Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-176

192 Az országgyűlés képviselőházának ben fennálló tartozásának rendezése tekinteté­ben, hogy az iparvállalatok valutában vállalt kötelezettsége, de pengőben teljesített fizetése végre rendeztessék. Az így teljesített és füg­gőben f tartott fizetések az iparvállalatok vál­lalkozókészségét messzemenően lekötik és lehe­tetlenné teszik újabb vállalkozási lehetőségek forszírozását. T. Ház! Függő kérdés, amelynek megoldá­sát Németország másfél évvel előttünk gyako­rolta, és amelyet másfél évnél régebbi idő óta voltam bátor minden illetékes tényezőnek figyelmébe ajánlani, a «zusätzlich» export kérdése, a nagyobb exportlehetőségnek forszí­rozása, amit különösen városi és állami köt­vényeinknek alacsony kurzusa tesz lehetővé. Ezt a területet mi teljesen kiaknázatlanul hagytuk, holott ha már ennyire lesüllyedtek a^ kötvényárfolyamok, ezt a magyar gazda­sági élet szempontjából hasznosítani kellene. (Helyeslés.) De nemcsak ilyen pénzügyi rendelkezések szempontjából nem kapja meg a gazdasági élet a maga kellő támogatását. Itt van a for­galmiadó-rendszernek, különösen a fázisrend­szernek behozatalával kapcsolatban támasz­tott, az üzleti élettel nehezen összeegyeztet­hető^ a termelőüzemek irodáit is az állami irodák nívójára lesüllyesztő vagy — ha pa­rancsolják — t felemelő rendszernek — köve­telése. Ha már azokat a nagy adókat fizeti a termelő polgár, legalább azt kívánná, hogv ezt fájdalommentesen, külön vexaturák és túl­adminisztrálás nélkül teljesíthesse. De itt van az amerikai kivándorló-pénzek átutalásá­nak megszervezése, és végül mint igen jelen­tős probléma, az amerikai visiszavándorlásnak egy egészséges telepítési akcióval való össze­kapcsolása. Folytathatnám még így tovább, mert még igen sok területen vannak teen­dők, amelyek szükségessé tennék azt, hogy a gazdasági élet végre megkapja azt az impul­zust, amelyre olyan régóta vár. T. Képviselőház! Gazdaságilag nehéz idők­ben erős a feszültség az egyes termelési ágak között, és ez az erős feszültség sokszor a tár­sadalmi^ egyensúly szempontjából is kockáza­tossá válik. Ezekben az időkben fokozott je­lentősége van annak, hogy egy előrelátó kor­mányzat mindig helyesen legyen tájékozva a társadalmi és^ a gazdasági életben történtek­ről. Ehhez két feltétel szükséges: egy való­ban demokratikus összetételű parlament, amelyben minden egyes osztálynak hivatott képviselője f a maga meglátása és az általa képviselt rétegek igazi felfogása szerint tár­hatja fel az érdekelt osztály gazdasági hely­zetét és panaszait, és egy, a pártekeretek fö­lött álló államférfiakból álló kormányzat, amely az így eléje kerülő matériából meg­szűri azt, amit az elfogult pártérdek diktál, és kiválasztja azt, amit a nemzet egyetemes érdeke kíván. T. Ház! En a nemzeti egységet Turi Béla t. képviselőtársammal együtt valójában nem úgy értelmezem, hogy valamennyi ember vi­lágfelfogására és pártgondolkozására való tekintet nélkül, egy pártba tömöríttessék. Annál kevésbbé értelmezem így, mert meg­győződésem szerint ilyen nehéz időkben az a parlament, amely nem rendelkezik egy füg­getlen emberekből álló ellenzékkel, egy olyan erőtelepre emlékeztet, amelyen nincs manó­méter, amely a gőznyomás magasságát mutatná. ; Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék beszédét befejezni. 176. ülése 1933 május 9-én, kedden. Magyar Pál: Rögtön befejezem. Ma a magyar ellenzék, a különféle társadalmi osz­tályok érdekei szempontjából^ a manometer szerepét tölti be, és én ama városi polgárság képviselőjének érzem magamat, amely egyik adóilag legsujtottabb, de gazdasági támogatás szempontjából legelhanyagoltabb rétege ennek a társadalomnak. Addig, amíg ez a városi ter­melő polgárság nem emelkedik arra az élet­színvonalra, amelyet munkája, képessége, teljesítménye alapján méltán követelhet ma­gának, a manométer-szerepet lelkiismeretesen és rendületlenül kívánom betölteni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélső­baloldaon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Niamessny Mihály! Niamessny Mihály: T. Képviselőház! Ha a vita ezen előrehaladott stádiumában a té­máknak ilyen nagy gazdagsága és azoknak a legkülönbözőbb szempontokból való meg­világítása után mégis szót kérek, annak in­doka talán az, hogy — a mai vitában — erről az oldalról tulajdonképpen mint első kor­mánytámogató szónok kérek ma szót három ellenzéki beszéd után, mert hiszen Turi Béla t. képviselőtársam beszédét, amelyet & teljes tárgyilagosság lengett át, beállításánál fogva kormány támogató beszédnek mégsem minősít­hetem. A rajta keresztülvonuló tárgyilagossá­got azonban el kell ismernem ennek a vitának folyamán az ellenzéki pártok legtöbb igen t. szónokánál is. Most már tulajdonképpen rövid idő alatt a harmadik költségvetési vitat élíük át, mert ilyennek volt mondható az államkölcsönről való vita és ide terjedt ki a rokkantügyi vita is. Ha e három költség­vetési vitának hangját bírálom, akkor el kell ismernem, hogy a t. túloldal is megtartotta kritikájában azokat a parlamentáris merteke­ket, amelyeket tőle joggal megkövetelhetünk. Ha azonban így a költségvetési viták hangjáról elismeréssel nyilatkozhatom, úgy másrészről meg kell áll apátián om azt, hogy azok tártaimilaig egy tulajdonképpeni költség­vetési vita keretén messze túlmentek, mert! az eszméknek, a gondolatoknak, az iniciatívának olyan sokféleségével találkoztunk, amelyek tulajdonképpen még a publicisztikai előkészí­tés stádiumába volnának valók, nem pedig a parlamenti vitákba. A parlamenti viták fel­adatául azt tekintem, hogy a/ aktuális kor­mányzati és törvényhozási problémákkal, ma­gának a költségvetésnek a kérdésével, vagy nedig a költségvetés alapjául szolgáló kor­mány-nyíl atikozatokkal és kormány-iniciatí­vákkal foglalkozzunk, nem pedig az egyes par­lamenti tagok ragadják meg — habár az esz­mék terjesztése révén is — a kizárólagos ini­ciatívát. Elismerem azt is, hogy ê tekintetben a mélyen t. ellenzéki szónokok más helyzetben vannak, mint a kormány és a mögötte ülő párt, mert amíg az igen t, ellenzéki pártok minden kockázat nélkül jelenthetik ki, — mint ahofyy legutóbb a független kisgazdapárt ki­váló vezére, Eckhardt Tibor tette. — hogy ez­zel vagy amazzal a kérdéssel nem várunk to­vább, — hiszen ez az ő részükről legfeljebb parlamenti akciót és agitációt jelent, addig er­ről az oldalról, a kormány oldaláról és a mö­götte lévő párt oldaláról ilyen nyilatkozatok csak akkor hangozhatnak el és csak akkor szabad elhangzaniok, ha ezeket a nyilatkoza­tokat a kormányzat és a törvényhozás terén azonnal tettek is" követik, . mert a miniszteri

Next

/
Thumbnails
Contents