Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-199
Az országgyűlés képviselőházának 199. ülése 1933 június lk-én, szerdán. 313 időben, hogy a jövő országgyűlést már az új javaslat alapján lehessen megválasztani. Elfogadom az elnök úr napirendi javaslatát. Elnök: Szólásra következik? Rrandt Vilmos jegyző: Dinnyés Lajos! Dinnyés Lajos:'! 1 . Képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam azt a kijelentést tette jelenlevő pártjának látszólagos hallgatása mellett, (Farkas István: Nem helyeseltek hozzá!) hogy nem a részlet a fontos a kormány cselekedeteiben és munkájában, - - amint ő mondotta — az összeredményeket kell néznünk. A magam részéről teljes mértékben aláírom előttem szólott igen t^ képviselőtársamnak ezt a megállapítását és ebbe belekapcsolódva bátran kijelenthetem azt, hogy mi igenis, a kormány működésének az egészét nézzük, a kormány intencióját, egész geszti óját tekintjük, de véleményünk szerint, közben a részleteket is figyelembe kell venni, mert a részieteketbői tevődnek össze a nagy eredmények, azokból tevődik össze a kormány egész intenciója. Ezekben a részletekben mi súlyos hibákat látunk. Nagyon sok részletintézkedést látunk, amely nem felel meg a kor követelményeinek, sőt, tovább megyek, a Nemzeti Munkaterv 97.. vagy 98. pontjának sem. Azért hangoztatjuk állandóan kritikánkat, mert úgy a részletekben, mint a kormány összes eredményeit nézve, hiányokat látunk és a kormányt kritikánkkal rá akarjuk terelni arra az útra, amelyet követve, úgy a részletintézkedések, mint az összeredmény a nemzet szempontjából kielégítő lehet. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Bennünket ebben a kritikai munkában, legyenek meggyőződve erről, semmiféle személyi ambíció nem vezet. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Nekünk egészen mindegy, hogy a kormányon lévő pártot hogyan hívják, mikor bont zászlót, mikor szervezkedik, kik az élharcosai, a vármegye párt titkárai, bennünket ezek mind nem érdekelnek. Sőt tovább megyek. A kabinet Összetételének a kérdése is teljesen hidegenhagy. Bennünket csupán az az összeredmény érdekel, amelyről Létay igen t. képviselőtársam nyilakozott. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Előttem szólott t. képviselőtársam hangoztatta a titkos választójog kérdését. Ez a kérdés évtizedek óta felhangzik a magyar parlamentben, állandóan benne van a kormányok programmjában, állandóan ígéretet tesznek arra nézve, hogy a titkos választójogot meg fogják adni az ország lakosságának. A niía.gam részéről már nem tudok hinni ezeknek az ígéreteknek. Ha majd a miniszterelönk úr, illetőleg a kormány be fogja terjeszteni erre vonatkozólag a javaslatot, iákkor fogom kritikámat érvényesíteni ebben a kérdésben.^ A részletekbe továbbmenve, nem látok a kormány részéről semmiféle olyan intézkedést, amellyel a gazdaadósságok kérdését rendeznék. (Ügy vam! Ügy van! a baloldalon.) Hol van a földteherrendezés? Hol van a beharangozott telepítési politika, hol van a kamatkérdés rendezése, hol van szabályozva, hogy mást ne mondjak, a képviselői összeférhetlenség kérdése >az álláshailmozás kérdése? Állandóan mondták, hogy ezekre nézve intézkedés fog történni, de mind a mai napig nem történt semmi ez irányban. De menjünk tovább. A kartellek fantasztikus árdrágításáról és túlkapásairól ma már szólottak. Meglepetéssel olvastuk ma a lapokban, hogy újabban a szegény magyar nép sok •milliójának mindennapi táplálékát, a burgoKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVII. nyát is kartellizálni akarják. (Zaj a baloldalon.) Tehát nem elég, hogy az élesztő, a koporsó és az égvilágon minden kartellizalva van, most ezt is karteilizálják. Azzal a kormánnyal szemben, amely ilyen fontos részletekben a beígért intézkedések ellenére mind a mai napig semmit sem tett, a mi kritikánk igenis jogosult. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Rátérek röviden egy általam már -sokszor felhozott részletkérdésre, a tejrendelet kérdéisére. Sokan talán unalmasnak tartják ezt a kérdést, de én mindaddig, amíg ebben a kérdésben olyan intézkedés nem történik, amely a magyar nép tömegei szempontjából kedvező, amikor csak lehet, minden alkalommal ide fogóim ezt hozni. Az egész tej rendelet nem más, mint egy tejkartellnek a túlkapása, nem más, mint a legantiszociálisabb kartell, amely a gyermekektől és az öregektől veszi el a tejet, megdrágítván azt. (Zaj a baloldalon.) Nem tudom megérteni azt a Düsing-féle elméletet, amely azt iparkodik megmagyarázni, hogy ezt a rendeletet meg kellett csinálni, hogy az Öszszes magyar mezőgazdasági termelők tejüket egy áron tudják értékesíteni. Ezt a tételt elfogadom >aibban az esetben, ha a földművelésügyi kormányzat nemcsak a tejrendeletben érvényesíti ezt az elgondolását, hanem érvényesíti a tengeri termelésnél is és érvényesíti minden más termelési ágban is. Ez a tejrendelet, amelyet annyira védelmeznek, semmi más, mint az államszocializmus, a kollektivizmus első lépése és már ebből a szempontból is minden téren kifogásolható(Zaj.ó Hangokat hallunk, hogy hogyan jön hozzá a pestkörnyéki gazda, hogy 14—15 fillért kapjon a tejért, amikor az ország más tejtermelői csak 6—8 fillért kapnak. Ezeknek az uraknak, ezeknek a szakértőknek, akik ezt állítják, nem mondok mást, csak azt, hogy tessék kimenni Pest környékére ott is ma a gazdák legnagyobb százaléka 6—8, legfeljebb 10 filléres átlagárat tud elérni a tejtermelés terén. Méltóztassék elhinni azt is. hogy én a magam részéről az elmélet helyességét talán meg tudnám érteni akkor, ha a 32 filléres ár mellett a fogyasztás megmaradna azon a színvonalon, amelyen volt, méltóztassék tudni, hogy a tejfogyasztás napról-napra csökken, mert a mai kereseti lehetőségek mellett, a többszörös fizetéscsökkentések mellett a legnagyobb tej fogyasztó zárt területen Budapestnek és Budapest környékének szegényebb lakossága a 32 filléres tejárat egyszerűen nem bírja fizetni. A kormány most jön evvel a gesztiójával, hogy az árkiegészítő alapból majd valamiképpen kiegyenlíti az árakat és lehetővé teszi az összes többi más termelőknek a 20"2 filléres termelői ár megadását. Ez olyan üzlet lesz. amelyre a kormány megint rá fog fizetni! Es miért avatkozott be a kormány? Azért, mert az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ részvénytöbbséget megszerezte s mert ez a vállalat most milliós deficitet mutatott ki és ezt most valami úton-módon különböző prémiumok révén és vajexport segítségével rentábilissá akarták tenni. De amikor rentábilissá akarták tenni az Ómtk-át, ugyanakkor a többi vállalat kartelibe tömörült és azt követelte, hogy ő is megkapja azokat az előnyöket, amelyeket az Omtk. megkap. Tovább megyek, t. Képviselőház! Antiszociális ez a tejrendelet abból a szempontból is, hogy büntető szankciókat tartalmaz abban az irányban, hogy ha az a kereskedő, az a kiskofa, az az őstermelő, aki behozza a piacra a 46
