Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-183

40 Az országgyűlés képviselőházának 183 emlékezni arról a kormányzati stílusról, aho­gyan a belügyi igazgatás tűrhetetlenné teszi a szabadságszerető ember életét ebben az or­szágban és ha nem volna független bíróság, amelyhez időnkint menekülni lehet, egyene­sen lehetetlenné tenné az embernek, hogy em­berhez illő életmódot folytasson ebben az or­szágban. Csak röviden, amennyire egy félóra kere­tén belül lehetséges, fel fogom sorolni a velünk szemben elkövetett bűncselekményeknek kate­góriáit, csak a legfőbb kategóriákat, majdnem a címeket adván arról, hogy miféle alcímek alatt találhatók meg a büntetőtörvényköny vben azok a cselekmények, amelyeket velünk szem­ben nap-nap mellett és állandóan követnek el ebben az országban. Már elvileg és magábanvéve is súlyosan perhorreszkálnom kell azt, hogy amikor ;az or­szág súlyos és nehéz időket él, tartósan és in­dokolatlanul — mert egy pártpolitikai ura­lom fenntartásának taktikai céljait nem lehet nemzeti szempontból elfogadható kibúvónak vagy magyarázatnak minősíteni — a gyűlés­tilalmat rendszeresítik. Azt kell mondanom: elvileg is perhorreszkálnom kell ezt, tiltakoz­nom kell azzal az alkotmányosellenes rendel­kezéssel szemben, amely nemcsak nyilvános gyűlések tartását akadályozzák meg, hanem még a törvényhozás tagjainak saját válasz­tóikkal való érintkezését is megakadályozza s lehetetlenné teszi a képviselői beszámolók tar­tását, ami nemcsak joga, hanem kötelessége is a képviselőnek. Kétszeresen kell azután tiltakoznom az ellen a gyakorlat ellen, ahogy ezt a gyűlés­tilalmat a valóságban interpretálják. Mert, amikor nekünk, ha összejön három válasz­tónk, nem szabad politikáról beszélnünk, ugyanakkor azt látom, hogy a t. egységespárt szervező gyűléseket tart Budapesten (Felkiál­tások balfelől: Vidéken is!), sőt az egységes­párt különböző frakciói valóságos belső hábo­rúkat rendeznek egymással a közvélemény nagyobb mulattatására. Azt kérdezem a bel­ügyminiszter úrtól: ha a főváros bármely ke­rületében olyan gyűlést tartanánk, mint amilyent Sztranyavszky pártelnök úr a^ múlt napokban tartott, hány kihágási eljárás in­dulna ellenünk és valamennyi párthívünfc ellen? T. belügyminiszter úr, lehet a gyűlés­tilalmi rendeletet ilyen pártosan kezelni? Nem azt kifogásolom, hogy a miniszterelnök úr jár és felvilágosítja, — mint ahogy köte­lessége felvilágosítani — az Omke-ban, a Gyosz-ban és másfelé a társadalmat a politi­kai helyzetről, mert a politikai helyzet helyes ismerete, minden oldalról való megvilágítása hozzátartozik a dolgozó ember, a kereső em­ber, a vállalkozó, a kereskedő, a gazda, az iparos mindennapi életéhez és tevékenységé­hez. Nagyon helyes, hogy a 'miniszterelnök úr jár és teljesíti kötelességét. De akkor mi­lyen címen akadályoznak meg bennünket ab­ban, hogy ugyanezt a kötelességet ugyanolyan hazafiassággal teljesítsük, mint ahogyan azt az önök pártja teljesíti? Az egyforma elbánás elvénél fogva nemcsak a gyűléstilalmi rend­szer helytelen, hanem alkalmazása is, sőt al­kalmazása nemcsak helytelen, hanem unfair, méltánytalan is, (Ügy van! balfelől. — Tur­chányi Egon: Ez a legszomorúbb! Tessék nyíl­tan csinálni!) nem méltó egy olyan rendszer­hez, amely az egyforma politikai küzdelem kilátásbahelyezésével mutatkozott be itt a ülése 1933 május 18-án, csütörtökön. Házban és amely kilátásba helyezte ezt az or­szág minden tisztességes embere és pártja számára. De tovább megyek, igen t. Ház. Amikor ismert, a parlamentben képviselt politikai pártoknak legcsekélyebb szervezkedési lehető­ségét is elveszik, ugyanakkor hivatalosan — azt mondhatnám, nagyon természetesen — az ilyen gyűléstilalmak idején felburjánzik min­den bolondgomba, minden pincetenyészet, amely a napvilágot, a szabad levegőt nein bírja <ki. Itt, az ilyen fojtott atmoszférában, az ilyen pincelevegőben termesztésen minden­féle penészgomba, mindenféle bolondgomba felvirágzik. Politikai bolondgombák! De az igen t. kormánypártnak megvan a saját pri­vát gombatenyészete is. Itt van például valami nemzeti fasiszta­párt, amelyet az egységespárt párttitkárai propagálnak és terjesztenek vidéken, (Ellen­mondások a középen. — Turchányi Egon: Van ilyen is!) amelynek szervező gyűléseire, mint például a Miskolcon rendezett szervező gyűlésére és ebédjére ingyen ebédjegye­ket osztogatnak a kormánypárt megbí­zottai. (Közbeszólások a középen. — Tur­chányi Egon: Nem ismerik, hogy mi* törté­nik!) Azt kérdezem: miféle politikai ráció kí­vánja az ilyen ibolondgombák tenyésztését ak­kor, amikor a nyíltan dolgozó, a napfényben dolgozó politikai pártoknak imég lélegzetvé­telét is megakadályozzák? Rá kell mutatnom arra, igen t. Ház, hogy a mi pártunk legális és törvényes szervezke­dését törvénytelen és meg nem engedett esz­közökkel, sőt azt kell mondanom: bűncselek­mények árán is megakadályozzák a közigaz­gatási hatóságok. Felállítottunk most egy jogvédő irodát. El fogjuk árasztani az igen t. kormányt az interpellációkkal, amelyekben minden kon­krét esetet he fogunk jelenteni, nem azért, mintha bármiféle orvoslást remélhetnénk, mert a belügyminiszter úr több mint másfél­éves működése során még egyetlenegy eset­ben, egyetlen orvoslást sem kapott a mi pár­tunk. Önnek, igen t. belügyminiszter úr, az első politikai bemutatkozása itt a Házban, megboldogult Gaal Gaszton néha vezérünk­nek nagyon méltányos és konciliáns hangon tartott interpellációjakor történt, amikor a bajai «Független Magyarság» jogtalan eltu­lajdonítása miatt, amelyet az ottani hatósá­gok engedtek meg maguknak, kérdést intézett a belügyminiszter úrhoz, kérve, hogy adja vissza a lapot jogos tulajdonosainak és ne en­gedje meg, hogy a hatóságok kommunista műveletekbe bocsátkozzanak, (vitéz Keresztes­Fischer Ferenc belügyminiszter: Reparálva lett!) A ibelügyminiszter úr akkori válaszá­ban, amely engem mélységesen megrendített a vele szemben valamikor fennállott bizal­mamban, teljesen hamis tényállást adott elő. Azóta a közigazgatási bíróság ítéletben álla­pította meg, hogy az a tényállás volt a va­lódi, amelyet Gaal Gaston itt a Házban elő­adott. Szégyenszemre kötelezte a hatóságokat, hogy törvénytelen intézkedéseiket reparálják. Azt kérdezem a ibelügyminiszter úrtól, akit akkor szűzbeszédében nyilván félrevezettek azok a hatóságok, felelősségre vonta-e ezeket a hatóságokat a hamis jelentésekért, fele­lősségre vonta-e azért a politikai, anyagi és erkölcsi kárért, amelyet egy idegen tulajdont képező lapnak választások idején történt jog­talan eltulajdonításával okoztak?

Next

/
Thumbnails
Contents