Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-181

498 Az országgyűlés képviselőházának 181. ülése 1933 május 16-án, kedden. Zsilinszky t. képviselőtársam erre a felszólalásra megadott, a Ház minden oldalán osztatlan tetszésnek örvendett. (Ügy van! Ügy nan!) De ez a kérdés politikum lévén, én nem foglalkozom a kérdésnek ezzel az első részével, mert hiszen nálamnál sokkal Ehivatottabb helyről fog megjönni erre a válasz, remélem, rövid időn belül. A másik része a kérdésnek az egyetemi zavargások ügye- T. Képviselőház ! Le kell szögeznem, hogy minden szeretetem és rokonérzésem a magyar egyetemi ifjúságé, amely igazán nehéz viszonyok között küzd a jobb jövő reménységével. De le kell szögeznem azt is, hogy amikor teljes mértékben megértem, hogy ha valaki, úgy a magyar ifjúság hivatott arra,hogy mindazon esetekben, midőn nemzeti érzésében megbántva érzi magát, annak megfelelően hangot adjon, ugyanakkor éppen a magyar egyetemi ifjúság méltóságánál fogva köteles arra, hogy vigyázzon mindig, hogy a megfelelő határokat betartsa és ezt a tüntetést, megnyilvánulását az érzelmeinek ne vigye ki az utcára s ne adjon módot és alkalmat arra, hogy a rendőrség beavatkozását maga ellen kihívja. Hiszen — amint Bajcsy-Zsilinszky t. képviselőtársam elmondta — mindnyájan egyetértünk vele abban, hogy a magyar ifjúságban kell annyi lelkesedésnek és tűznek lenni, hogy illő alkalmakkor, amikor arra ok van, megnyilatkozzék, de viszont az is tény, hogy a közrend fenntartása szintén nemzeti és állami érdek. Örömmel állapítom meg, hogy arra a térre nézve, amelyre az ifjúságnak egy része elment, s amelyet az előttem szóló t. képviselőtársam sem helyeselt, sőt inkább mondhatnám, helytelenített, nem értett egyet az egész magyar egyetemi ifjúság. Ennek dokumentálására legyen szabad felolvasnom a Mefhosz.-nak ma meghozott határozatát. (Olvassa) : «Ma délután a Mefhosz. elnöksége rögtönzött értekezletet tartott az egyetemen és a Mikszáth Kálmán-téren történt tüntetések ügyében. Mi már foglalkoztunk Bleyer Jakab országgyűlési képviselőnek a költségvetés általános vitájában elmondott beszédével. Azt időszerűtlennek és alkalmatlannak tartjuk arra, hogy a magyarság és magyarországi németajkú lakosság között meglevő harmonikus jó viszony kimélyítéséhez hozzájáruljon. A magyar nép mindig türelmes és barátságos volt kisebbségei iránt. Meggyőződésünk, hogy a magyarországi német kisebbség minden jogos kívánsága teljesült a múltban és teljesedik a jelenben is. (Ügy van!) A Mefhosz. a nagy magyar nemzeti szempontok százszázalékos érvényesítésének alapján áll, éppen ezért, amikor a megszállt területek kisebbségeinek jogait védi, a legteljesebb mértékben elismeri a csonkamagyarországi német kisebbség jogait is. Bleyer Jakab országgyűlési képviselő parlamenti beszédének tartalmát és tendenciáját azonban a legteljesebb mértékben ellenezzük. Megértjük ugyan a diákság lelkesebb és vérmesebb részének tüntetésében megnyilvánult érzésnyilvánítását, mert lehetetlennek tartjuk, hogy a 300 éves magyar egyetem egyik katedráját elfoglaló egyetemi tanár ilyen beszédet mondhasson a magyar parlamentben, de a Mefhosz., mely mindenkor a rend és tekinténly őre kíván lenni és ebben a kormányzatnak mindenkor rendelkezésére áll, nem helyeselheti az érzésnyilvánításnak ilyen módját, vagy az elégtételvételnek ilyen irányú megnyilatkozását. A Mefhosz. kötelékébe két magyarországi németajkú diákegyesület is tartozik : az «Akademischer Burschenschaft Longobardia» és a «Suevia Magyarországi Németajkú Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete». Mindkét egyesület tagja a Mefhosz.-nak megalakulása óta s mindkét egyesület szövetségünkkel a legteljesebb harmóniában dolgozott együtt a múltban- Reméljük, hogy a politikában kialakult ellentétek nem fogják meeboatani sorainkat. (Fábián Béla : Milyen ellentétek!) Reméljük ezt annál is inkább, mert a történtek ellenére is állíthatjuk, hogy a magyar ifjúság meg van győződve a magyarországi németajkú diákság magyar érzéséről és hazafiságáról.» Én csak megismételhetem, amint az imént mondottam, hogy teljes mértékben aláírom azt a jogos felháborodást, amely Bajcsy-Zsilinszky igen t. képviselőtársamat elöntötte, amikor ezt a kérdést tárgyalta a múltban és tárgyalja most is, de hangsúlyozni kívánom, hogy a diákságnak is a maga méltóságához mérten kell viselkednie és nem szabad kiprovokálnia olyan eseményeket, amelyek rendőri intézkedéseket involválnak maguk után. (Helyeslés a jobboldalon. — Büchler József : És mit szól a müncheni Barna Ház táviratához % — Zaj.) Elnök : Szólásra következik 1 Takách Géza jegyző : Dinnyés Lajos ! Dinnyés Lajos : T. Ház ! Belekapcsolódva az előttem szólott igen t. képviselőtársaim beszédeibe, a német kisebbség kérdését látjuk magunk körül, itt Budapest székesfőváros körül kikristályosodni, mert a közvetlenül Pest környékén levő községeknek majdnem fele németajkú. Ellentétben Bleyer Jakab képviselő úrral, fi ki itt a Házban ezt a kérdést felemlítette és a magyarságot helytelen beállításban tüntette fel nemcsak itt a Ház előtt, hanem az egész világ előtt és kitette a mi hazánkat annak, hogy külföldön az ő beszéde alapján bennünket meghurcoljanak (Fábián Béla: Megrágalmazzanak !) s megrágalmazzanak, ezek a svábok mindenkoron igazi jó magyar hazafiak voltak és mindenkor hitet tettek munkájukkal, törekvéseikkel az ő magyarságukról. {Ügy van! Ügy van ! — Ulain Ferenc : Tisztességes jó magyar emberek !) Itt kapcsolódom bele Pestkörnyék gazdasági kérdéseibe. Különösen aktuális ez ma, amikor különböző kérdések, különböző kifogások, különböző nézetek merülnek fel és küzdenek egymással. Ez a bizonyos gazdasági összeütközés különböző pontokban kulminál. Éppen ma volt egy «kerek asztal» című konferencia Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlési termében, ahol — amint a lapokból értesülve vagyok — 127 pestkörnyéki község és város képviselői voltak jelen. (Dinien Ödön : De arra nem gondoltak. r hogy a pestkörnyéki képviselőket is meghívják erre ! A t. főpolgármester úr nem tudja, kik a pestkörnyéki képviselők !) Teljesen megértem, ha a fontos kérdéseket megtárgyalják, de a kerekasztal-konferenciával kapcsolatban leszegezem, hogy ott olyan megállapítások történtek, amelyek közismertek, olyan kérdéseket ismételgettek egyesek szakszerűtlenül, mások szakszerűen, amelyek állandóan napirenden vannak. Hazánkban a törvény és a jog uralkodik, és minden kérdés megvitatására megvannak az illetékes hatósági közegek, megvannak az autonómiák, megvannak a közigazgatási szervek. Ezen a kerekasztal-konferencián Budapest székesfőváros polgármester ura elnökölt, jobbján foglalt helyet Pest vármegye főispán úra. akit atyafiságos szeretettel üdvözölt, a szónokok pegig alázatos tisztelettel és reverenciával beszélgettek pro és kontra. Ez csupa líra volt, amely elintézhető négy fal között. Erre tehát nem kívánok kitérni. A lényeg az, hogy ha Budapest környékének és f Budapest székesfővárosnak akár szociális, akár gazdasági, akár pénzügyi kifogásaik van-