Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-180

Az országgyűlés képviselőházának 18 C lemzőbb eset a tordai, amelyről az újságokból bizonyára méltóztattak olvasni, (vitéz BajcsyZsilinszky e

Endre: Es a katolikus státus vagyona!?) Rátérek már most a szerbekre., A szerbeknél van egy törvény, az 1931. évi választási törvény, amely szerint kisebbségek sem külön, sem együttvéve politikai pártot nem alkothatnak. Az 1931. évi szeptemberi diktatórikus alkotmánytörvény nem engedi a kisebbségi nyelveknek hivatalokban való használatát. Ugyanezen törvény szerint tilos minden egyesülés vallási, faji vagy regionális alapon. Az 1921. évi alkotmány törvény még tartalmazta azt a mondatot, (olvassa): «Más fajhoz tartozó és más nyelvet beszélő kisebbségek eiemi oktatásban anyanyelvükön részesülnek, mégpedig a törvényben előírt kedvezmények szerint» Ez a mondat az 1931. évi alkotmánytörvényből szándékosan kimaradt. Eltörölték — erre méltóztassanak figyelni — a községi és felekezeti iskolákat és magániskolák felállítását teljesíthetetlen feltételekhez kötötték, úgy hogy mamár nem is próbálnak magániskolákat felállítani. Az 1931. évi polgári iskolai törvény kimondja, hogy a polgári iskolákban az oktatás az államnyelven történik. Az összes kisebbségi polgári iskolák f államnyelvűekké változtattattak át. Az 1929. évi elemi iskolai törvény az állami és államnyelvű iskolákban megengedi ugyan a párhuzamos osztályok felállítását, azok azonban csak névleg léteznek, ahol egyáltalán engedélyezik őket. Az európai nemzeti kisebbségek kongreszszusa jelentésének Jugoszláviára vonatkozó részében ezt olvassuk — németül olvasom föl, hogy Bleyer képviselő úr figyelmét talán jobban felhívjam — (olvassa): «...es ist von den Deutschen sowohl im Parlament, als auch noch Ende Februar 1930. in der Union der Völkerbund-Ligen mit aller Entschiedenheit festgestellt worden, dass es nicht eine einzige Schule, ja nicht eine einzige Schulklasse gibt, die man als deutsch ansprechen dürfte.» (Mozgás.) Csodálkozom, hogy Bleyer képviselő úr ezt nem tudja. (Mozgás a jobboldalon és a középen. — Dencz Ákos: Ezt nem citálta!) Ha a némileg enyhébben kezelt németség is így áll. mennyivel rosszabb a magyarság

1 helyzete, annál is inkább, mert magyar tanítóképzőintézet mindezideig liem létezik, felállítása az iskolák teljes államosítása folvtán az államra hárulna, amely azonban e nélkülözhetetlen kisebbségi kulturális szükséglet teljesítése elől elzárkózik. A törvénynek 29. <^a előírja, hogy' (olvassa): «Azok. akik nem beszélik é« nem íríá'k a hivatalos áll amn vei vet, nem jelölhetők a községi választások 'jelölő-listáinak hat első helyén.» A törvénv 70. Va szerint pedig ezek nem lehetnek az elöljáróság tagjai. Minthogy nagyon kevés olvan kisebbségi községi lakos van, akire nem lehetne ráfogni, hogy nem bírja szóban és írásban a szerb nyelvet, e paragrafus alapján minden kisebbségi vezető embert ki lehet majd zárni a községek elöljáróságaiból. Az agrárreformot a legkönyörtelenebb nyíltsággal Jugoszláviában hajtották keresztül. Rendeletileg kimondották, hogy a magyar és német nemzetiségű állampolgárok — tehát a németek is — a földosztással kapcsolatban földet nem is igényelhetnek. A magyar határ mentén húzódó 50 kilométer széles földsáv övezetében még vétel útján is csak a hadügyi és belügyi miniszterek engedélyével szerezhetnek a magyarok földet. Jugoszláviában az elvett földekért még ma, . ülése 1933 május 15-én, hétfőn. 431 14 év elteltével sem kaptak kártérítést, de adóikat ma is a volt tulajdonosok fizetik. A szerbek sem csináltak nagy különbséget kisés nagybirtok között, mert például elvették a bezdáni kisgazdáktól azt a földet, melyet ezek keserves munkával és nagy áldozattal a Dunától hódítottak el. A szerbek horvát testvéreiket is teljesen elnyomták. A magyar uralom alatt — mint méltóztatnak tudni — a horvátok teljes autonómiát és szabadságot élveztek. A horvát lobogó álmagyar parlamenten is ott lengett. Ma iskoláik nincsenek, a horvát nyelvet sem használhatják, zászlaikat ki nem tűzhetik, horvát egyesületeket nem alapíthatnak. (Mozgás.) T. Ház! Még röviden ismertetem a helyzetet a cseheknél. (Halljuk! Halljuk!) Ami a cseheket illeti, ők talán magasabb kultúrájuknál fogva nem járnak el azzal a brutalitással és nyilt erőszakkal a kisebbségekkel szemben, mint a románok és a szerbek, de annál következetesebben viszik keresztül gazdasági, kulturális és politikai téren a csehesítést úgy a magyar, mint a tót, a rutén és a szepesi szász kisebbségekkel szemben. Bár a közelmúltban éppen ők hangoztatták, hogy a párizskörnyéki szerződéseket szigorúan be kell tartani, a megszállást követő időben, de ma is, 14 évvel a szerződések megkötése után, azoknak a kisebbségek jogaira és védelmére vonatkozó^ részeit úgy tekintik, mintha azok nem is léteznének. Gazdasági politikájukra csak néhány jellemző adatot akarok felemlíteni. Az agrárreformok végrehajtásánál többezer hektárt juttattak a síkságon lévő cseh gyarmatosoknak, míg a rutén földművesek 90%-a semmit sem kapott, ugyanígy jártak a magyarok is. Különböző vámtarifát léptettek életbe a történelmi országokban és különbözőt Ruszinszkó és Szlovenszkó részére. Turnus nélkül vágatják Ruszinszkó erdőanyagát és minden üzemterv nélkül aknázzák ki sóbányáit. Szlovenszkónak a középkor óta virágzó iparát a szó teljes értelmében tönkretették. Erre nézve idézem Hlinka András nemzetgyűlési néppárti képviselő szavait, aki a ruszinszkói és szlovenszkói gazdasági helyzetet kritikán alulinak minősítette, mondván, hogy Zsolna, Csacza, Zólyom, Rózsahegy és Korompa virágzó iparát teljesen tönkretették. Az állampolgárság terén maga Scotus Viator, a csehek nagy barátja megállapította, hogjr a magyarsággal szemben a legnagyobb igazságtalanságokat követik el. Még ma is tízezerre megy az állampolgári ság nélküli magyarok száma, mert a csehek nem fogadták el azt, hogy aki 1918 októberében a mai cseh területen lakott, az állandó ottlakás alapján cseh állampolgár, de kívánják a külön felvétel útján megszerzett régi községi illetőség igazolását, ami a legtöbb esetben nem lehetséges, miután a magyar törvény ezt nem kívánta. Ezek a szerencsétlenek a legnagyobb bizonytalanságban élnek, hiszen 'bármikor kiutasíthatók. A közfunkciók gyakorlásától úgy a magyar nyelv, mint a -magyar tisztviselő is száműzve van. Csehszlovákiában a közigazgatási tisztviselőknek csak 0*4%-a magyar, persze ezek is csak kis köztisztviselők. A földreform-hivatal 1300 alkalmazottja közül nincs egyetlenegy magyar sem, ruténeket is alig alkalmaznak. A közigazgatási kerületeket úgy kerekítették ki, hogy amint Scotus Via-