Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-179

060 Az ofszággyulés képviselőházának Reménységünk nem vált valóra. A miniszterelnök úr talán egy kicsit bátrabban, egy kicsit önérzetesebben, de még mindig a régi kitaposott gazdasági rendszer útjain halad. Elismerem, hogy ez az út kényelmes lehet, de semmiesetre sem vezet célhoz. A mi felfogásunk szerint mi nemzeti szocialisták, akik egy új világot várunk, igenis azt vártuk, az ország dolgozó millióival egyetértésben, hogy egy új világ fog itt bekövetkezni, egy új gazdasági világrendnek kell bekövetkezni, mert úgy, ahogy most van, sokáig nem maradhat. Beszéltek itt és sokan beszéltek kiváló pénzügyi szakemberek. Nekünk, magyar embereknek az a szokásunk velünk született szerénységünknél fogva, hogy nagyon könnyen behódolunk, könnyen meghajlunk nagyhangú és látszólag tudományos elméletek és kijelentések előtt. Lehet, hogy kicsit frivol, amit most mondok. Merem állítani, hogy ezek a nagy pénzügyi szaktekintélyek, ezek a kiváló nagy kapacitások mind levizsgáztak, megbuktak a vizsgán, mert a beteget nem bírják gyógyítani. Körülállták a beteget, próbálkoztak mindennel, csak az operációs késhez nem mertek nyúlni és a miniszterelnök sem nyúlt még eddig hozzá, .márpedig a betegség olyan stádiumban van, az ország gazdasági helyzete anynyira súlyos és beteg, hogy ezt már sem ráolvasással, sem tudományos előadásokkal, sem genfi, sem lausannei és nem is tudom, miféle tárgyalásokkal, megjavítani nem lehet. r (Ügy van! a baloldalon.) Itt magának az életnek követelményeit kell figyelembe venni, tiszta kézzel ikell az operációs késhez nyúlni és radi-, kálisan kell megoldani a gazdasági válságot. Sajnos, még hiányzanak a megfelelő radikális intézkedések. Hogy egy pár példát mondjak, itt van elsőnek az adósságrendezés, ami olyan probléma, mellyel már évek óta foglalkoznak. Közben a gazdatársadalom, a kisiparos osztály, a kiskereskedelem, a becsukott boltok, a leengedett redőnyök, a 'tönkrement kisgazdaporták, siránkozó kisgazdák, munkanélküli, éhező földmívesek, mind-mind azt kívánják és követelik, és azt a segélykiáltást küldik ide hozzánk, hogy segítsünk rajtuk, tegyünk valamit érdekükben! Csináltunk intézeteket, földteherrendezési, nem tudom micsoda bizottságot. Nem vált be. Nem azokon múlik, akik ott ülnek és az élen állanak; azokban, akik ezeket az intézményeket vezetik, megvan a jószándék, de megvan kötve a kezük. Nekünk, törvényhozóknak kellett volna gondoskodnunk arról, mert az adósságrendezés' a mai törvények, a mai rendelkezések mellett teljesen lehetetlen. Bátran, nyiltan meg kell mondanom, hogy minden félintézkedés csak árt a beteg állapotának. Egy 'kisgazdaporta sem fog az adósság terhe alól megszabadulni. Ma már nemcsak a kisgazdaporták vannak árverés alatt, hanem a középés nagybirtokok is elmerültek az adósság tengerében. Itt radikálisan kell segíteni. Nem elég a kamatleszállítás, — és ebben igazat adok Simon János t. képviselőtársamnak — ma már ez késő. Ezzel tíz év előtt kellett volna jönni, amikor 30, 40, 50, 60%-ot szedtek a bajbajutott kisgazdáktól, j a birtokos osztálytól. Ma ez már csak ráolvasás, csak kuruzslás, semmi más, mint szemfényvesztés, mert ezekkel az intézkedésekkel az ország dolgozó és önhibáján kívül eladósodott " társadalmát, legyen az kisgazda, nagygazda, kisiparos, vagy kereskedő, megmenteni nem tudjuk. (Ügy van a baloldalon.) 179. ülése 19SS május 12-én, pénteken. Akkor hát szakítsunk a múlttal, és ha mi öregek ezt nem bírjuk megtenni, akkor jöjjenek ide a fiatalok, akik jobban megértik a kor szavát. Ha már mi nem tudjuk megérteni, hogy itt szakítani kell a múlttal és a múlt sok bevett szokásával, ha nem merünk radikális kézzel hozzányúlni intézményekhez, akkor adjuk át helyünket olyanoknak, akikben tudásuk mellett 'megvan a bátorságuk is, és. akik igenis, intézkedni és cselekedni fognak. A gazdaadósságok rendezése? A késői unokák száz év múlva sem tudják az adósságot kifizetni. Az adóhátralékok kamatostól szaporodnak. Ma már kamatot sem bír fizetni a kisgazda a földje után. Sem az a szorgalmas földmívesember, akinek a föld iránti szeretete világszerte ismert, aki hitelbe megvette azt a darabka földet, hogy két holdhoz hozzáragassza azt a három holdat, amit a földreform nem adott meg neki. Itt bosszulja meg magát a helytelen és rosszul végrehajtott földreform. Ugyanígy járt az a kisgazda, aki hozzávett három-négy holdacskát a 8—10—15 holdhoz, hogy meggazdagodjék, mert az r ország érdeke a kisgazdaporták szaporítása, azoknak megerősítése, a középbirtokokon levő kúriák újra való meszelése és megerősítése. (Helyeslés balfelől.) Ez a fundamentuma ennek az országnak. Es most azt látjuk, hogy a végrehajtó naponkénti vendég már. Ha tehát ezeket megakarjuk menteni, akkor nem szabad tűrnünk, hogy az a három hold, melyet a föld iránti szeretetből és rajongásból, takarékoskodásból, vagyonszerzés céljából vett meg az a kisgazda, most elvigye a tíz holdat is, mert annak a három hold földnek adóssága többet tesz ki ma, mint a 15 hold föld értéke. Félre itt a szemfényvesztéssel, valljuk be őszintén, vagy akar a kormány ezen segíteni, vagy vallja meg, hogy nem tud segíteni. Itt más megoldás nincs. (Ügy van! balfelől.) Tessék az adósságot aránybahozni azzal az értékkel, amennyit ért a pénz abban az időpontiban, amikor az illető az adósságot csinálta. (Helyeslés balfelől.) Ha valaki megterhelte a földjét egyharmad vagy egynegyed értékben, nem lehet ma elvenni tőle az egész négynegyedet. Nem kell ide nagy mesterség, csak bátorság kell. Jól mondotta egyik t. képviselőtársam, új bankok keletkezhetnek. Ha egyik-másik pénzintézet talán rosszul érzi magát ezeknek az intézkedéseknek következtében, új takarékpénztárakat és bankokat flehet létesíteni, de a millió és millió főre menő dolgozó népet, földmívesnépet és iparost nem lehet máról-holnapra visszaállítani. (Ulain Ferenc: Heil Hitler!) Arra kérem az igen t. kormányt, feleljen meg annak a várakozásnak, amely irányában megnyilvánult, mert különben nem történt itt változás, akkor akár Károlyi Gyula, akár a másik kormány maradhatott volna a helyén. Gömbös Gyulában, a fiatalok kormányában igenis az új eszmék képviselőit is láttuk és látjuk s elvárjuk, hogy a jelen nem lévő kormány intézkedni fog, hogy azok a javaslatok, amelyeket itt a Ház elé terjesztek, megvalósuljanak. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Itt yan azután a terményértékesítés kérdése. Tárgyalunk és én meg vagyok szentül győződve, hogy amikor a kecskeméti barack és a nagykőrösi saláta már elrothadt, akkor jönnek még mindig az ankétok, mert mi mindennel lekésünk. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Régi dolog, hogy kezdünk mindenben, minden intézkedéssel lekésni. Nem gondolt még