Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-174

88 Àz országgyűlés képviselőházának a nézetem, hogy a 800 holdon felüli földbirtok tulajdonosa, ha nem okleveles és tanult gazda, vagy gyakorlati képzettsége nincs, köteleztessék arra, hogy vagy egy okleveles gazdát, vagy egy földmíves-iskolát végzett egyént alkalmazzon a birtokán, (Helyeslés a jobboldalon.) mert ez neki is és a nemzetnek is érdeke. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy kitérjek egy kérdésre, amelynek aktualitása van. Valaki azt jelentette nekem, hogy Németországból idejött polgárok érdeklődnek három magyar nagybirtok iránt. Én arra az álláspontra helyezkedem, hogy a magyar föld azoknak a kezében maradjon, akik azt a földet nemcsak művelik, hanem szentnek is tekintik és meg is becsülik. (Mikecz István: Hazájuknak!) A magyar föld egyenlő fogalom a haza fogalmával. Sehogy sem járulhatnék hozzá ahhoz, ha ilyen törekvés történnék, mert egy nagyon szomorú példa van előttünk. Tessék visszagondolni Erdélyre. Az eladott úri birtokokat az Albina bukaresti pénzen vette meg (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és évről-évre, hónapról-hónapra csúszott ki a magyar föld a magyarok lába alól. (Simon András: Nem fegyverrel vették el, hanem ravaszsággal!) Erről most beszélni nem akarok, majd még rá fogok férni későbbi felszólalásomban. T. Ház! A magyar földdel kapcsolatosan a magyar népoktatás kérdésével óhajtok foglalkozni és tapasztalataim alapján állítom, hogy szükség van arra, hogy a magyar tanítóképzést a falusi agrárnevelés érdekében átalakítsák. Tessék csak elővenni egy olvasókönyvet, amelyet az elemiiskoiás növendék kap. Hogy abban mennyi ostobaság van felhalmozva és mennyi olyan dolog, amelynél az ember mérgelődik, hogy azt a fogékonylelkű gyermeket mi mindennel tömik tele! Nekem az a felfogásom, hogy szükség van társadalmi, politikai nevelésre is, mert csak egy művelt nemzettel lehet demokratikus, népies politikát csinálni; műveletlen nemzettel semmiféle tekintetben nem lehet boldogulni. A népnevelés emelése tekintetében a múltban meghozott áldozatokat sosem kifogásoltam, (Helyeslés jobbfelől.) ma sem kifogásolom, és az 5000 magyar népiskoláért Isten és ember előtt magam is vállalom a felelősséget. (Helyeslés jobbfelől. — Kassay Károly: Ötezerért ne vállalja a képviselő úr, mert annyi nincs! Csak ötezer épület van! A tanítói lakások is benne vannak az ötezerben!) Szükség van arra, hogy a falusi tanítás tanmenetébe és tanrendjébe be legyen állítva mint tantárgy a gyakorlati gazdálkodás, (Helyeslés jobbfelől.) a piackeresés kérdése, az állat-, baromfitenyésztés, a szőlészet és gyümölcstermelés, sőt maga a csomagolás is. Csak egy gyakorlati példát mondok. (Halljuk! Halljuk!) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Ismerek egy közép európai országot, amely 4500 vágón őszibarackot szállít külföldre. Az a barack nincs beérve, annak nincs aromája. Ezzel szemben mi, Magyarország, amelynek a legjobb francia- és őszibarackja van a világon, — illatos:, színes, olyan mint a rózsa, csak éppen, hogy nem beszél az a barack — alig tudtunk a múlt esztendőben is néhány vagonnal eladni, mert sem a piacokat, stem a csomagolás rendszerét nem ismertük, sőt nem voltunk tisztában azzal sem, hogy milyen értéke van a mi itù. ülése Î9S3 május 4-én, csütörtökön. gyümölcsünknek. Pedig senkise feledje él, hogy az Isten sok minden keserűséggel megáldott minket, de két olyan tulajdonsága van ennek az országnak, amelyet nem lehet elvenni: a magyar föld Összetétele és a magyar nap, amely úgy érleli meg a gyümölcsöt, hogy az nem válik ízetlenné és nem marad éretlen. Épúgy, mint a téli gazdasági tanfolyamon, a csomagolási tanfolyamon is foglalkoztatni lehetne az állásnélküli gazdatiszteket. A földmívelésügyi miniszter úrnak figyelmébe ajánlom azt is, hogy létesítsen 600 állatorvosi állást és meg is adom fedezetet. 370.000 darab sertés döglött meg pestisben. Ez belekerült 13 millió pengőjébe az országnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A 600 állatorvost be lehetne állítani 1,400.000 pengő fedezettel. Ez nagyon jó üzlet. S a földmívelésügyr minisztérium gondoskodjék megfelelő szérumról és arról is, hogy kellő ellenőrzés miellett a szérum felhasználása úgy történjék, hogy annak eredménye is legyen. (Lázár Miklós: Es törje le a szérumárakat! — Erődi-Harrach Tihamér: Le kell törni már egyszer a szérumvisszaéléseket! Ezen pusztul el az egész sertésállománya Magyarországnak !) Mélyen t. Ház! Továbbmegyek az elhelyezés és a munkaalkalmak teremtésének kérdésében és kijelentem, hogy a tízesztendős, sokat szidott rendszernek van egy érdeme, az, hogy Magyarország úthálózatát lényegesen megszaporította. En azt mondom

1

, hogy az úthálózat szaporítása további feladata a kormánynak, (Helyeslés.) mert még 1100 község van út nélkül és ott lehetetlenség piacra vinni a gazdasági termel vény eket; az útépítés tehát nem luxusépítkezés, hanem elsőrendű gazdaSági szükség. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezek az útépítések meg is kezdődtek és munkaalkalmakat fogunk teremteni. Tovább megyek. Foglalkozni akarok az állásnélküli szellemi munkásokkal. En nyugodtan beszélhetek erről a kérdésről. Mindig perhorreszkáltam a jobb- és baloldali szélsőséget. Tizenhárom éves képviselőségem és húszéves közéleti multam alatt senki sem tud egyetlen egy olyan felszólalásomra rámutatni — pedig talán mégis mondtam néhány beszédet és írtam néhány ezer cikket —, ahol nem azt az álláspontot vallottam volna

s mint ma. En azt mondom, hogy a magyar fiatalság a magyar jövő kérdése. Az, aki a magyar intelligens és népszerető fiatalságnak kenyeret ad, az a magyar revíziót készíti elő. Legyen azzal mindenki tisztában, hogy ha, nagy külpolitikai eszközökkel, külföldi barátainkkal, segíthetünk is a revízió ügyén, de elsősorban saját nemzeti erőkifejtésünkön fog múlni, a mi nemzeti jövendőnk. Sokszor esik szó arról, hogy az egyetemeken numerus clausus van. En a magyar fiatalság érdekében kérem, hogy a bankok, vállalatok és a nagyipar vonalán szüntessék meg a mai numerus clausust, aimely fennáll és a magyar fiatalságnak adjanak helyet. Ostoba, önbíráskodó antiszemita jelszavakkal nem foglalkozom, de annyit merek mondani, hogy azokból a jelszavakból a konkrétumokat kiválogatni és a nemzet fiatalsága javára értékesíteni, nemcsak az egyetemes magyar nemzeti érdekeknek, de a magyar zsidóérdekeknek is megfelel. Sokat lehetne persze erről a kérdésről beszélni, azonban most e pillanatban csak égy kérdésre kívánnék kitérni és ez az, hogy a magyar ingó vagy ónnak 64%-a van a magyar