Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

64 Az országgyűlés képviselőházának amikor végre kellett hajtani a cégbíróság döntését, az Ibusz. Rt. közgyűlésén keresztül is vitték a kívánt alapszabálymódosítsát. Ki­mondták, hogy az igazgatóság és a végre­hajtó bizottság javadalmazása csak közgyű­lési határozattal foganatosítható s végrehaj­tották az alapszabálymódosítást abban a te­kintetben is, hogy _ nem szabad az igazgató­ságnak s a végrehajtó bizottságnak a javadal­mazását az elszámolási évet követő év költ­ségszámlájának terhére kiutalni, hanem csak a lefolyj üzleti év számlájának a terhére. Az alapszabályokban végrehajtották ezt, de a gyakorlatban nem, mert 1930-ban az Ibusz. Rt. tiszta nyereségének 10%-a, amely alapszabály szerint megillette volna az igazgatóságot 6828 pengőt tett ki, a közgyűlés jegyzőkönyvében azonban, t. igazságügyminiszter úr, a jövő év költségszámlájának terhére ismét 50.780 pen­gőt utaltattak ki maguknak^ az egyéb javadal­mazásokon kívül az igazgatóság tagjai. (Ulain Ferenc: Hányan vannak azok az urak?) 1931­bçn a tiszta nyereség 10%-a 3640 pengőt tett ki, s ugyanakkor közgyűlési határozattal 27.860 pengőt, mint külön javadalmazást ismét a következő év költségszámlájának terhére utaltattak ki maguknak ezek az urak nyiltan fütyülve a cégbíróság rendelkezésére. (Egy hang a baloldalon: Fizessék vissza!) Es most t. Ház, kérdeznem kell az igazságügyminisz­ter urat, hogyan van az, hogy a cégbíróság ezeket a közgyűlési jegyzőkönyveket, amelyek­ben ez palám et publice megvan, szó nélkül és megjegyzés nélkül elfogadja. Nem mondom, hogy a cégbíróságban van a hiba, de hogyha itt valahol hiba van, akkor valószínűleg félre­vezetés lesz ennek a hibának a neve. Minden­esetre helytelen és megengedhetetlen, hogy egy hivatal, egy hatóság a maga rendelkezéseit ennyire semmibe engedje venni. A cégbíróságnak másik vonatkozású dönté­sét, hogy az igazgatóság ne önmagának utal­tassa ki a részvényesek sérelmére és kárára külön javadalmazását, nem ilyen nyiltan, de legalábbis hasonló otrombasággal és átlátszóan játssza ki az Ibusz. továbbra is. Az igazgató­ság ugyanis, amikor a közgyűlési határidő eljön, egyszerűen átalakul az Ibusz. közgyűlé­sévé. 1930-ban a közgyűlésen 11 személy teszi le a részvényeket. Ebből a 11 személyből az igazgatósági és végrehajtóbizottsági javadal­mazásban kilenc személy van érdekelve. Két olyan személy van a 11-ből... (Gáspárdy Ele­mér: Kik azok?) Nevekkel is szolgálhatok. (Zaj.) Nagyon röviden adom elő a dolgokat, ezért ne méltóztassék kívánni, hogy a szükségeseken kívül részletekbe bocsátkozzam. Nevekkel igen készségesen szolgálok. Talán a legfrissebb ada­tokat t fogom mondani. 1932 június 27-én a fő­részvényes Máv. részvényeinek képviseletében a közgyűlésen megjelennek Horánszky Gyula, Lázár László, Tasnády-Nagy András, Tasnády­Szüts András, Guthard Tódor, Bársony Osz­kár, Dräsche Lázár Alfréd, akik kivétel nélkül érdekelve vannak a végrehajtóbizottsági és az igazgatósági javadalmazásban személyük sze­rint. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Tas­nády-Nagy András nem igazgatósági tag!) Nem igazgatósági tag, de a javadalmazásban érdekelve van. Ha méltóztatik parancsolni, ci­tálni fogom a vonatkozó jövedelmeket. (Zaj.) Ezenkívül, igazságügyminiszter úr, a kisebb­ség részéről Halászy László és Ribáry Géza. Hogy a^ kisebbség milyen szerepet játszik az Ibusz.-nál, ez nemcsak korábbi interpellációm­ból ismeretes, hanem holnap igen értékes tanu­173. ülése 1933 május 3-án, szerdán. bizonysággal fog róla szolgálni a törvényszéken Berdin bírónak a tárgyalása, ahol a kisebbség és a többség a koncon összeveszve, perbe szálla­nak egymással. Remélem, hogy ez a tárgyalás mindvégig a nyilvánosság előtt fog lezajlani. A 13 személyből ismét kilenc személy van, akik a részvényeknek túlnyomó majoritását képvi­selik. De nem a saját részvényeiknek, hanem a Máv. tulajdonában lévő részvények képvise­letében jelennek meg és van még négy másik jelenlévő, a közgyűlésen szavazó tag, 80—100 részvény letételével, akik azonban vagy a Máv.-nál alárendelt minőségben lévő tisztvise­lők, vagy pedig az Ibusz.-nál alárendelt minő­ségben lévő tisztviselők è a többi igazgatósági tagoktól függő viszonyban vannak. (Ulain Fe­renc: Szóval a Máv. részvényei alapján adat­ják az Ibusz.-nál a tantiémeket.) Az 1930-as 50.780 pengő külön igazgatósági javadalmazással szemben, amely a jövő üzleti év költségszámlája terhére utaltatott ki és a következő év tiszta nyereségéből persze levo­natott az osztalék szempontjából is, a Máv. — amely négymillió pengőt fizetett befektetések címén az Ibusz. vállalkozásába, amely több mint 1,000.000 f pengőt adott kölcsön az Ibusz.­nak forgótőkére és más üzleti spekulációkra, amelynek ezenfelül több mint másfélmillióval tartozik az Ibusz. jegyhátralékok címén, tehát az 50.780 pengő külön igazgatósági javadalma­zással szemben a Máv. 80%-os részvénytöbbség mellett^ csak 38.400 pengő osztalékot kapott, 1931-hen 27.860 pengő külön igazgatósági java­dalmazással szemben pedig csak 19.200 pengő osztalékot, holott az Ibusz. alapszabályaiban megvan az a ma is érvényes rendelkezés, hogy ajmíg az igazgatóságnak 10% jutalék jár a tiszta nyereségből, addig a 2,400.000 pengőt kitevő alaptőke után a Máv. részesedése semmi körül­mények között sem lehet kevesebb, mint az alaptőke 2%-a; ennek ellenére csak az 1%-ot érte el a részesedés. Nem csoda, hogyha az ember ezt a kérdést aztán az Ibusz. egész ügyvitelébe állítja be, ak­kor végeredményben olyan tételekkel találko­zik, hogy az Ibusz. működésének hat eszten­deje alatt a három vezető személy, Tasnády­Szüts András, Bársony Oszkár és Guthard Tó­dor csupán az igazgatósági jegyzőkönyvekből és közgyűlési jegyzőkönyvekből kimutatható^ lag — mert ezenfelül van ám még más is — 1,618.000 pengőt vettek fel, (Felkiáltások a jobb­és a baloldalon: Hallatlan! — Egy hang bal­felől: Rablók!) amikor a Máv. hat év alatt ösz­szesen csak 315.000 pengő osztalékot kapott. (Sauerborn Károly: Falhoz kell állítani! — Ulain Ferenc: A Bethlen-rendszerből valók! — Elénk felkiáltások jobbfelől és a középen: Bethlent nem lehet belekeverni! Semmi köze Bethlennek ehhez! — Zaj) Elnök: Csendet kérek! (Gáspárdy Elemér: Aztán igaz-e ez? — Mozgás.) Turchányi Egon: S mindezt Máv. részvé­nyekkel csinálják az Ibusz. igazgatósági, il­letve közgyűlési tagjai, — csudán az a kérdés, hogy momentán minek nevezik ki magukat — még pedig nemcsak az Ibusz.-nál, mint fővál­lalatnál, hanem az alvállalatoknál is. (Gás­párdy Elemér: Szinte lehetetlen, hogy ez igaz!) Ha most kinyitom a büntetőtörvényköny­vet és felütöm a 361. %-t, akkor a következőiket olvasom (olvassa): «Aki idegen vagyon kezelé­sével^ gondozásával, vagy felügyeletével van megbízva, s ezen minőségében annak, akinek érdekeit előmozdítani kötelessége, tudva és akarva vagyoni kárt okoz, hűtlen kezelés vét-

Next

/
Thumbnails
Contents