Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.

Ülésnapok - 1931-187

264 Az országgyűlés képviselőházának tóztatott megengedni és pedig azt, hogy a hétvégi munkaidő szabályozására vonatkozó javaslatát teljes egészében a magamévá teszem. Más állásponton vagyok azonban, mint az igen t képviselő úr, a költségvetés elfogadása tekintetében. Ha jól emlékszem, a képviselő úr már beszéde elején kijelentette, hogy a kormány iránt nem méltóztatik bizalommal lenni s ez alapon nem fogadja el ia kereskedelmi tárca költségvetését. Én már az általános vitában is azt mondottam, — s ezt ma is fenntartom — hogy a budget elfogdása vagy megtagadása nem jelenti a bizalom vagy bizalmatlanság kérdését s az általános vitánál ez 'alapon fogadtam el a költségvetést. A jelenlegi tárcánál azonban egy lépéssel tovább megyek és elfogadom a kereskedelmi tárca költségvetését azért, mert a miniszter úr' eddigi működésével teljesen egyetértek, másreszt pedig azért, mert a miniszter úr személye iránt teljes bizalommal viseltetem. Tegnap éjjel S

A2 órakor nem állott rendelkezésemre kellő idő és most, az 1. címnél sem tudok mindazokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyekkel szeretnék. Ezért itt csak egy szakkérdéssel kívánok foglalkozni és pedig az idegenforgalom kérdésével. Megkönnyíti helyzetemet az, hogy az igen t. miniszter úr, miként a pénzügyi bizottságban, itt is, bejelentette, hogy egy idegenforgalmi törvényjavaslattal fog a Ház elé jönni. Én a miniszter úrnak ezt az elhatározását üdvözlöm és a fürdőtörvény Budapestre vonatkozó végrehajtása kiegészítésének veszem, amelyről nyilatkozott a belügyi tárcánál való felszólalásom alkalmával az igen t. belügyminiszter úr. aki ígérte, hogy a fürdiőtörvény végrehajtási utasítását, aimiely a Balatonra és a vidéki városokra vonatkozóan már megjelent, ki fogja adni Budapest székesfővárosra, mint fürdővárosra is.. Arra kérem az igen t miniszter urat, ne méltóztassék szem elől téveszteni ennek a két kérdésnek a kapcsolatát. Ezek rendkívül szoros összefüggésben vannak. Helyeslem és osztom a miniszter úrnak azjt az álláspontját is, hogy centrálisán kell ezt a kérdést kezelnie és azéirt tartja szükségesnek az idegen forgalomról szóló törvényjavaslat beterjesztését és annak törvényerőre emelését, hogy megoldja a nagyhorderejű, nagyfontosságú kérdést, amely szerintem már csak a kereskedelmi mérleg megjavítása szempontjaiból is rendkívül fontos, amire az idegenforgalom megszervezése rendkívül ió ös kedvező hatással volna. Helyes, hogy ezt centrálisán méltóztatik elgondolni. Arra, kérem azonban a miniszter urat. fordítson figyelmet azokra az idegenforgalmi szervekre, amelyek ebben az országban működtek és én itt sokakkal szemben megállapítom, hogy jól működtek. (Gr. Somssich Antal: Ibusz-párti!) Erről is beszélek, nein fogom elfelejteni; leszek anynyira objektív, 'hogy megmondom a magáim álláspontját. Jól működitek mind az állami, mind a községi, mind a társadalmi és kereskedelmi szervek. Itt térek rá majd az Ibusz-ra. (Gr. Somssich Antal: A miniszter úr elkerülte ezt a szót!) Nem félünk tőle! Ezek a szervek a maguk helyén általában jól teljesítik kötelességeiket r és feladatuknak jól megfelelnek. Ami kifogás volna az én szempontomból emelhető, az az, hogy nem áll rendelkezésükre az egész vonalon megfelelő anyagi eszköz. Azzal az anyagi eszközzel, amely rendelkezésükre • 187. ülése 1933 május 2Jp-én, szerdán. áll, hatékonyan és eredményesen az idegenforgalmat szolgálni nem lehet. Ha a négy szerv közül nézem a legkisebbet, a társadalmi szervezet, a Budapest Fürdőváros Egyesületet és annak budget-jét, akkor azt hiszem megállapíthatom, hogy ez a minimális anyagi erővel rendelkező és társadalmi alapon szervezett fürdőváros-egyesület teljesíti kötelességét és hivatása magaslatán áll, de nem tudja az egész vonalon úgy teljesíteni feladatát, mint akkor teljesítené, ha egy centrális szervbe kapcsolódnlák bele. A másik szerv a. községi szervezet, Budapest székesfőváros. Budapest székesfőváros megy el a legmesszebb az idegenforgalom támogatása terén. Nincsenek kezemben a statisztikai adatok, de azt hiszem, helyesen emlékszem^ hogy 1916ban a székesfőváros 65 000 pengőt 1932-ben 572.000 pengőt fordított az idegenforgalom fellendítésére, 1916-tól egészen a mai napig pedig összesen 4,472.000 pengőt fordított egyesegyedül a székesfőváros az idegenforgalom fejlesztésére. Azt hiszem, ha az állam és a kormányzat ezen az úton haladna és haladhatna a nehléz gazdasági helyzetben, akkor sokkal előbbre tudnánk vinni az idegenforgalom kérdését. De az állam, amely öt esztendővel ezelőtt 100.000 pengőt vett fel az idegenforgalom fejlesztésére, később ezt a támogatást 80.000 pengőre csökkentette, majdl tavaly 50.000-re, és az idén az első címnél azt látom, hogy csak 49.000 pengő állíttatik be erre a célra, tehát itt is elcsíptek 1000 pengőt, ami már igazán sem nem oszt, sem nem szoroz, mert 49.000 pengővel éppen olyan kevéssé lehet eredményesen szolgálni az idegenforgalom ügyét, mintha 50.000 pengőt, vagy annál valamivel nagyobb összeget vett volna fel erre a célra a költségvetésbe a t. miniszter úr. Nagyon jól tudom, hogy a mai súlyos viszonyok mellett nehéz erre fedezetet találni, de azt hiszem, hogy igenis, az államnak jólfelfogott érdeke, hogy az idegenforgalom a legmesszebbmenőén fejlesztessék mind a székesfővárosban, amelynek idegenforgalma, sajnos, ezidőszerint az idgenforgalom 95%-át teszi ki mind az egész országban. De hogy igen t. képviselőtársamnak tett ígéretemhez képest ine feledkezzem meg igen t. képviselőtársam Ibusz-áról, (Gr. Somssich Antal: Sajnos, nem az enyém! Régen nem volna az enyém!), meg kell állapítanom valamit. Meg kell állapítanom, hogy ebben az országban az a rossz szokás dívik, hogy a kormányt szidják, mindenkit szidnak. (Zaj a baloldalon.) Én megteszem a magamét, nem maradok adós az objektív kritikával, elmegyek az objektív kritika végső határáig. (Gr. Somssich Antal: Aa Ibusz-t tovább is fogjuk szidni. — Zaj. — Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) De higyjék meg nekem, rossz szokás az, hogyha valakit fejbevág valaki, akkor a másik utána megy és azt mondja: én is ütök egyet rajta Aki először fejbevágta, az talán tudja, hogy miért vágta fejbe, de aki másodszor és ötödször ütötte nyakon... (Zaj. — Gr. Somssich Antal közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Somssieh képviselő úr. Homon

nay Tivadar: ... az csak magyar szokásból üt egyet egyénen, társadalmi egyesületen, a politikában, a parlamentben, a gazdasági életben. Ez ocsmány szokás, igen t. képviselőtársam. (Ügy van! a jobboldalon.) Tessék objektíve megállapítani; én az Ibusz-t kritizáltam akkor, amikor, sajnálatomra, igen