Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-187

284 Az országgyűlés képviselőházának vagy pedig még nagyobb, mint a nagy, autók használatára szánt utak megépítése, amelye­ket azonban szintén nem szabad elhanyagol­nunk, mert ez megint az idegenforgalom foko­zásának egyik rendkívül fontos eszköze. (Ügy van! Ügy van!) Az útügy terén még sok mondani és vála­szolni valóm volni még a felmerült konkrét kérdésekre, (Haljuk! Halljuk!) de ezekre most nem kívánok kiterjeszkedni. (Halljuk! Hall­juk!) A hidak kérdése is a közlekedésügy körébe tartozik. A hidak egyik csoportja a száraz­földi, vagy útáthidaló hidak, amilyen például a győri híd, amely beleilleszkedik a bées— budapesti autóutunkba. Ennek kiépítését sike­rült biztosítani, ami a kapcsolatos földmunkák­kal együtt Győr városában tekintélyes munka­alkalmat jelent. (Kabók Lajos: Ugyan kérem, az egész 200.000 pengő! — Lukács Béla: Ugyan kérem, ne kifogásoljon mindent! — Mikecz István: A mai viszonyok között pénz az is!) Lényegesebb, nagyobb összeg prelimináltatott erre a célra és többe is fog kerülni, mint összeg, amelyet a képviselő úr említett. Ameny­nyiben azonban kevesebbe kerül, akkor a meg­takarított összeg ugyanott hasonló természetű közmunkára fog fordíttatni. Ennélfogva csak előny lesz abból, ha ez az összeg, amely itt szükséges, kisebb lesz. (Kabók Lajos: Kérdés, hogy megvan-e a pénzű) Ami a vízi hidakat illeti, a dunai hidak közül a Boráros-téri hídra (Zaj a szélsőbalol­dalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) ki vámnak írva az alépítmény .földmunkálatai. Egy héten belül döntés lesz, tehát a munka megindulhat. Ami az óbudai hidat illeti, az adott anyagi helyzetben, többet nom tudunk tenni, mint ami történt. Kidolgozás alatt ^ vannak a tervek, hogy mire a szükséges pénzösszeg meglesz, ezek készen álljanak, másrészt pedig egyúttal 60 diplomás munkanélküli ^mérnöknek ad ez a tervezés kenyeret. (Éljenzés.) A Tisza-hidak kérdésében (Mikecz István: A szabolcsi Tisza-híd!) a vásárosnaményi híd­nál sikerült több évre felosztva a rekonstruk­ciós munkálatokat biztosítani, amely munkála­tok keresztülvitele — mint annak a kerületnek képviselőjétől, amelyhez tartozik, hallom — igen jelentékeny munkaalkalmakat biztosít és nagy megnyugvást kelt azon a meglehetősen ínséges vidéken. (Ügy van! Ügy van! a jobb­oldalon.) Szükséges megépíteni,' amint pénzünk lesz ra, az algyői hidat, (Andaházi-Kasnya Béla: Ez nagyon fontos!) amelynek földmun­kálatai már készen is vannak, (Andaházi­Kasnya Béla: Korteseélra készültek!) de nincs meg a szükséges 2,200.000 pengő. Szükséges a tiszapolgári híd megépítése, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) amelyre Lukács Béla t. kép­viselőtársam helyesen mutatott rá, amelyre a pénzösszeg nincs meg, de^ sikerült biztosítanom azt, hogy a tervek elkészüljenek és hogy a napokban megtartassék — vagy talán már meg is tartott — a helyszíni bejárás. Azt hiszem, szükséges lesz a Tiszán majd idővel a csongrádi híd megépítése is. Nem szeretnék eb­ben a vonatkozásban félreértést vagy elégedet­lenséget kelteni. Tudom, hogy másutt is sze­retnének Tisza-hidakat építeni és olyan ver­sengés van hét város, vagy nem tudom hány közt, mint Homeros bölcsőjéért: ott is hiába­való volt a versengés, mert a bölcsőt nem ta­lálták meg, itt sincs meg a híd, de meg kell találnunk — és ez a fontos — a módot a hidak felépítésére, amelynek segítségével belátható 187. ülése 1933 május 24-én, szerdán. időn belül, néhány éven belül sikerülni fog ezeket a problémákat megoldani. Ami a (hajózást illeti, itt a bejelentések sora violna megteendő, amelyek megint abban a gondolatkörömben mozognak, hogy nehéz viszonyok között sem szabad a jövő számára szolgáló nemzetileg fontos, messzebíblátó mun­kát elhanyagolni. Ez áll a hajózás terén is, mert itt ma nagyon 'mostoha viszonyok vannak, de ha a gazdasági helyzet javul, akkor termé­szeti adottságunknak, dunamenti centrális fek­vésünknek mégis csak érvényesülnie kell. (Úgy van! Úgy van!) Azért, hogy ezek a több tárca keretében és több hatóságnál szétszórt hajózási ügyek centrálisán kezeltessenek, életrehívtuk a hajózási és kikötőügyi tanácsot, kitűnő szak­emberekből és kitűnő szakember vezetése alatt, azután a hajózási törvényt kiegészítő törvény­javaslatot fogunk beterjeszteni. Átdolgoztat­tam és készen van első tervezete a tengerészeti szolgálati rendtartásnak, amely a 'magyar ha­jókat érdekli, — van ugyanis 13 hajó, amely a világtengereken még ma is a magyar névre emlékeztet, a magyar lobogó használata által — mert ez nem volt korszerű alapokra fektetve, hanem még a Mária Terézia idejében kiadott Editto politico di navigazione mercantile a jogforrás. Ezen a téren igyekszem arra is, hogy bizonyos összhang létesüljön a hajózási válla­latok és vasút fuvarpolitikája között és miként a pénzügyminiszter úr bejelentette, egyelőre kísérletképpen bérelt hájóval igyekszünk köz­vetlen, átrakásnélküli kapcsolatot teremteni Magyarország és a Kelet között. (Kabók Lajos: És ez kerül félmillióba! Erre van 500.000 pengő beállítva!) Ez kísérlet, amely annak az 500.000 pengőnek körülbelül tizedrészébe kerül. (Zaj.) Nagyon kérem tehát a képviselő urat, hogy gyanúsítás előtt kérdezzen meg, 'mert én szíve­sen megmondom a konkrét adatokat. Kár meg­mérgezni a közvéleményt helyt nem álló ada­tokkal. Ha beválik a kísérlet, akkor még fél­millió pengőnél nagyobb összeget is érdemes lesz erre a célra áldozni. (Kabók Lajos: Addig még nagy szakállunk lesz!) Elnök: Kabók képviselő urat kérem, ma­radjon csendben! Még hat címnél lesz alkalma felszólalni. (Kabók Lajos: Félek, hogy lemara­dok, mint tegnap!) Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisz­ter: Mivel említés történt a polgári léghajózás fejlesztésének szükségességéről, megemlítem, hogy amennyire ez az adott viszonyok között lehetséges, erre ügyelünk és különösen igyek­szünk megfelelő légügyi egyezmények kötése révén a környező államokkal a kapcsolatot légiforgalmunk tökéletesítése terén megterem­teni. Éppen ezért néhány ilyen szerződés jött már létre az, én (miniszterségem alatt, amelyeket a napokban leszek 'bátor ratifikálás végett tör­vényjavaslat formájában ide beterjeszteni. Nem mulaszthatom el, hogy megint el ne oszlassak egy legendát, amelyet a túloldalról konzekventer terjesztenek, nevezetesen a vasút elektrifikálási költségeinek mikénti kezelése tárgyában. Abból a preliminált összegből, amely a bánhidai centráléra elő. volt irányozva, a centrale túllépés nélkül felépült s ez az ősz­szeg erre a célra fordíttatott. (Kabók Lajos: Hát a többi 11 Mi van a többi munkával?!) Ami az elektrifikálást illeti, az erre preliminált összeg erre a célra fordíttatik azzal a különb­séggel, hogy közbelépésem és gondos intézke^­déseim folytán ez az elektrifikálás 9:6 millió pengővel kevesebbe fog kerülni, mint ameny­nyi prelimináltatott. (Elénk taps jobbfelől.)

Next

/
Thumbnails
Contents