Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-180

âéë Àz országgyűlés képviselőházának 1 okozott. Az ebből ért támadásokért és a való tényállás ismerete nélküli kritikákért illetékes helyeken teljes elégtételt nyervén, ezt az ügyet a magam részéről befejezettnek tekintem. A Ház is napirendre térhet fölötte. Hogy ma mégis megemlékezem róla, ennek pusztán és kizárólag az az oka, . . . (ZMQ balfelől.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és csendben maradni. Vázsonyi János: . . . mert az ebben a viharban elhangzott közbeszólásokat akkor nem hallottam, viszont a sajtóból utólag úgy értesültem, hogy Váry Albert t. képviselőtársam azzal vádolt volna meg, hogy én a polgári társadalmat támadtam és felforgató tendenciákat szolgáltam. (Váry Albert: Óriási tévedés! Eszemágában sem volt!) Máris elintézettnek tekintem t. képviselőtársamnak ezzel a közbeszólásával ezt az ügyet is és kérem a t. Házat, hogy az egész affér felett méltóztassanak egyszer és mindenkorra napirendre térni. (Helyeslés.) T. Ház! A költségvetési vita mindenkor a kormány politikájának, politikai irány vezetésének kritikáját foglalja magában és régi parlamenti tradició az, hogy a költségvetési vita során nem annyira a számoknak bírálatával, mint inkább elsősorban a kormány politikai vonalvezetésének kritikájával foglalkozunk és ebből a szemszögből vizsgáljuk az egész országnak úgy bel- mint külpolitikai helyzetét. Ehhez azonban, ha ezt a feladatot akarom teljesíteni igénytelen felszólalásomban is, szükséges annak a háttérnek megrajzolása, amely a külpolitikai és a belpolitikai helyzetet is teljesen megvilágítja minden szemszögből, úgy a multaknak, mint a környező államoknak szemszögéből is. Méltóztassanak megengedni, hogy elsősorban a külpolitikai helyzettel foglalkozzam abból a szemszögből és abból a nézőpontból kiindulva, hogy az úgynevezett európai kis államokat, Svájcot, Hollandiát és a skandináv államokat kivéve, sehol a nyugati nagy demokráciák államaiban sem találom imeg a tényleges demokratikus felfogást és demokratikus politikát. Erre vonatkozólag legyen szabad felhoznom azt, hogy ha valaki a jelenlegi politikai helyzetet vizsgálja világviszonylatban, akkor abba a tévedésbe esik, hogy látszatra úgy hiszi, hogy igazolva vannak azok is, akik a kapitalizmusnak, azok is, akik a szocializmusnak bukásáról beszélnek. Ez azonban mindkét irányban csak látszat. (Váry Albert: Ügy van!) Látszat azért, mert a kapitalizmus csak felületesen nézve bukott el Amerikában és Angliában azzal, hogy az aranyalapról letértek. A szocializmus is csak felületesen nézve bukott el Oroszországban a bolsevizmussal, Olaszországban a fasizmussal, Németországban a horogkereszttel és Angliában az úgynevezett nemzeti egységgel szemben. Ha azt vizsgáljuk, hogy ezek tényleges bukások-e, azt kell mondanunk, hogy ember és józanész elbukhat minden irányban és minden országban, de eszmék és világnézetek nem bukhatnak el sohasem. Különösen nem bukhatnak- el a nemzeti eszmék, nemzeti világnézetek az emberiesség, a humanizmus gondolatának kapcsolatában, és ezért, ha le is van törve és ha térdenáll is, mégis töretlenül áll a magyar eszme is a Duna medencéjében. Töretlenül áll mindenkor, akkor is, ha csonkították, ha összetörték, ezeréven keresztül való 0. ülése 1933 május 15-én, hét fon. szenvedések ellenére is mindenkor itt áll úgy a magyarság eszméje a Dunamedencében, mintahogy itt áll a világviszonylatban mindenkor a demokrácia CS il humanizmus eszméje is. Ha külpolitikai szempontból vizsgáljuk minden egyes államnak, minden egyes országnak alkotmányjogi berendezkedését, akkor világviszonylatban f azt kell megállapítanunk, hogy a diktatúrák korszaka uralkodik szerte a világon mindenütt. Amerikában, amelyet a demokrácia hazájának neveznek, szintén téves a demokrácia feltételezése, mert Amerikában két nagy párt harcol egymással az Egyesült Államok parlamentjében, a republikánus és a demokratapárt, melyeket nem a nevük választ el egymástól, r hiszen a republikánuspárt is demokrata és a demokratapárt is republikánus, mindkét párt azonban végeredményben nem a nagytömegek szolgálatában áll elsősorban, hanem üzleti szempontoknak, ipari konszerneknek kiszolgálására van jelen az amerikai parlamentben éppúgy, mint a közéletben mindenütt. Amerikában a demokráciával szemben szintén diktatúrát állapíthatunk meg, a business örök diktatúráját. A demokrácia azt jelentené, hogy Wilsonnak azokat az elveit, amelyeket Magyarországra is rátukmált, Amerikában is érvényre juttatnák. Wilson a maga 14 pontjában a legélesebben a nemzetek és népek önrendelkezési jogát élezte ki, ezzel szemben az amerikai négerek nem érzik az önrendelkezési jog áldásait, az önrendelkezési jog téves értelmezésével viszont^ Európa kis ájlamai, elsősorban Magyarország szomorúan érzi a wilsoni elvek hamis értelmezését. Franciaország politikai berendezkedésében tökéletes politikai demokráciát találunk a belpolitika területén, kifelé, külügyi téren azonban nem a demokrácia, hanem az imperialista politikai törekvés érvényesül. A demokrácia egyenjogúságot jelent, ezzel szemben nem találjuk az egyenjogúság elvének érvényesítését sem a leszerelés, sem a felfegyverkezés kérdésében éppen Franciaország részéről. Olaszországban sem beszélhetünk politikai demokráciáról, mert a fasizmus kifejezetten diktatúrát jelent. El kell azonban ismernünk, hogy annak ellenére, hogy a fasizmus politikai diktatúra és annak ellenére, hogy erőszak, sőt gyilkosságok árán jutott el ahhoz az erőhöz, amellyel ma rendelkezik, társadalmilag mégis demokráciát teremtett meg, gazdasági rendet is teremtett Olaszországban és szemben a francia belpolitikai demokráciával és a külügyi imperializmussal, belpolitikailag diktatúrát, de a külpolitikában demokráciát árul el, a népek egyenjogúsága elvének alapjára állva. (Farkas István: Ez már nem áll!) Németország kérdéséről nem akarok bővebben beszélni. Németország politikáját a polgári gondolat és a demokratikus gondolat tökéletes összetörésének találom és csodálatos módon csak azt az egyet állapíthatom meg, hogy ha a német horogkeresztes mozgalom állandóan abban találja a maga létjogosultságát, hogy a kommunizmus ellen akar védekezni, akkor miért van az, hogy amikor nemcsak a kommunistákat, hanem a becsületes szociáldemokratákat is üldözi Németországban, ugyanakkor az orosz szovjettel kereskedelmi szerződésre lép és az egyetlen állam, amelylyel ma megértik egymást Európában, az orosz