Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-200

Áz országgyűlés képviselőházának ÉC Magyarország látja tehát politikailag és gazdaságilag kárát annak, hogy miniszterelnöke abba az atmoszférába akar külpolitikájával beleilleszkedni, amelyet Németországban a Hitler-párt képvisel. Hiába beszélnek itt arról, hogy ez a barátkozás csak gazdasági, hiába akarják a kérdést magyarázatokkal ellátni, maga a tény a fontos, hogy tudniillik Magyarország miniszterelnöke olyan németországi kormányzati rendszerrel siet személyes barátságot teremteni és összeköttetést fenntartani, amelyet egész Európa nem néz szívesen, hogy súlyosabb kifejezést ne is használjak. Gondoljunk a kisantantra, gondoljunk Franciaországra és a nagy nyugati kultúrállamokra, amelyek nem csinálnak ilyen «hátra arc»- vagy «Doppelreichen rechtsum»-külpolitikát, hanem kellően meggondolva, nyíltan és világosan csinálják a maguk dolgát és amelyek nyilvánvalóan okosan és praktikusan fogják az ilyen kérdéseket elintézni, Sokat beszélnek itt a revízióról is, amelynek ez a tény szintén nagyon sokat ártott. Mindenkinek az volt az álláspontja ebben az országban, még a miniszterelnök úrnak is, hogy a magyar revízió kérdését el kell különíteni a német revízió kérdésétől, mert különben nem lesz belőle semmi. Ha ellenben most ilyen politikai kapcsolatokat teremtenek, akkor ezzel nyilvánvalóan a magyar revízió ügyének is ártanak és a magyar revíziót is eltemetik végeláthatatlan időkig. T. Ház! Visszatérve most már szorosan véve erre a javaslatra, ki kell emelnem egypár kérdést, egypár dolgot. Ennek a 33-as bizottságnak, amely eddig működött, annakidején az is kötelességéül állapíttatott meg, hogy jelentést tegyen a Képviselőháznak. A bizottságtól azonban a miniszterelnök útján olyan jelentést kaptunk, amelynek anyagából nem tűnik ki a bizottság egész működése. Ebben a jelentésben csak a rendeletek címei vannak feltüntetve, amelyekből azután a Képviselőház nem is ismerheti meg teljesen azt az anyagot, amelyet a 33-as bizottság* illetőleg ezen keresztül a kormány feldolgozott. A jelentés először is közli, hogy az albizottságokat megszüntették. Volt egy úgynevezett hatos bizottság, amely elvi jelentőségű határozatokat hozott. A hatos bizottság megállapította, hogy az üzemek gazdálkodása a támogatott altruisztikus Szövetkezetek, altruisztikus intézmények és az olyan vállalatok gazdálkodása, amelyekben az állam érdekelve van, revízióra szorul. Lapokat, folyóiratokat támogat a kormány, társadalmi egyesületeket támogat, amelyekről maga a bizottság sem tudta megállapítani, hogy milyen mértékben szolgálnak közérdeket, A jelentós szerint a hatos albizottság megállapította azonban azt is, hogy (olvassa): «a rendelkezésre állott rövid idő alatt, amelynek nagy részét még az anyagr beszerzése és rendezése is lefoglalta, feladatát nem tudta bevégezni s erre való tekintettel nem tartjuk szükségesnek* — mondja a 33-as bizottság jelentése — «az albizottság jelentésének kinyomatását, hanem csak az általa hozott elvi határozatokat soroljuk fel». Az albizottságok tehát nem végezhették be munkájukat, mert ennyi idő sem állott rendelkezésükre, holott, ha a szárszámadásokat és ezt a kormányzati rendszert nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az ellenőrzés a parlamenttől elvont és a bizottsághoz utalt munkakörre nézve a parlament számára tisztára lehetetlen ós ezt a bizottság sem tudja elvégezni. Tehát I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. ). ülése 1933 június 19-én, hétfőn. 339 az albizottságokat egyszerűen megszüntették. De mielőtt megszüntették volna, maga a bizottságnak ez a jelentése állapítja meg, hogy nem tudta feladatát ellátni, mert nem volt elég ideje hozzá. A kormány tehát már ezen a területen is olyan intézkedéseket tett, amely intézkedések tisztára a diktatórikus rendszer kifejlesztését, alátámasztását bizonyítják, mert ezzel magának a 33-as bizottságnak és albizottságainak munkakörét az azok által végzett ellenőrzés körét is szűkre szabta, szűkre szorította. Azt mondja a 6-os albizottság ezekben az elvi nyilatkozatokban (olvassa): «Az albizottság szükségesnek tartja, hogy az állami és egyéb közületi vállalati érdekeltségekről, az állami szerződésekről és egyéb hatósági közüzemekről s ezek üzemi és üzleti adatairól a pénzügyminisztériumban központi nyilvántartás vezettessék.* Végrehajtotta ezt a kormány? Hol hajtották végre ezt az elvi határozatot? Megcsinálta ezt a kormány? Azt mondja továbbá a 6-os bizottság (olvassa): «Az állami érdekeltségű vállalatok mérlegvalódisága helyreállítandó», — jegyezzük meg jól — «olymódon, hogy a mérleg vagyon- és tehertételei a magángazdaságban szokásos elvek szerint értékelendők és az ilyen elbírálás mellett elveszítettnek tekinthető összegek leirandók, a kétesek pedig megfelelően helyesbítendők.* (Kertész Miklós: A zárszámadási bizottság megállapította, hogy ez nem történt meg.) Hát megtörtént ez? Hát a mérlegek hamisak az állami üzemekben? (Andaházi-Kasnya Béla: De mennyke!) Amikor mérlegvalódiságot követelnek elvileg egy bizottságban, akkor megszüntetik ezt a bizottságot. Azt mondotta az előadó úr, hogy nincs szükség ezekre az albizottságokra, mert befejezték feladatukat. Dehogy fejezték be! Azóta a viszonyok súlyosabbak, rosszabbak lettek. Én itt éppen a kormány egyik lapjára hivatkozhatom, — hogy ne mondják, hogy másra hivatkozom — amely bőséges táplálékot kap a kormánytól, a 8 Órai Újságra. Annakidején, amikor a fi-os bizottság jelentése a lapokban nyilvánosságra került, a 8 Örai Újság azt írta, arról van szó, hogy rend behozzák az államháztartást, a közületek emelni fogják bevételeiket, így meg úgy lesz. A társadalmi egyesületek támogatásáról pedig ezt írta (olvassa): «Megállapította a bizottság, hogy aránylag nagy az az összeg, amely különböző társadalmi, gazdasági és kulturális alakulatok — egyesületek, társaságok, folyóiratok, stb. — támogatására fordíttatik és az is megesik, hogy ugyanaz az alakulat több tárca részéről részesül támogatásban. A bizottság nem javasolta ezeknek a támogatásoknak megszüntetését, mert nem tudta megállapítani, hogy ezek működésének eredménye a közérdek szempontjából arányban áll-e az élvezett állami támogatással, de szükségesnek tartja, hogy ezt a kérdést is tisztázza a kormány és állapítsa meg, hogy ezeket a tételeket a jövő költségvetésben mennyire lesznek apaszthatok. Ezzel kapcsolatban javasolja a bizottság, állapítsa meg mindegyik minisztérium, hogy a tárcája keretében milyen társadalmi, gazdasági vagy kulturális alakulat minő támogatásban részesül, ezek milyen eredménnyel működnek, a támogatás milyen mérvben apasztható és az illető alakulatok már most figyelmeztetendők, hogy gazdálkodásukat a jövő évben erre való figyelemmel rendezzék be.» Hát azt tudjuk, hogy a kormány lapokat támogat és most azt is tudnunk kell. hogy bi50