Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-202

3§Ö Áz országgyűlés képviselőházának 21 luhk mutatta meg azt, hogy mennyire fajulhat eL ha nem a természetének megfelelő célra használják. >.> Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Mojzes János: Tisztelettel kérem beszédidőmnek egy negyedórával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A ház a meghosszabbítást megadja. Mojzes János: A váltó gazdasági rendeltetése nem az, hogy a föld vételárfedezetéül szolgáljon, hogy jelzáloghitel alapja legyen. Sajnos, nálunk sok telekkönyvbe jutott be a váltó a parcellázások révén és a váltón nyargálás már sok földművest tett tönkre.» T. Képviselőház! Annak ellenére, hogy a földmívelésügyi minisztérium a Földbirtokrendező Bírósághoz intézett és most ismertetett leiratában egyenesen felszólította a Földbirtokrendező Bíróságot, hogy tiltsa el a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárt váltók vételétől és ne hagyja jóvá azokat a szerződéseket, amelyekben ilyen . kikötések folgaltatnak, a Földbirtokrendező Bíróság a hozzá beterjesztett adásvételi szerződéseket, számszerint 79 darabot, — amelyeknek feltételeit niiajd ismertetni fogom, — 1928 július 10-én jóváhagyta, de egy szóval sem emlékezik meg arról, hogy miért nem vette figyelembe a földmívelésügyi minisztériumnak ezt a leiratát és a földívelésügyi minisztérium átiratának azzal a részével, amely a váltóvételt eltiltja, egyáltalán nem is foglalkozik ebben a végzésében. T. Képviselőház! Ezekben az adásvételi szerződésekben pedig foglaltaknak olyan kikötések, amelyek a törvény értelmében érvénytelenek, semmisek, a megállapodás értelmében jogellenesek és hiányosak. Ennek ellenáre a Földbirtokrendező Bíróság ezeket az adásvételi szerződéseket a földmívelésügyi minisztérium figyelmeztetése és leirata ellenére is jóváhagyta. Ezekben az adásvételi szerződésekben pedig attól a bizonyos, már imertetett és az Ofb. által is tudomásul vett hitelmüveleti tervtől eltérően, amely szerint a vételárhátralékokat a pénzintézet 35 éves lejáratú, 91-es árfolyamú és 8*8 százalék annuitású törlesztéses kölcsönök alakjában fogja hitelezni a földigénylőknek, tehát ezzel ellentétben, a következő kikötés foglaltatik (olvassa): «Alulírott vevők az 1. pontban körülirt ingatlant az ott körülírt vételárért megveszik és egyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a már letett pengőfoglaló beszámítása után, — amint említettem már: a vételár 40 százalékát a vevőknek előre le kellett fizetniük — a még hiányzó teljes vételárat 1928. évi szeptember hó 15-éig, — tehát a szerződés aláírásától számított körülbelül három hónap múlva — teljes összegében a Szeged-Osongrádi Takarékpénztárnál a deszki parcellázás folyószámlájára befizetik.* Itt van egyúttal a másik díszes kitétel is, amely felett a Földbirtpkrendező Bíróság ugyancsak minden észrevétel és kifogás nélkül siklott el. (Olvassa): ><Amennyiben a vevők ezen kötelezettségüknek 1928 szeptember 15-ike után ajánlott felhívás feladásától számított nyolc napon belül sem tennének eleget, úgy a már letett foglaló, vagyis a vételárnak befizetett 40 százaléka az eladó javára esik, — vagyis odavész — s az eladó az 1. pontban körülírt ingatlant bármikor eladni jogosulta (Kahók Lajos: Valósággal lenyúzták itt a bőrt az emberekről! — A ndaházi-Kasnyit Béla: Ugyanaz az eset, 2. ülése 1933 június 21-én, szerdán. mint ami a Földhitelbanknál történt! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) T. Képviselőház! Nem elég, hogy a Földbirtokrendező Bíróság; ezek felett a semmis, megállapodásellenes, jogellenes kikötések felett minden észrevétel nélkül átsiklott, hanem jóváhagyta a szerződésnek olyan kikötését is, amely a földreformtörvény értelmében egyenesen semmis. (Andaházi-Kasnya Béla: A jó erkölcsökbe ütközik!) A földreformtörvény 56. §-a ugyanis kifejezetten megtiltja az egyetemlegességi kikötést, vagyis azt, hogy ez a 250 vevő egymásért érdemlegesen legyen felelős, vagyis minden vevő felelős legyen a teljes vételárért. Amikor a magyar törvényhozás törvénybeiktatta a föl;dreformtörvénynek ezt a rendelkezését, akkor az volt az intenció, hogy ne láncolják úgy össze anyagilag* ezeket a vevőket, ne kössék össze a szorgalmas embert a rest emberrel és esetleg a rest, vagy renitenskedő földhözjutottak renitenskedése miatt ne juttassuk anyagi romlásba azt is, aki fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tett. Annak ellenére, hogy a földreformtörvény ezt kifejezetten kimondja és megtiltja az egyetemlegességet, a Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyta a szerződésnek azt a kikötését is, hogy «a közös tulajdon együttes vevőinek kötelezettsége egyetemlegese Amint tehát már utaltam erre, a Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyott olyan adásvételi szerződéseket, még perig 79 adásvételi szerződést, amelyekben olyan kitételek foglaltattak, amelyek a törvény értelmében érvénytelenek, semmisek és a felek között létrejött megállapodással ellentétesek, jogellenesek, vagy hiányosak. Ennek a földvételnek ugyanis egyik lényeges, sőt leglényegesebb előfeltétele az volt, hogy a vételárhátralékot törlesztéses kölcsön formájában fogja hitelezni a parcellázást végző Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, mert csakis ezzel magyarázhatjuk meg, hogy a szerencsétlen vevők képesek voltak olyan szerződést aláírni, hogy ha 1928 szeptember 15-éig, vagyis a szerződés aláírásától számítva 3 hónapon belül nem fizetik ki a teljes vételárat, abban az esetben a már befizetett 40% vételárrészletet is elveszítik és a földtulajdonosnak joga van újra bárkinek eladni a földet. Abban a feltevésben voltak, hogy a beígért törlesztéses kölcsönből fizetik ki a hátralékot. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt látjuk ellenben, hogy a Földbirtokrendező Bíróság mindezeknek a hiányoknak és jogellenes kitételeknek, meg;állapodásellenes kikötéseknek ellenére is jóváhagyta az adásvevési szerződéseket. Amikor a vevők, illetve a földigónylők a szerződéseket már aláírták, akkor a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, amely éppen a törlesztéses kölcsönök kilátásba helyezésével ugratta be ezeket a szerencsétlen földéhes földigénylőket a vételi ügyletekbe, hallani sem akart többé a törlesztéses kölcsön folyósításáról és a következő kibúvókkal menekült az alól a kötelezettség alól, amely nagyon is lényeges, sőt leglényegesebb előfeltétele volt ezeknek a vételeknek. A vevőktől azzal az ürüggyel, hogy ez talán csak 3—4 hónapra történik, a vételárhátralék erejéig fedezeti váltókat kért addig az időig, amíg módjában lesz az amortizációs kölcsönt folyósítani az egyes földigénylők részére. Amikor elérkezett az első fizetési részlet 1928-ban, — ha jól tudom — november 1-én ós a földigénylők bementek a Szeged—Csongrádi Takarékpénztárhoz, hogy folyósítsák részükre