Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-176

Az országgyűlés képviselőházának lótenyésztési intézményekre 2,488.000 pengőt irányoztak elő! T. Képviselőiház! Keresztény és nemzeti uralom alatt élünk 14 esztendő óta. Tegyék az urak egyszer a kezüket a szívükre és mondják meg őszintén, hogy keresztény és nemzeti gondoskodásra vall-e az, hogy az anya- és csecsemővédelemre a sokmilliós költségvetés összegéből 1,080.000 pengőt költ a magyar állam, az állami lótenyésztési intézményekre pedig 2,488.000 pengőt. Többet, mint még egyszer annyit költ tehát lótenyésztési célokra, mint az anya- és csecsemővédelemre. (Temesváry Imre előadó: Nem lehet ezt így beállítani! Hát a kórházakra és klinikákra mit költ?) A tuberkulózis elleni küzdelemre 177.000 pengőt, állategészségügyi célokra 1,424.000 pengőt költünk. (Zaj a jobboldalon.) Ez olyan kontraszt, amelyet semmiféle szép szóval elintézni nem lehet. (Teinesváry Imre előadó: Rossz összehasonlítás! — Peyer Károly: Roszszul nyomtatták?) Nem, nagyon pontosan írtam ki magamnak. Ivóvíz beszerzésére 108.268 pengő van előirányozva, (Meskó Zoltán: Kevés bizony! — Ügy van! Ügy van! jobb felölj 23.042 pengővel kevesebb, mint az elmúlt esztendőben. Mondanom sem kell, hogy egész vidékekre^ mekkora csapás az, hogy nem tudnak jó ivóvízhez jutni. Alsóbaranya 'hegyháti járásának főszolgabírája egyik jelentésében, amelyet olvastam, valóban elszomorító adatokat közöl erre nézve. Elmondja ugyanis, hogy az egész járásban nincs jó kút, nincs olyan kút, amely jó ivóvizet tartalmazna. (Pftyer Károly: Az egész Balaton mentén nincs jó ivóvíz!) Ennek következtében a gyermekek, amikor iskolába mennek bort kapnak, amikor hazajönnek az iskolából megint bort kapnak ás este szintén bort kapnak, tehát négyéves korától kezdve a gyermek már hozzászokik a boriváshoz; hogy ez a szellemi és testi fejlődésére milyen mértékben hat károsan, azt hiszem, felesleges magyaráznom. (Buchinger Manó: Borzalmas ez!) Engedelmet kérek, amikor a magyar államnak milliói vannak a hadsereg fejlesztésére, a karhatalom növelésére, amikor mind a belügyi, mind a külügyi, mind pedig a miniszterelnökségi tárcánál milliókat irányoznak elő a rendelkezési alapokra, akkor lehetetlen dolog, hogy a jó, egészséges ivóvíz beszerzésére össze-vissza 108.768 pengőt költenek. T. Képviselőház! A legklasszikusabb dolog azonban most jön: amíg iparfejleszési célokra a kormány 3,759.450 pengőt irányoz elő, addig iparfelügyeletre csak 278.900 pengőt költ. A kapitalista gazdálkodási rendszer prominens vezetői, az ipari érdekeltség iparfejlesztési célokra tehát közel 3,760.000 pengőt kap, iparfelügyeletre pedig 278.900 pengőt költenek, de ebből a kiadásiból is a kazánvizsgálatok révén fizetendő összegekből megtérül 230.000 pengő, úgyhogy az államnak az egész magyar iparfel" ügyelet, az egész magyar munkás védelem, a balesetek ellenőrzése, a balesetek megelőzése summa summárum 48.900 pengőjébe kerül. Még egy jó verseny apamént se kapnak azért az összegért, amibe az egész magyar iparfelügyelet, az egész magyar munkásvédelem kerül. En szerintem a magyar munkásvédelem nem merülhet ki a kazánvizsgálattal, nem merülhet ki abban, hogy iparfelügyeleten és kazánvizsgálaton kívül egyébként ne törődjenek a munkássággal és ne törődjenek azokkal az érdekekkel, amelyek gondjaikra vannak bízva. Maga az a körülmény azonban, hogy az egész magyar ipárfelügyeletre a kormány alig költ 176. ülése 1933 május 9-én, kedden. 221 50.000 pengőt, mindennél jobban jellemzi azokat az állapotokat, amelyek között élünk. Röviden még csak pár dolgot akarok elmondani arra nézve, íhogy hogyan is fest a gyjaJkorJ]atban az <a maigy iszeretet, amellyel a kormány és a mögötte ülők a munkássággal szemben viseltetnek. Nemzeti összefogásról beszélnek, amint beszédem elején mondottam, annak érdekében azonban, hogy ennek megteremtődjenek lelki és anyagi alapjai, nem tesznek az urak semmit, ellenben a legcsekélyebb megmozdulásnál^ nem a munkás, hanem a kapitalista mellé állnak oda. Keresztény erkölcsről, munkásvédelemről prédikálnak, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a legbrutálisabb osztályeszközökkel igyekeznek a munkásság minden megmozdulását elfojtani. Azt olvasom a lapokban, hogy sztrájkra izgatott három munkásnő egy fatelepen. Mit méltóztatnak gondolni, mi történt erre? Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Malasits Géza: Rögtön befejezem; csak ezt akarom még elmondani. Egy Haas nevű fakereskedő faszenet csomagoltatott három munkásnővel s a legbotrányosabb módon kizsákmányolta őket. Erre sztrájkba léptek. A kereskedő feljelentette őket kommunista izgatásért, mire bevitték őket a kapitányság politikai osztályára. Tehát, amikor ezrével zsákmányolja ki a kapitalizmus a munkásságot, akkor a magyar államhatalom nem mozdul mes érdekükben s amikora Bedeaux-rendszer segítségével Gyulán kizsákmányolták a munkásnőket, akkor sem iparfelügyelőt, sem. rendőrt nem láttunk sehol, ellenben ezt a három szegény csomagoló munkásnőt, a,kik nem voltak megelégedve munkabérükkel és felszólították a többieket, hogy sztájkoljanak, rögtön lefogták és bevitték őket a főkapitányság politikai osztályára. Ennél jobb bizonyítékot az osztályállam mellett nem kell mondani. Már most ilyen körülmények között őszintén meg kell mondanom: frázis arról beszélni, hoscy nemzeti összefogás és nemzeti öszszetartás legyen a nagy célok érdekében, mert a nemzeti összefogásnak meg kell teremteni a lelki és anyagi alapjait. Ezzel a módszerrel, amellvel eddig kormányoztak, ezzel az osztálypolitikával, ezzel az osztálvuralommal nem fogják t.ndn.i ezt megvalósítani. Általános, titkos, egyenlő választójog, munkásvédő törvények, egyenlő jog és ijsrazság: ezek alkalmazása fopda megteremteni azt .a. nemzeti egységet, amely elég erős lesz arra, hogy lerázza a magyar nép nyakáról H kurzust és megteremtse a maarvar nép számára a jobb és boldogabb jövőt! A költségvetést nem fogadom el. Elnök: Az idő előrerehaladottságára való tekintettel a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom a t. ^Háznak, hogy legközelebbi ülését holnap délután 5 órakor tartsa és a napirendre tűzze ki az 1933/34. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalását. Kíván valaki szólani a napirendhez? Frey Vimos jegyző: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre! vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! Bleyer Jakab t. képviselő úr felszólalása engem és — úgy érzem — az egész ellenzéket és — remélem — az egész többségi pártot is

# mélyen felháborította. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nem hiszem, hogy ebben a teremben, 31*