Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-191

Az országgyűlés képviselőházának 191. dasági terményeink elől elzárja a piacot s a románok a sóért nem valutát kérnek, hanem azt kérik, hogy tenyészállatokat vihessenek ki innen. E szerint az ajánlat szerint tervbe van véve, hogy 400 darab mént, 250 üszőt, 3000 te­nyészbikát, 2000 kost és valami 15.000 kant , akarnak a kompenzációs szerződés alapján ki­vinni. Ezt a kérdést azért hoztam ide, hogy al­kalma legyen a miniszter úrnak nyilatkozni abban a tekintetben, hogy tényleg folynak-e ilyen tárgyalások s ha folynak, mi a véle­ménye ezekről. Az ilyen kompenzációs csere­kereskedelemre vonatkozólag megkötött szerző­dések mindenképpen azt a célt szolgálják, hogy a magyar .mezőgazdasági terményeknek valami­képpen piacot tudjunk szerezni. De rá kell mutatnom arra is, hogy közele­dik az az idő, amikor a primőrök kérdése is 'felvetődik. Ez különösen reánk nézve fontos, akik Pest vármegyében lakunk, a Duna-Tisza közén. Itt vannak a különböző primőrök, az uborka, a saláta, amelyekből Kecskeméten, Nagykőrösön rekordterméseket várunk. A köz­vélemény egyáltalában tájékozatlan, nincs in­formálva arról, hogy miképpen áll ez a kérdés, tudunk-e Németországban, Ausztriában és Csehországban bizonyos kvantumot elhelyezni úgy, hogy megfelelő áron tudjuk értékesíteni és a 'magyar mezőgazdaság is meg tudja ta­lálni a maga számítását. • Ebben a kérdésben nem ismerek politikát, mert itt tisztán és kizárólag csak a gazdasági szempontok lehetnek irányadók. A földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása során egyáltalában nem látom ará­nyosítva és kidomborítva az összegszerűségben azt az elvet, hogy mi itt agrárállam vagyunk. Állandóan hangoztatjuk, hogy az agráriusok­kal áll vagy bukik Magyarország. S amikor tény az, hogy Magyarország lakosainak két­harmadrésze közvetlenül a földből • él és csak egyharmadrésze űz más foglalkozást, akkor mégis azt kell látnom, hogy míg az egész bud­get 1.123,258.000 pengő, ennek a budgetnek csu­pán 2'5%-ával, azaz 27,913.000 pengővel van dotálva a földmívelésügyi tárca. Ez egy agrár­országban, ahol annyi probléma vár megol­' dásra, minimálisan csekély összeg. Amikor egész létünk vagy nem létünk az agrárkérdés­ből függ, akkor azt kell látnunk, hogy csupán csak 28 millióval van dotálva a földmívelés­ügyi tárca, amely összeg, mint mondottam, az egész budgetnek csak 2'5%-át teszik ki. A földmívelésügyi adminisztráció kérdésé­vel kapcsolatban> tegnap a földmívelésügyi minisztériumnak és a földmívelésügy vezető köreinek egy nagy komplimentet előlegezett Hóman Bálint igen t. kultuszminiszter úr, amikor azt mondotta, hogy a jogászitás egy­általában nem hiba, sőt kvázi, úgy tüntette fel, minthha lényeges volna az, hogy itt Ma­gyarországon mindenki mindig, mint jogász szerepeljen és csak a jogász-adminisztráció tudja a különböző dolgokat megcsinálni. (Sza­bóky Jenő: Nem mondta, csak gondolta!) A szavak mögött ez volt a lényeg. Nekem rögtön a földmívelésügyi minisztérium jutott eszembe, ahol tényleg ott tartunk, hogy paragrafus pia­ragrafusra van halmozva és bár teljes tiszte­lettel vagyok a jogászi tudás iránt, meg kell állapítanom, hogy a jogászkodás annyira gyö­keret vert a földmívelésügyi miniztériumban, hogy ott olyan lehetetlen bürokratikus dzsun­gel van, azt hiszem, a mélyen t. miniszter úr ezt jobban érzi, mint ahogyan én tudom — ülése 1933 június 1-én, csütörtökön. 481 amelyben kiokosodni és eligazodni majdnem egyenlő ia lehetetlenséggel. Csak egy esetet 'mondok ed a sok közül. (Halljuk! Halljuk!) Alsóhernád község határá­ban húzódik el a Máv. vonala. A Máv a föld­mívelésügyi minisztérium erdészeti osztályával karöltve, kiadta az utasítást, hogy az egyik (bir­tok tulajdonosa, Steinherizí a síntől 15 méterig irtsa ki erdejét, mert ez tűzveszélyes és a sza­bályzat ezt írja elő. A kikapott ukázt az illető véghezvitte, elkezdte erdejének ezt a sávját ki­vágni, amikor azonban a felénél tartott, egy­szerre valami úton-módon a földmívelésügyi minisztérium erdészeti osztályából lejött egy átirat ugyannak a főszolgabírónak, amelyben utasította őt, hogy ennek a Steinherznek a far kitermelését szüntesse meg. Most az volt a helyzet, hogy amikor a felét kiirtotta, megbün­tették azért, mert kivágta a fákat és megbün­tették azért is, mert nem; vágta ki 'mind. (De­rültség.) Ez. is a paragrafusok halmozásának és a bürokráciának egy példája, a megvilágítása annak, hogy a földmívelésügyi minisztérium, is paragrafusokon, szavakon és jogászi szakkife­jezéseken nyargal. Mondom, az erdészet is olyan terület, amely iszintén a bürokratizmus alatt nyög minden kérdésben. Amikor elismerjük és valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy mennyire fon­tos az, hogy országunkat minél sűrűbben és mi­nél^ több nelyen, minél nagyobb tömegben be­fásítsuk, hiszen a fásítással kapcsolatban nem­csak az időjárás, nemcsak a vegetáció változik, fejlődik és tökéletesedik és állnak elő jobb kö­rülmények, hanem a fásításnak talajjavító hatása is van, akkor azt kell látnom, hogy a költségvetésben csupán 267.000 pengő van fel­véve csemetenevelésre. Nagyon szerény dotá­lásnak tartom ezt a csekély összeget azért,, mert a vidék ma már kezdi megszokni, kezdi megszeretni a fát és minden erejével arra tö­rekszik, hogy minél több fát ültessen el, külö­nösen az Alföldön, mert ez mindenképpen luk­rativ, rentábilis ibefektetés. Ha momentán nem is, de tíz-tizenöt esztendős fásítással el tudjuk érni azt, hogy a fából legalábbis nagyon mi­nimális mennyiséget kell külföldről 'behoznunk. Azelőtt töméntelen állami akció volt és na­gyobbrészt olyan állami akciókat bonyolított le a földmívelésügyi minisztérium, amelyek odavitték ezt az országot, hogy ma egy szomorú statisztika tárul elénk, mert a gazdák nagy­része el van adósodva. Bármennyire is mondja az igen t. pénzügyminiszter úr azt, hogy csu­pán a nagybirtokosok és a középbirtokosok,, a könnyelmű emberek vannak eladósodva, saj­nos, a helyzet ma az, hogy nemcsak a nagybir­tokosok, a középbirtokosok, hanem a kisbirto­kosok is el vannak adósodva. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Azok vannak a leg­erősebben!) A pénzügyminiszter éppen az el­lenkezőjét volt szíves a múltkor mondani és ezért reflektálok szavaira, mert dr. Szekeres akadémiai tanárnak kimutatása szerint a hitel­intézeti kölcsönök és más terhek, tehát az ösz­szes terhek együttesen körülbelül 2.300 millió pengőt tesznek ki, ennyi az, ami ma a magyar. mezőgazdaságot terheli. A megterheltek közt van — és ez a szomorú statisztika — 5 katasztrá­lis holdig 456.388 kisgazda, 5—10 holdig 58.250, 10—50 holdig 52.310, 50—100 holdig 4900, 100— 1000-ig 4500 és ezerén felül csak 617. Szóval a megterhelt földtulajdonosok 46%-ot tesznek ki az összes 1,280.000 földbirtoktulajdonossal szem­ben, és ha ezt a 2.300 milliót arányosítjuk a 10 ben a kérdésben, mert egy ügyben például há-

Next

/
Thumbnails
Contents