyomorúság előtt is áll, — mert az aratásból nagyon kevés része lesz — tegyen meg mindent arra, hogy ez az értékes, a nem­zetre annyira fontos osztály (kenyérhez, jólét­hez, megélhetéshez jusson. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kí­ván szólni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! ..; ; Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Krüger Aladár képviselő úr a mindszenti földmunkások ügyében interpel­lációt intézett hozzám, azonos tárgyban, mint amely tárgyban Andaházi Kasnya képviselő úr is interpellált már engem, még pedig több Íz­ben. Az előbb Andaházi Kasnya képviselő úrnak azt méltóztatott mondani, hogy nem válaszol­tam a képviselő úrnak, holott legelső interpel­lációjára igenis, behatóan válaszoltam, a kér­désnek minden részletére kitértem és erről a kérdésről legalább tízszer tanácskoztam a kép­viselő úrral, az az állítása tehát, hogy nem ak­ceptáltam az ellenzéki oldalról jövő felszóla­lást, legalább is nem látszik valószínűnek. (Zaj. — Felkiáltások jobbfelól: De finoman mondta!) (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Ami Krüger Aladár képviselő úr interpeh lációjiát illeti, én az egész kérdést hivatalosan a legnagyobb tárgyilagossággal kivizsgáltat­tam, az összes jelentések előttem fekszenek és a legközelebbi napokban fogok ebben intéz­kedni, kizárólag a tárgyilagos igazság ós fenn­álló törvényes szabályaink értelmében. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Méltó­l ássanak nekem megengedni, hogy ezekben a kérdésekben politikamentesen intézkedhessem (Zaj a baloldalon. — Andaháizi Kasnya Béla: Ezt szeretnők!) és sem jobboldali érdekeltsége­ket, sem baloldali érdekeltségeket figyelembe ne vegyek. A kerület képviselőjének szempont­jait mindig meg szoktam hallgatni, tisztelettel és figyelemmel kísérem, de egyoldalúnak kell azt tekintenem bizonyos vonatkozásban, a leg­tiszteletreméltóbb vonatkozásban is, mert ő mégis bizonyos tekintetben azt a pozíciót kép­viseli, amelyet ő abban a kerületben betölt. Én nem lehetek tekintettel erre sem. Amikor ne­kem a jobboldalról azt mondották, hosy én a vizimunkálatokat oda adom, alhol Eckhardt Ti­bor t. képviselőtársam a képviselő... (Felkiál­tások jobbfelól: Ügy van! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: ,.. méltóztassanak megengedni, hogy ezt éppen olyant nyugodt önérzettel utasítsam el magam­tól, mint ahogy el fogok utasítani ezzel á kér­déssel kapcsolatban minden vádaskodást vagy minden megjegyzést, amely blármely oldalról jön. Nekem kötelességem, mint a kormány tag­jának, hogy száz százalékig képviseljem a kor­'. ülése 193$ június 21-én, szerdán. 397 mány politikáját, de mint földmívelésügyi mi­niszter kizárólag tárgyilagosan, pártra való tekintet nélkül fogom és akarom képviselni a rám bízott érdekeket. Ezt fogom tenni ebben a kérdésben is és nem fogom engedni magamat befolyásolni semmiféle más tekintetektől. Eb­ben a kérdésben rövidesen intézkedni fogok, — még bizonyos adatokat kell beszereznem, — és remélem, hogy ez az intézkedésem meg­nyugvást fog kelteni. Ezt a kérdést nem sza­bad abból a szempontból megítélni, h gy az elnök, Antal Lajos, régen egységespárti kortes volt és a munkások pénzéből az egységespárti jelölt céljaira illegitim módon ... (Andaházi Kasnya Béla: Elfogadta volna a miniszter úri Ki van zárva! — Zaj a jobboldalon. — Andaházi Kasnya Béla: A miniszter úr nem fogadta volna el!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! An­daházi Kasnya Béla képviselői urat másodszor is rendreutasítom, (Szilágyi Lajos: így nem lehet miniszterrel beszélni! — Andaházi Kas­nya Béla: En csak megkérdeztem a miniszter urat! A^ miniszter úr nem fogadta volna el! — Szilágyi Lajos: Nem szokás egy miniszterrel így beszólni!) Csendet kérek, képviselő urak. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: A képviselő úrnak nem értettem meg a kérdé­sét és nem tudom, mennyiben hozza az én meg­jegyzésemet vonatkozásba ezzel a dologgal. (Andaházi Kasnya Béla: Azt mondtam, hogy a miniszter úr nem fogadott volna el választási költségeket, akárki adta volna!) En nem szok­tam választási költségeket elfogadni. (Anda­házi Kasnya Béla: En is ezt mondtam!) Ebben igaza van a képviselő úrnak, de ez mind nem irányíthatja az én intézkedéseimet abban a tekintetben, hogy a helyes utat igye­kezzem megválasztani. (Helyeslés a jobbolda­lon.) Egyes emberek szempontjai ós befolyása, akik, mint kortesek, hibákat követtek el az egyik oldalon, azután a másik oldalra állottak, engem irányítani nem tudnak. Sokkal súlyo­sabb azonban ennél az a kérdés, amelyet az in­terpelláló képviselő úr felvetett, a magyar föld­munkásoknak és elsősorban a kubikosmunká­soknak a kérdése. •!'„;. Ha nem lennénk abban a nagy szegénység­ben, amelyben vagyunk, egy pillanatig sem gondolkoznám afelett, hogy azt mondjam: leg­elsőrangú feladatunk, ha nem tudom, honnan is, de összegeket előteremteni és nem Fart pour l'art földmunkáspolitikát, hanem kubikosmun­kát csinálni ebben az országban. (Büchler Jó­zsef: Van a bolettaalapban elég!) A bolettaalap csak teljesen meghatározott célokra és nem földmunkáscélokra fordítható. A képviselő úr ezt éppúgy tudja, mint én. Ezeket a kérdéseket nagyon szeretném szintén kiemelni a napi po­litika tükréből és nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar: kubikoskérdéssel alaposan fol­lalkozzam. • •- < . Méltóztatott közbeszólás formájában fel­vetni a telepítés és földhözjuttatás kérdését. (Mojzes János: Csinálják meg minél előbb!) Rövidesen napvilágot látó elgondolásom kere­tében a kubikosoknak az új földbirtokpoliti­kába való bekapcsolásában nagyon előkelő sze­rep jut. (Mojzes János: Legfőbb ideje!) En a magyar kubikost látom annak az embernek,, aki a legprimitívebb körülmények között is meg tudja magának szerezni azt a földet, amelyre szüksége van és amellyel boldogulását előmozdíthatja. Az á magyar kubikos, aki szokva van ahhoz, hogy úgyszólván sátorlap alatt tölti el á tavaszt, a nyarat és az őszt, aki

Next

/
Thumbnails
Contents