Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-184

Az országgyűlés képviselőházának 18* Fischer Ferenc belügyminiszter: Hogyan! Odaadja az államnak ezeket a fürdőket?) A gyógyfürdők kezelésére vonatkozóliag, igen t. belügyminiszter úr, az 1929 :XVI. t.-c. rendelkezik, ennek a. törvénynek a végrehajtási utasítása a vidéki fürdőkre és igen helyesen a balatonkörnyéki fürdőkre vonatkozólag is kiadatott. Az volna a kérésem az igen t. belügyminiszter úrhoz, hogy ebben az irányban központilag méltóztassék, ha már a hudget keretén ibelül nem is volna lehetséges, kormányintézkedéssel megtalálni a fedezet módját, vagyis a Budapest székesfőváros területén lévő fürdőkre vonatkozólag is adassa ki ennek a törvénynek végrehajtási utasítását. Ugyanis Budapest székesfővárosra vonatkozólag nem adták ki a végrehajtási utasítást, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Tudom!) Ismerem a belügyminiszter úr álláspontját ebben az irányban és azt hiszem, hogy azt jól interpretálom akkor, amikor arra kérem, hogy méltóztassék a fürdőtörvényt Budapestre vonatkozólag is végrehajtani, mert hiszen sem az országra, sem a kormányra nézve nem közömbös ez az állapot. A kereskedelmi mérleg megjavításának kérdése a kormány egyik fő feladatát kell képeznie. Nem mindegy, hogy Budapest székesfőváros a székesfővárosban mint fürdővárosban, milyen az idegenforgalom és hogy vájjon Budapest székesfőváros területén sorozatosan elfekvő és a föld alatt lévő természeti kincseket, forrásokat fedezet hiányában kellőképpen ki tudja-e használni. A székesfőváros ebben a kérdésben igen messze nient az áldozatkészségben és azt szeretném kérni az igen t. belügyminiszter úrtól, hogy ennél a címnél, akár a rendkívüli, akár az átmeneti kiadásoknál, méltóztassék a harmadik rovat után egy negyedik rovatot is beállítani.^ Nagyon jól tudom, hogy a részletes tárgyalásnál ez lehetetlenség, de azt is tudom, hogy a belügyi kormányzatnak megvan a maga módja^és alkalma arra, hogy ha a végrehajtási utasításokat kiadja, az anyagi fedezetet, az anyagi eszközöket is meg tudja találni. S itt egy konkrét javaslattal állok az igen t. belügyminiszter úr elé: méltóztassék azokat az útleveleket, amelyeket külföldre, nyaralóhelyekre kimenők kérnek, 3—5 pengővel vagy egy bizonyos minimális összeggel megterhelni abból a célból, hogy a fővros fürdőügyét szolgálják és az idegenforgalom emelkedését lehetővé tegyék. A fürdőügy fejlesztése eredményesen nem hajtható végre anélkül, hogy ez a végrehajtási utasítás ki ne adassék. Szeretném, ha e végrehajtási utasításban a gyógyhelyi bizottság felállítatnék s azt is szeretném, ha kellő propaganda fejtetnék ki, amire azonban fedezet hiányában — sajnos — még nincs mód és alkalom. Szeretném, ha külföldi orvosokat, hidrológusokat tudnánk behozni ide az országba, akik szintén Budapest székesfővárosnak mint fürdővárosnak kellő propagandát csinálnának, mert hiszen nem mindegy az, hogy milyen mértékben látogatják Budapest székesfőváros fürdőit, még pedig nem mindegy sem. magára a fővárosra, sem az országra nézve- a kereskedelmi mérleg szempontjából. Még egy kérdésre szeretném a miniszter úr figyelmét felhívni, amelyet szintén .a központi igazgatáson keresztül kell megvalósítani, ez: a sokat emlegetett fürdőkórháznak, helyesebben mondva reuma-kórháznak felállítása. Nagyon jól tudom, hogy a belügyi kormányzatnak, illetőleg a kormánynak nem áll kellő fe•-. ülése 19ÉÉ május 19-én, pénteken* 75 dezet rendelkezésére, hogy ezt a kórházat maga felépítse, bár a múltban talán ezt meg lehetett volna tenni. A kormánynak azonban hatáskörében áll intézkedni, hogy akár az Oti., akár a Mabi. s a többi közegészségügyi intézmények, betegápolási intézmények külön-külön járuljanak megfelelő összeggel ahhoz, hogy ez a reuma-kórház mielőbb felállíttass ék. Ezeket a kérdéseket kívánom az igen t. belügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlani és kérem, hogy a kormányzat éhben az irányban szíveskedjék intézkedni, mert az adminisztrációhoz s a gyógyhelybizottság felállításához nem szükséges olyan óriási költség, amelyet a belügyi kormányzat ne tudna előteremteni. Kérem- a belügyminiszter urat, hogy a fürdőtörvény végrehajtási utasítását, amely 1929 óta, vagyis már hosszú idő óta Budapestre vonatkozóan nem adatott ki, szíveskedjék kiadni. A belügyminiszter úr személye iránt érzett tiszteletből a költségvetés címét elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Büchler József! Büchler József: T. Képviselőház! Ha az ember a régi országgyűlés naplóit lapozgatja és ! olvassa a beszédeket, meg lehet állapítani, hogy j ezerszer és ezerszer mondották már el itt a i Képviselőházban, hogy nem a nép van a közI igazgatásért, hanem megfordítva, a közigazga| tás van a népért. Ez olyan elemi igazság, amelyet nem is kellene hangoztatni, mégis talán a magyar történelem óta mindig azt hitte és azt hiszi a magyar közigazgatás, hogy a nép azért el, azért dolgozik, azért fizet adót, hogy őt eltartsa s a közigazgatásnak ezenkívül semmi más szerepe ezen az égvilágon nincs, csak éppen, hogy a hatalmat kiszolgálja, azonban a néppel, a közönséggel legfeljebb csak annyiban törődik, hogy állandóan üldözi, állandóan vexalja őket. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A bürokrácia Magyarországon — elismerjük — kétségtelenül roppant nagy hatalom s a bürokráciának nincs és nem is lehet más szerepe, minthogy a törvényt végrehajtsa. De a törvény csak üres keret, ha annak nem ad tartalmat a végrehajtó hatalom, a közigazgatás. Tényleges hatalmat, tényleges jelentőséget a törvénynek a közigazgatás ad. Viszont azonban, ha nincs összhang a törvény szelleme és a végrehajtás között, akkor olyan ür támad, amely telve van robbanóanyaggal, elkeseredéssel és ellentállással. Mármost az a kérdés, hogy az államhatalom politikai kezelésének érdeke lehet-e az, hogy ezt^ az elkeseredést és ezt az ellentállást fokozzák? Ha nem érdeke, mint ahogyan az ember józan esze szerint azt kell hinni, hogy nem érdeke, akkor ezt az önkényeskedése, a, vidéki kiskirályok basáskodását, a csendőrök és a hivatalnok urak packázását meg kell szüntetni. Erre nézve tegnap már az esti ülés folyamán kaptunk egy kis Ízelítőt, hogy mit jelent Magyarországon a közigazgatás vexatúrája. Mondhatom önöknek, hogy amióta képviselő vagyok s amióta megfigyelem ezeket a dolgokat, majdnem azt lehet mondani, hogy állandóan kapja a szociáldemokratapárt minden áldott nap ... Elnök: Kérem képviselő úr, tessék a címről beszélni! Büchler József: A közigazgatásról beszélek. Elnök: A képviselő úr még egy szót nem szólt a címhez. Méltóztassék elolvasni! Büchler József: En a közigazgatás visszaéléseiről akarok beszélni.