Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-202

Az országgyűlés képviselőházának 202. ülése 1933 június 21-én, szerdán. 393 hajlandó zsebrevágni még az igazságügyroiniszter úrtól sem, hogy az én kijelentéseimnek bármiféle hazafiatlan célzatot imputáljon. -Elnök: Ehhez teljes joga van a képviselő úrnak, de ami következtetést hozzáfűzött, azt elmondani a házszabályok keretében nem lehet. Mojzes János: T. Képviselőház! Az a hazafiatlan magatartás, ha mi továbbra is elzárkózunk egy radikális földbirtokreíorm elől. Az úgynevezett utódállamoknak hatásosabb fegyvert a magyar nemzetiséggel szemben semmi mással nem adhatunk a kezükbe, (Zaj a jobboldalon.) mint azzal, hogy ha a nagybirtokokat továbbra is meghagyjuk érintetlenül. Én, aki Bácskában, a szerb határ mentén lakom, látom azt, hogy ahol ezelőtt színmagyar lakosság volt, de megvoltak a tízezerholdas uradalmak, oda, azokra a területekre Lika-Krbavából, Boszniából és Macedóniából szerbeket és albánokat telepítettek be. Ha az utódállamok tovább folytatják ezt a föld'birtokreformpolitikát, — mint ahogy folytatják azzal a célzattal, hogy a nemzetiségek számarányát ott megváltoztassák — s ha ott tovább folyik az az eljárás, hogy egyrészt a magyar birtokosok lába alól húzzák ki a földet és másrészt a magyarlakta vidékeket betelepítik a maguk nemzetiségével, akkor néhány évtized múlva hiába fogjuk ott a magyar nyelvet keresni, (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Igaza van a képviselőtársamnak.) Vegyék figyelembe, hogy a háború előtt agyrémnek tartottuk azt, amikor megjelentek térképek a mai határokkal. Azt mondottuk akkor, azok az emberek, akik ilyen határokat el tudnak képzelni, meg vannak őrülve. Ami tegnap még agyrém volt, máról-holnapra szomorú valóság lett. Vegyék figyelembe, t. képviselő tá/rsaim, hogy most is jelennek meg újabb térképek, amelyeken a cseh határ nem ott van, ahol Trianonban megállapították. Ezeken az új térképeken Debrecen Csehország te^ rületére esik és az oláh határ a Tisza Folyó ezeken az új térképeken. Vegyük figyelembe t. képviselőtársaim azt is, mi történnék akkor, ha — tegyük fel — átmeneti időre, pár évre, megszállanák az oláhok Magyarországnak még megmaradt részeit a Tiszáig. Az ország legmagyarabb városa mellett. Szeged imielliett, van iegy 56.000 holdas uradalom, a Pallavicini-uradalom. A magyar ádlam sajnálta ezt a földet a maga népétől, az oláh nem sajnálná a maga népétől, az oláh Szeged alá, erre az 56.000 holdas uradalomra betelepítené a maga népét. Méltóztassék figyelembe venni, hogy ha néhány év múlva meg is szűnnék az oláh megszállás, vájjon a magyar állam ezeket az otthagyott oláhokat kivetné-e a birtokukból? (Krüger Aladár: Feltétlenül!) Itt már bőfejezett tény elé lennénk állítva és ha tovább folytatjuk ezt a reformoktól elzárkózó politikáit, ezzel fogjuk ennek a megmaradt trianoni Magyarországnak is a sírját megásni. (Ügy van! a baloldalon.) Csupán ezeket óhajtottam válaszolni az igazságügyminiszter úr felszólalására. Elnök: Következik Krüger Aladár képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa); «Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a felügyeleti hatósága alá tartozó Ü az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében működő Mindszenti Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete tagjainak egy része a szövetkezet kötelékén kívül álló felelőtlen egyének buzdítására..., (Esztergályos János: Az Okh. ma árvereztette el a mindszenti szövetkezet munkásainak szerszámát és megvette az Okh.!) Elnök: Csendet kérek, Esztergályos képviselő úr! (Esztergályos János: Arról beszeljen, hogy a munkások szerszámait árverezték ma el! — Szabóky Jenő: Sehol nincs árverés az országban!) Esztergályos képviselő urat rendreutasítom. Méltóztassék tovább folytatni. Herczegh Béla jegyző: ... a szövetkezetnek a tagok verejtékes munkájával

5 a köz, nagyarányú áldozatával s az Okh. anyagi és erkölcsi támogatásával szerzett jelentékeny és közcélokat szolgálni hivatott vagyonát törvény és alapszabályellenes módon saját egyéni céljaikra ki akarják sajátítani és egymás közt szét akarják osztani? (Kabók Lajos: Schandl 80 000 pengős fizetéséért elárverezték a munkások szerszámait!) Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a szövetkezeti köteléken és felügyeleti hatóságon kívül álló egyes felelőtlen egyének minden jogalap nélkül állandóan beavatkoznak a szövetkezet egyes ügyeinek mikénti intézésébe, beavatkozásukkal állandóan gáncsolják és akadályozzák a szövetkezet ügyeinek törvény, alapszabály és jogszabály szerint való intézését és ezzel a magatartásukkal is a szövetkezet vagyonát tékozolják? Vame tudomása a miniszter úrnak arról, hogy ezek a vagyonfelosztásra törekvő egyének törvényellenes céljaik elérése érdekében nem riadnak vissza jóformán semmitől: hamis vádakkal, ráfogásokkal és rágalmakkal állandóan és sorozatosan szabadon támadnak közhasznú tevékenységet kifejtő és tiszteletet érdemlő intézményeket és egyéneket s nem riadnak vissza még attól sem, ha a tárgyilagos igazság következtében nem nekik adnak igazat, hogy a bíróságokat és magának a miniszter úrnak eljáró közegeit úton-útfelén megrágalmazzák, ezeknek tekintélyét aláássák és és csökkentsék s határozataik, intézkedéseik és a jogrend ellen lázítsanak és egyes egyéneket még

1 a bírói ítélettel szemben kötelezettségeik megtagadására buzdítsanak? Van-e tudiomása a miniszter úrnak arról, hogy ezek az egyének Mindszent község munkásíakosságának békéjét teljesen felkavarták s most is állandóan lehetetlenné teszik azt, hogy a község munkáslakossága a békés munka útján boldogulását megtalálja?

1 Tuldja-e a miniszter úr, hogy ezek által az egyének által keltett zűrzavar és elindított rágalomhadjárat a község egész földmunkáslakosságát megfosztotta éveken át megszokott és végzett állandó munkaalkalmától és mia is teljes mértékben akadályozza az Okh-t, hogy a földmunkások érdekében kifejtett jótékony működését Mindszent községben is folytassa és a szövetkezetnek közcélokat szolgáló vagyonát a családos és éhező földmunkások százainak kenyeret adó munkához juttatása érdekében gyümölcsöztesse? Hajlandó-e a miniszter úr (Esztergályos János: Visszaadatni a munkásoknak a szerszámokat!) ezeket az állapotokat legerélyesebb intézkedésével azonnal megszüntetni, a törvény és jogszabályok rendielkezéseinek érvényt szerezni, a bűnösök megbüntetéséről gondoskodni s a megrágalmazott egyének, intézmények és hatóságok becsületét megvédelmezni?» (Esztergályos János: Az Okh. árvereztet, az Okh. veszi iis meg! — Andaházi-Kasnya Béla: Vissza a szerszámokat!) 57*