Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-198

Áz országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1933 június 13-án, kedden. 247 egy jól bevált gazdasági rendszernek olyan megbontása, amely részben az önellátással, részben a devizakorlátozásokkal, részben más gazdasági és pénzügyi, valamint vámberendezésekkel teljesen lehetetlenné tette a gazdasági szabadságot, amely a termelés egyedüli biztos, éltető eleme. A termelésnek —• minden termelésnek — végcélja az ember. A termelés azért van, hogy^ az emberben kifejlessze a vágyakat, törekvéseket és számára életlehetőséget biztosítson. Az a termelés, amely nem a maga-, sabb eszményiségért küzd, amely csak a mindennapi életben élősködni tudó embert képezi ki, az a termelés elvesztette létjogosultságát. A termelésnek ez a megbontása lelkiekben is nyilvánuló hatást váltott ki az emberiségből, mely bizalom nélkül, élettelenül vonaglik. Következménye az, hogy ma Európában 30 millió munkanélküli van, akiknek száma, a családtagokat is véve, 90 millió lélekre tehető. Ennyire lehet becsülni azoknak a munkanélkülieknek számát, akik ma életbizonyta]anság előtt állanak, és akik várják, hogy az emberiség megtalálja az. együttélésnek olyan f új formáit, amelyeket a jelenlegi termelési rendszer eddig nem produkált. Minden állam igyekszik ma már inkább több jóindulattal, mint sikerrel, hogy ezeket az életformákat újból megtalálja, és hogy helyrehozza a botlásokat, amelyeket a háború és a háború után bekövetkezett téves és hibás békekötések okoztak. Azonban ezidőszerint még^ nem látjuk, hogy e törekvést siker koronázná, bár el kell ismerni, minden néven nevezendő túlzott optimizmus nélkül is, hogy igenis, megvan az emberiségben a törekvés, hogy megtalálja életformáinak kialakulását és megvan az a törekvés, hogy olyan gazdasági rendszerre lépjen át egész Európa, amelyben a nemzetek egymás között visszatérnek & békebeli állapotra, amelyben az államok jelszava «élni és élni hagynk volt. T. Képviselőház! Minden állam próbál segíteni ezeken a bajokon ma már,^ mert látja az emberi társadalom, hogy a régi szolidaritás hiánya olyan rákfenét jelent, amelynek kioperálása nélkül új ^gazdasági _ rend el sem képzelhető, hanem félő, hogy a jelenlegi társadalmi és állami rend megbontása következik be. Szociális téren, valamint az emberek egymásközti viszonyaiban is olyan bénító hatást gyakorol a gazdasági életnek • mai megbontása, hogy annak rekonstruálása, megjavítása és reformálása ^ nélkül nem. képzelhető el egy életerős Európának, egy civilizált Európának újabb kialakulása. T. Képviselőház! Nem hiszem azt, bármit mondjanak is az elmúlt gazdasági rendszerre, — amelyet sokan liberális gazdasági rendszernek neveznek — hogy ennek az új rendszernek végcélja ne megint a termelés szabadsága legyen. És (bármit mondanak is az elméletek, bármiként rendezkedjünk is be egyes államok, én úgy érzem, hogy nekünk, a magyar nemzetnek, amelynek ebben a kérdésben a legfőbb életérdeke az, hogy^ mezőgazdasági termékeinknek Nyugat felé és ipari termékeinknek Kelet felé piacot tudjunk teremteni, még akkor is a gazdasági szabadság elvét kell hirdetnünk, ha minden más^ gazdasági elmélet ennek ellene mondana és ha más államok máskép rendeznék is gazdasági életformáikat, mert életlehetőségeink, életfeladatunk és jövőnk igazi kialakulásának egyedüli reménye az a csatorna lehet, amely a szabadság hullámait hömpölygeti. T. Képviselőház! Nézzük meg azt, hogy a legnagyobb rémmel, a munkanélküliséggel, milyen titáni küzdelmet folytatnak az egyes államok ^ és figyeljük Amerikában a dollár hullámzásának következményeit. Amerika legelső cselekedete mégis csak az volt, hogy a

r munkanélküliség megoldásán, megszüntetésén keresztül keresi r azt a kivezető utat, amelyen haladva az árnívót a mezőgazdasági termékek felé növelni tudja, hogy úgy a belső fogyasztást is növelhesse saját határain belül. Nincs biztosabb felvevő pir.ca mindenféle termelésnek, mint a belföldi, mert ez a legközelebbi is és mert ennek helyes és kellő megszervezése mellett a nemzeti, termelés felvételekre talál. Amerika ma 3300 milliárd dollárt fordít belföldi kölcsönből a munkanélküliség megszüntetésére, illetve enyhítésére. Miért? Azért, mert a megfeneklett óriási amerikai veszteségek, amelyek lényegesen magasabbak, lényegesen nagyobbak, mint azok az európai veszteségek, amelyek Amerikát érték, odakényszerítik, hogy belföldi piacain át keresse a fogyasztás megnövekedését, amely az árnivó emelését is vonja maga után. Látjuk azt, hogy Olaszország is 600 millió líráis vasúti beruházással igyekszik csökkenteni a munkanélküliséget. Olaszország is a ^munkanélküliség megszüntetésén keresztül célozza a belső fogyasztás növelését, hogy ezáltal a termelést is rentábilissá tegye. Mert a termelés rentábilissá tétele nélkül egyetlen állam sera lehet gazdaságilag megalapozva és költségvetése is ennek híján ingatag. Nézzük azt, amit e tekintetben Ausztria csinált, Látjuk, hogy legutóbb Ausztria 60 millió schillinget fordít belső beruházásokra, éppen a munkanélküliség megszüntetésére. A magyar kormány is — nagyon helyesen — e nehéz költségvetési körülmények közepette is, ebben az esztendőben is megtalálta annak módját, hogy 29 milliót fordítson beruházásokra. Ezzel az ipari munkásságnak juttatott munkalehetőségek folytán a munkanélküliséget csökkenti. Nem látom azonban azt, hogy a mezőgazdasági munkanélküliség csökkentésére kimerített volna minden lehetőséget, amelyet ezen a téren sürgetek. A falusi munkanélküliség problémája sokkal kirívóbb, sokkal r borzalmasabb, mint a városi munkanélküliségé, már csak annál az egyszerű helyzetnél fogva is, hogy míg a város a maga változatos életkörülményei révén nyújt alkalmilag munkaalkalmakat azok számára is, akik munkanélküliek, a falu azonban ilyeneket nem tár fel, mert amikor nincs szezonja, ölhetett kézzel éhesen vár a földmívelő nép. A falusi munkanélküliség megszüntetésére lényegesen nagyobb szükség van tehát, mint a városira. Amellett nem is kis tömeggel állunk szemben. 250.000 munkanélküli földművelő munkás van Magyarországon. Nagyon kérem a kormányt, hogy vegye őket szíve mélyén védelmébe. Hiszen tudom, hogy ez a kormány a népies politikának eszményi alapelvén áll, a legmelegebb érzéssel csügg a falu népének égető kérdésein, amelyek az én lelkemet is háborgatják, azonban elmulaszthatlan kötelességemnek érzem, hogy a t. kormányt arra nógassam, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel utak, vasutak építésével, vízlecsapoló társulatoknak adandó segélyek, kölcsönök, kedvezmények útján a 37*