Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-190

450 Az országgyűlés képviselőházának . esztendőiben 19 nemzetek közötti mérkőzést nyertek meg a magyar válogatott atléták. Ha az összes nemzetközi mérkőzéseket tekintjük, akkor azt látjuk, hogy még -kedvezőbb az arany, mert ezideig a magyar atléták 23 mérkőzést vívtak idegen nemzetekkel, németekkel, Ausztriával, Lengyelországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Olaszországgal, Svédországgal, Csehországgal, Jugoszláviával és ebből a 23 mérkőzésből 19 mérkőzést megnyertek a magyar válogatott atléták és csak 4 mérkőzést vesztettek el. Hasonlóan kedvező az arány a városok kozü mérkőzések terén. Budapest válogatott atlétái összemérték erejüket Berlin, Párizs, Stockholm, Oslo, Kóma, Amszterdam atlétáival, ahol azt a statisztikát látjuk, hogy 12 mérkőzés közül 7 mérkőzést Budapest székesfőváros atlétái nyertek meg. Az egyes vidékeknek mérkőzése más országok egyes vidékeivel hasonlóan kedvező eredménnyel történt. Például a dunántúli sporttársadalom — és itt az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, mint dunántúli, székesfehérvári képviselő külön büszke lehet rá — évente összemérte erejét Stájerország válogatott atlétáival és ezideig 9 ilyen mérkőzést vívtak végig és hét alkalommal a dunántúli atléták vitték el a babért. Hasonló mérkőzések vannak KeletSzlovenszkó és Magyarország északi területe közt, Dél-Magyarország és Zágráb atlétái közt. Hasonló mérkőzések vannak Debrecen atlétái és JKassa, Eperjes közösen összeválogatott atlétái közt. Itt is a mérkőzések eredménye az, hogy 11-3 az arány a magyarok javára. Hasonlóan szépek az eredmények a női mérkőzések terem ezeket most kezdtük el, itt Magyarország női atlétái és Románia női atlétái mérkőztek egymás ellen, szintén Magyarország maradt a győztes. Az ifjúsági versenyen szintén két mérkőzés volt Ausztria ifjú atlétáival, mindkét mérkőzést a magyar atléták nyerték meg. Ezeket a statisztikai adatokat annak ellenére, hogy az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter urat részint saját beszéde, részint a sok elhangzott szónoklat — azt hiszem — ma már testileg és lelkileg kimerítette és az idő előrehaladottsága ellenére is, tekintettel az ügy fontosságára, azért sorolom fel, hogy a miniszter úr legyen meggyőződve arról, hogy az az ügy, amelyet szóvá teszik, rendkívül fontos a nemezti érdekek szempontjából is. A sportegyesületek azonban anyagi szempontból rettenetes helyzetben vannak. Először is nem tudják pályáikat, a sportpályákat rendben tartani. Nem tudják a sportolókat sportfelszerelésekkel ellátni, nem tudják a szükséges szereket rendelkezésükre bocsátani, pénz hiányában nem tudnak versenyt rendezni és a versenyekre idegenbe atlétákat kiküldeni. Sok helyen a sportegyesületek az atlétikai szakosztályokat már nem is működtetik, vagy pedig azok működését a legcsekélyebb mértékre redukálták. így van ez az ország egész területén. A Magyar Atlétikai Szövetségnek, amelynek vezetőségében résztvesznek, konkrét adatai vannak erre vonatkozólag, mert az egész ország területéről ilyen panaszok érkeznek be hozzá. Ebben a tekintetben nincs különbség vidéki és fővárosi sportegyesület között, mindegyik küzködik a maga nehéz anyagi 'helyzetével. A régi egyesületek éppen úgy anyagig nehézségekkel küzködnek, mint az újak, az úgynevezett gazdag egyesületek éppen úgy, mint az úgynevezett munkásegyesületek. Szerencse, 90. ülése 1933 május 31-én, szerdán. hogy vannak még Magyarországon lelkes amatőr sportemberek, akik áldoznak erre a célra. is. Áldoznak időt, pénzt, energiát és ezeknek a feláldozása révén úgy-ahogy, a visszaesést ezideig még sikerült megakadályozni. Konkrét kérelmem az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz az, hogy méltóztassék odahatni az Országos Testnevelési Tanács útján, hogy először is tétessék lehetővé a sportpályák rendbehozatala. Èz a külföldön a legtöbb helyen a magisztrátusok feladatává tétetett, nálunk Magyarországon ezidőszerint — sajnos — még nincs így. Így azután előfordul nálunk az, hogy az ország második legnagyobb városa, Szeged — sajnos — még nem rendelkezik minden igényt kielégítő atlétikai sportteleppel. A sokat emlegetett\ és nagyot fejlődött Szeged tehát megfelelő és az igényeket kielégítő atlétikai sportteleppel nem rendelkezik. Igen jó példa viszont az ellenkezőre Debrecen városa amely rendkívül ügyesen használta fel az inségmunkát alkalmul arra, hogy az inségmunka által hozatta rendbe a maga sporttelepét és építtetett stadiont. Nagyon fontos volna, ha a kormány odahatna, hogy az inségmunkák eretébe ezeket a munkálatokat is bevonnák. A másik fontos kérdés, egy másik segítési lehetőség, amit az igen t közoktatásügyi miniszter úrtól kérek, az, hogy méltóztassék lehetővé tenni az Országos Testnevelési Tanács útján, hogy a sporttársadalom természetben kapjon segítséget. Gondolok a felszerelésekre, még pedig egészen konkréten megjelölve, szöges cipőkre, trikókra, nadrágokra, diszkoszra, gerelyre, rúdugró- és magasugrószerekre, gátakra stb., szóval a különböző sportszerek, felszerelések természetben való kiosztására. Különösen a vidéki kerületeken méltóztassék segíteni, mert hiszen egész kerületek vannak, ahol abszolút lehetetlen időszerű rendes versenyt tartani, mert nincs sem gát, sem rendes pálya. T. Képviselőház! Ehhez a kérdéscsoporthoz tartozik még az, amit a kereskedelemügyi tárcánál is szóvátettek már egyes képviselőtársaim és amit én a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól is kérek. Méltóztassék kereskedelemügyi miniszter kollégájánál odahatni, hogy a sportmérkőzésre utazó versenyzők vasúti menetdíjkedvezményben részesüljenek, mert ennek a vasúti menetdíjkedvezménynek hiányában nem lehet kívánni, hogy áldozatokat hozzanak. Rövid felszólalásomnak ezt a részét azzal fejezem be, hogy a közelgő berlini olimpiai verseny Berlin közeli fekvésénél fogva a magyar atlétikát abba a kényszerhelyzetbe hozza, hogy teljes létszámmal vonuljon fel, mert soha még ilyen közel nem esett hozzánk az olimpiai mérkőzések színhelye. Most ilyen közel esvén ezeknek a mérkőzéseknek színhelye, teljes apparátussal, teljes létszámmal óhajt az atlétika erre a mérkőzésre felvonulni. Ez azonban pénz hiányában lehetetlen. És ha azt jelentem a nagy nyilvánosság előtt a miniszter úrnak, hoery ezideig, tehát május 31-én este 10 óráig, a Magyar Atlétikai Szövetség egyetlenegy fillért sem kapott a folyó évben az Országos Testnevelési Tanácstól akkor azt hiszem, hű képét adtam annak, hogy milyen nehéz feladatok előtt állanak az egyes sportszövetségek vezetőségei, pénz kiutalásának hiányában. Most egy, ezzel a kérdéssel semminemű összefüggésben nem álló másik.kérdést terjesz-