Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Az országgyűlés képviselőházának 173, ülése 1933 május 3-án, szerdán. 1? lalkoztatását fogja belátható időn belül biztosítani. Nem volt ígéret csupán, nem puszta szó, — amint elhitetni szeretnék — Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve, mert ez a része is valóság és kenyér lesz munkás magyarok kezében. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! De menjünk egy lépéssel tovább és vegyük szemügyre, tett-e és mit tett a kormány és pártja kereskedelmünk és külkereskedelmünk érdekeinek megóvása érdekében. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Gömbös Gyula miniszterelnökségének első hónapjában már rácáfolt azokra az augúrokra, akik féltették őt és tőle a nemzetet, vájjon, hogyan fogja tudni képviselni hazája érdekeit külföldi vonatkozásban. Gömbös Gyulának kormányzási ideje első hónapjában eszközölt iróniái útja nemcsak a politikai barátságnak Bethlen István által kovácsolt kapcsát edzette acéllá, hanem a gazdasági cserekereskedelemnek Olaszország és hazánk közötti, javunkra szóló továbbfejlesztését is eredményezte. A Gömbös kormány a provizóriumnak eddigi rendszeréről a hosszabb lejáratú kereskedelmi szerződések megkötésének rendszerére tért át és a gyakorlatban ezen a téren az első lépést az Ausztriával megkötött kereskedelmi szerződésben a magyar érdekek szolgálatában eredménnyel tette meg. A szerződésnek — bár egyelőre egy évre köttetett — automatikus meghosszabbítása is biztosítva van és lényege az, hogy Ausztriába! 50%-kal vihetünk ki többet, mint amennyit ők behozhatnak hozzánk. Az arány 1:1:5 a mi javunkra. Amint az történni szokott, ebben az esetben is követték az első lépéseket a további lépések olyan területeken, ahol eddig eredménytelen volt minden kísérlet. A csehszlovák-magyar relációban, bár még a szerződésen kívüli állapot ma is fennáll, mégis a múlt óv ősze óta — tehát a Gömböskormány idejében — már az árucsereforgalomra nézve megállapodások jöttek létre, amelyek a magyar mezőgazdaság érdekeit eredménnyel szolgálták. Ugyancsak tárgyalásokat tett folyamatba a kormány a velünk szomszédos többi állammal is, amely tárgyalásoknak eddigi menete következtetni enged arra, hogy azok között és közöttünk is egy gazdasági és politikai szempontból is egészségesebb helyzet kialakulása várható és remélhető. A Franciaországgal meglévő gazdasági kaicsolataink továbbfejlesztésére irányuló akciót is folyamatba tett a kormány és az eddig érvényben lévő kereskedelmi egyezmény kiegészítéseként március hó elején Parisban egy újabb pótegyezmény köttetett, amely kölcsönös kedvezményes vámtételeket biztosít. Ugyanabban az időben egy más pótegyezmény is létesült, mely a magyar búzának Franciaországba való bevitelét szabályozó kereskedelmi egyezményt egészíti ki olyképpen, hogy figyelemmel a tavalyi gyenge búzatermésre és bő tengeritermésre, a búzakontingens helyett ez év szeptember hó végéig* 400.000 métermázsáig terjedő kukorica-kontingens részére biztosít beviteli kedvezményt. A kormány ezenkívül más államokkal, például Finnországgal szesz kivitelére, a törökökkel lovak átvételére olyan megállapodásokat kötött, amelyeknek az volt az eredménye, hogy passzív kereskedelmi mérlegünk aktívvá vált, mert míg az elmúlt év két első hónapjában 6'8 millióval hoztunk be többet, mint amennyit kivittünk, tehát passzív volt a mérlegünk, addig a folyó év két első hónapjának a mérlege szerint 6*1 millióval aktív a kereskedelmi mérlegünk. Ezenkívül a kivitel fokozása érdekében a kormány intencióinak megfelelőleg a Nemzeti Bank bevezette a kompenzációs költségmegtérítési rendszert, ezzel megszüntette azt a káros állapotot, mely a kivitelt sújtotta, a bevitelt jutalmazta. A kompenzációs költségmegtérítési rendszer szerint a bizományos olyan cikkek kivitelénél, amelyekből eddig nem volt exportunk, az exportvaluta beszolgáltatása alkalmával a hivatalos árfolyamon felül bizonyos felárt kap, míg az importőr a szükséges devizák beszerzésénél a hivatalos árfolyamon felül bizonyos felárt tartozik fizetni. Ezt a kompenzációs költségmegtérítési rendszert a- különböző érdekeltségek a saját érdekeik szempontjából erősen bírálják, a tapasztalat azonb,an mégis azt bizonyítja, hogy ez a kivitel fokozása céljából, valamint a termelésnek nyersanyaggal való ellátása céljából helytálló. A Nemzeti Munkaterv 64. pontja exportpolitikánknak egységes vezetés alá való helyezését vette programmjába. A Nemzeti Munkatervnek ezt a pontját is valóra váltotta a kormány, amennyiben életre hívtat az új Külkereskedelmi Hivatalt, elrendelte egy Külkereskedelmi Bizottság felállítását és mellettük véleményező szervként Külkereskedelmi Tanácsot szervezett. A külkereskedelem irányítása és intézése ezzel egy kézbe került és a kivitel és a behozatal egész adminisztrációja ebben az egy hivatalban egyesült az eddig szétágazó, számos különböző hatóságok helyett. Az egységes irányításon kívül a bürokratizmustól ment gyakorlati üzleti szempontok érvényesülnek a külkereskedelem intézésében és ezzel a problémák megoldásánál az eddigi lassúság helyére az azonnali gyors intézkedés rendszere lépett. A hivatal vezetője közvetlenül a miniszterelnök alá van rendelve, a minisztertanácsnak tesz jelentést és így nem őrlődik fel ereje a különböző hatáskörök közötti egyensúly tartásában. Ezeknek a külkereskedelmi problémáknak megoldásával kapcsolatos a kormány egész külpolitikája és ezért most méltóztassék meg*engedni, hogy a kormány külpolitikájával foglalkozzam néhány szóban és kérdezzem, végzett-e külpolitikai téren kívánatos és eredményes munkát Gömbös Gyula és kormánya? (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A kormány egész külpolitikáját arra a bázisra fektette fel, hogy a fennálló barátsági viszonyokat kimélyítse és megerősítse és jó viszonyt létesítsen, kapcsolatokat teremtsen azokkal az államokkal is, amelyekkel eleddig politikailag' és gazdaságilag elentéteink voltak. De a kormány külpolitikai tevékenységének tengelye és leg'nagyobb eredménye az a tény, hogy Gömbös Gyula kormányának programmjába. a Nemzeti Munkaterv 3. pontjaként a revizió kérdését tette és ezáltal letért az eddigi kormányok által járt útról, és a trianoni r békeszerződés ; igazságtalanságainak korrekcióját nemcsak társadalmi úton, a különböző társadalmi egyesületekben engedte hangoztatni, hanem a magyar külpolitika elsőrendű feladatává tette hivatalos úton, hivatalos eszközök felhasználásával is a világ elé vinni azokat a szükségességeket, igazságokat, amelyek a hékeszerződések igazságta-