Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-177
284 Az országgyűlés képviselőházának 1 niszter úr tárcája tárgyalásakor már kinn lesz à rendelet, akkor leszek bátor ere visszatérni. A miniszter úr szavahihetőségét és komoly megfontoltságát a legnagyobb készséggel elismerem, de itt súlyos tévedésben van. Nem ismeri ezeket a vállalatokat. Ezek semmit sem csinálnak ingyen. Akkor, amikor azok a magyarázatok megszületnek, hogy nemzetgazdasági okokból büszkék lehetünk arra, hogy Párizsban a Grand Caféban ott találjuk a magyar vajat egypengös áron leszállítva, akkor kötelességem azt mondani, hogy a földmívelésügyi kormány ezért megtérítéseket adott. Azok az államok, amelyek bármely árut exportálnak, arra # törekednek, hogy abból hasznuk legyen, tehát nem lehet cél és nem lehet nemzetgazdasági szempont az, hogy egy állam így veszteséges módon kidobja a maga gazdasági termékeinek legjavát és legfőbb tényezőjét. (Zaj.) Kómában például, amelyre nagyon sokszor szoktak hivatkozni, semmiféle Omtk. és semmiféle Központi Tejcsarnok nincsen. (Felkiáltások a közepén: Csak Omtk. van!) Ez már félig sem tréfa, mert én az,t állítom, hogy Rómában maga a város végzi a tej ellátást altruisztikus módon. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Hatósági vállalatok!) Miért ne lehetne itt is a városra bízni ezt? (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Nagyon helyes! Ezt elfogadom!) Miért kell itt egy Omtk.-t csinálni, (Zaj.) amelyre ráfizet a magyar állam? Azt kérem a mélyen t. iminiszter úrtól, hogy csak egy kérdésre válaszoljon. Igaz,-e, hogy milliók vesztek el az állami pénzekből az Omtk. révén? Ha igaz az, hogy ott revizorok azt mondották, hogy indokolatlanul veszett el az állam pénze, akkor semmiféle nemzetgazdasági, politikai jól felfogott érdek nem szól a mellett, hogy ezeket továbbra is fenntartsuk. Emlékezzék rá a miniszter úr, hogy akkor, amikor ez a revíziós tevékenység megtörtént, az ön hivatali elődje felmentette állásától és^ kormánybiztost küldött oda a hç~ lyett a vezérigazgató helyett, akit a miniszter úr most naffykegyesen visszafogadott. (Farkas Elemér: Hála Isten, hogy visszahozta!) Lehet, hogy a mélyen t. képviselő úrnak az a felfogása, hogy ezért imádkozni kell és talán még hálaadó istentisztelefet is kell tartani. (Derültséa.) de a szenvedő tömesrek, akik a 32 filléres tejárat ennek tulajdonítják, azok cseppet sem éreznek kedvet a hálára sem a miniszter úr, sem más hatóságok iránt. Nem fogja hallani sem a miniszter úr, sem a t. Ház, hogy egyénekről beszélnék, én intézményekről beszélek, melyeket károsaknak vallok. En igenis, a kistermelőknek és kis szállítóknak az oldallára állok, akik itt Budapest környékén évtizedek óta ebből élnek és akikről most kisütötték, hogy ezektől elveszik a kontingenst és felosztják a többiek között. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Éppen fordítva, több kontingenst kapnak, mint amennyit eddig szállítottak. Nem lehet így tárgyalni, képviselő úr!) Engedelmet kérek, eddig még senki sem cáfolta meg azt, hogy... (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: En most megcáfolom!) Akkor cáfolja meg a miniszter nr a nyilvánosan elhangzott, kijelentéseket. (Lukács Béla: Letelt a beszédideje!) Mindjárt kénytelen leszek elmondani, hogy hol és mikor tárgyaltak erről a kérdésről. Tárgyaltak erről azokban a hivatalokban, amelyek a tej ilyen kötött forgalmára fel vannak állítva és ott az egyik vállalat igazgatója jelentette ki, hogy hozzájárulást kapott ahhoz, hogy ezeket a ' 77. ülése 1933 május 10-én, szerdán. milimárikat, akik Budapest környékén ebből a kis tejtermelésből élnek, kártalanítsák azért, hogy jogaiktól elesnek. (Holitscher Károly: A milimári nem termelő!) Összeget is mondottak. Azt mondották, hogy az összeség részére 450.000 pengőt akarnak fordítani, és azt jelentették ki ebben a hivatalban ezen hivatalos megbeszélés alkalmával, hogy r ennek egy részét adják a gazdák, másik részét a tej vállalatok. Én az ilyesmi ellen tiltakozom. Engedjék csak ezeket úgy gondoskodni a sorsukról, ahogyan akarnak, ne akarjanak gondoskodni sorsuk javításáról ilyenképpen. Gondoskodjanak inkább arról, hogy Budapestre egészséges tej jöhessen be. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Gál Jenő: Kénytelen vagyok engedelmeskedni az elnöki figyelmeztetésnek és nem folytatom tovább. Talán a viszontválasz alkalmával még majd módomban lesz a mélyen t. Képviselőházat és a miniszter urat tájékoztatni. Egyet azonban engedjenek meg: itt lehet beszélni ítéletnapig arról, hogy tejfogyasztási és tej eladási ... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Gál Jenő: Csak ezt az egy mondatot. Csak arról nem lehet beszélni, hogy a 32 filléres tejár Budapest nyakába varrva helytálló és nem a közönség megnyomorítását jelenti. Ezt nem lehet mondani. Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel arra, hogy ugyanebben a tárgyban még két interpelláció van bejegyezve, kérem a t. Ház hozzájárulását, hogy ezen két interpelláció elhangzása után együttesen adhassam meg a választ ezekre az interpellációkra. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ezt határozatiképpen mondom ki. Sorrend szerint következik Holitscher Károly kéoviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, (szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): «Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Mikép óhajtja a földmívelésügyi miniszter úr a Budapestre nem szállító tejtermelő gazdik érdekeit a kiadandó új tejrendeletben megvédeni? Holitscher Károly s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Holitscher Károly: T. Képviselőház! Őszintén szólva, zavarban vagyok az előttem szólott igen t. képviselőitársam interpellációja után, miután az ő előadásából nem értettem meg, hogy tulajdonképpen... (Gál Jenő: Nem is a képviselő úrhoz van adresszálva, hanem a miniszter úrhoz. Tehát ne is válaszoljon rá!) Nem is válaszolok, csak méltóztassék megengedni, hogy a magam részéről felvessem, hogy tulajdonkénben az igen t. képviselő úr kinek az érdekében szólalt fel, mert én leszek bátor majd rátérni, hogy az én, interpellációmat milyen szempontok vezetik. Ha a fogyasztó érdekeit akarta megvédeni az igen t. képviselő úr. akkor, bár nem vagyok hivatva, hogy a miniszter urat e tekintetben megvédjem, az igazság kedvéért konstatálnom kell azt. hogy éppen az igen t. miniszter úr volt az. aki a fogyasztási tej árát Budapesten két fillérrel le-