Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-175

Az országgyűlés képviselőházának 1 szoktak az égig nőni és az autarchia fái sem nőnek az égig. El fog még következni az az idő, amikor igenis meg fogják állapítani, hogy a hallatlan állami áldozatokkal és közáldozatokkal forszírozott mezőgazdaság tulajdonképpen rendkívül drága dolog. (Ügy van! jobbfelöl.) A márkák százmillióit és milliárdjait fordítják erre a célra akkor, amikor itt van &'á<y a jó Istentől, a természettől arra predesztinált agrárállam, amely kitűnő cikkekkel elláthatja Németországot, elláthatja mindazzal, amire Németországnak szüksége van. Sőt Németország még más viszonylatban is köthet szerződéseket, máshonnan is hozhat he, mert mi nem is tudjuk teljesen ellátni azt az őrült kvantumot. Megállapítom például, hogy Németország a legutóhbi esztendőben, amikor bevitele t csökkent, még mindig négymilliárd márka értékű idegen terményt hozott be. Négymilliárd márka olyan hallatlan nagy összeg, hogy ha abból Magyarországnak csak csekély 20, 30, 50, vagy 100 milliócska jutna, az egyáltalán nem forgatná fel a német külkereskedelmi mérleget. Érdekes az a megállapítás is, hogy míg Németország (bevitelének csaknem felét Európán kívüli országokból hozza be, viszont kivitelének töblb mint 80%-át európai országokban helyezi el. Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány gondol ezekre a dolgokra és meg fogja tenni a maga részéről a szükséges intézkedéseket. Azt hiszem, hogy a kormány a Németországgal való kereskedelmi forgalom tekintetében nem. szorul rá részünkről bizonyos figyelmeztetésekre, mert éppen olyan tisztán, éppen olyan világosan látja a Németországgal való kereskedelempolitikai helyzet tarthatatlanságát, .mint mi valamennyien. T. Ház! Arra szeretnék még hivatkozni, hogy devizapolitikai téren is nem egy megdönthetetlennek hitt dogmát sikerült már megdöntenünk. Sikerült kiküszöbölnünk azt az ellentétet, amely valutapolitikai téren a mezőgazdaságot pönalizálta, az ipari behozatalt pedig premizálta. Sikerült a termelés folytonosságának biztosítására és az új miunkaalkalmak teremtésére is értékkel bíró lépéseket tenni. A beruházási politika tekintetében az állam járt jó példával elől és itt nem tudok elég melegséggel és szeretettel megemlékezni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket ezen a téren az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrnak köszönhetünk (Éljenzés a jobboldalon.), aki súlyos heteket és hónapokat szentelt ezen kérdés elöbbrevitelének. (ügy van! Ügy van! jobb felől. — Farkasfalvi Farkas Géza: Gömöri ember!) Igenis örülhetünk annak, hogy nemcsak az államot tudta ebben a tekintetben angazsálni, hanem a magángazdaságot is bizonyos áldozatokra kényszerítette. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés a jobboldalon.) Ha beruházásokról beszélünk, itt természetesen nem százmilliókról van szó. Szegény ember vízzel főz, de az a fő, hogy főzzön. Ha csak 15 vagy 20 millió pengővel, de megindul a munka, bizonyos fellendülés, atmoszféra javulás fog beállani, ami határozottan ennek a kormánynak érdeme. (Farkasfalvi Farkas Géza: Adja Isten!) Adópolitikánk is főleg a kisexisztenciák védelme tekintetében irányváltozást mutat. Hivatkozom itt a késedelmi kamatok leszállítáfalusi kisexisztenciáknak az újabban életbeléptetett pótlékok alól való mentesítésére, a többgyermekes családok adópolitikai kíméletének intézményesítésére. (Berki Gyula: A §. ülése Í933 május 5-en, pénteken. 165 rokkantak!) Belátom azt, hogy válságos időkben adóreformmal nem jöhetünk, azonban éppen válságos időben kell az adópolitikát szociális tartalommal telíteni. ' (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Éppen válságos időkben kell arra figyelnünk, ami már 4tJ-as törvényhozásunkban gyönyörűen le lett fektetve: az egyenlő teherviselésre. ' (Ügy van! ügy van! jobbfelöl.) Minél rosszabbak az idők, minél nehezebb a kereset, minél nehezebb az élet, annál több szociális igazságot és szociális tartalmat kell belevinni az adópolitikába. (Ügy van! ügy van! jobbfelől.) De talán hivatkozhatom egy negatívumra is, amit nagyon kevesen tudnak, arra, hogy kormányunk a bölcs pénzügyi tanácsadók rábeszélése ellenére is mellőzte a forgalmiadó kulcsának felemelését. Hogy ez mennyire közelállt és mennyire fenyegetett, azt csak kevesen tudják, de a kormány és a minisztertanács ellent tudott állani a mi pénzügyi tudósaink könyörgéseinek és mert belátta, hogy az életet tovább drágítani, tovább nehezíteni nem lehet. {Helyeslés a jobboldalon.) T. Ház! Az agráradósságok kérdésében is olyan követelések nyertek megvalósulást, amelyekről azelőtt hiába memorandumoztunk. Méltóztatnak visszaemlékezni arra, hogy arról a bizonyos kamatkérdésről hányszor beszéltünk mi ebben a Házban, (Ügy van! ügy van! jobbfelöl.) hányszor ibeszéltünk a pártban, s hány ímemorandumot szerkesztettünk erről a kérdésről. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ma végre mégis ott tartunk, hogy a kamatkérdésben megtörtént az első lépés, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) amennyiben 'a törlesztéses t kölcsönöknél a kamat 5%, a rövidlejáratúaknál pedig 5'5%. Nem mondom azt, hogy ezzel most már az egész kamatprobléma el van intézve. Nincs elintézve, (Krüger Aladár: De a front át van törve!) de mindenesetre sikerült rést ütnünk azon a váron, amelyet eddig ebben az országban sokan, sot nagyon sokan bevehetetlennek hittek. (Ügy van! ügy van! jobbfelöl.) Örömmel állapítom meg, hogy a kormány még tovább akar menni: bizonyos lépéseket akar tenni az egységességi eljárás kiépítése és a likvidálás tekintetében. Csak egyet szeretnék itt hangsúlyozni, hogy ezeknek a kérdéseknek megoldásánál nagyon méltóztassék vigyázni arra, hogy valahogyan a magyar földet itt mozigásba ne hozzuk, {Ügy van! jobbfelől. — Berki Gyula: Mozog az úgyis!) mert ilyen válságos időkben egy tenyérnyi magyar földet nem szabad kihúznunk annak a birtokosnak a kezéből, aki ma véletlenül a sors szerencsétlen befolyása következtében el van adósodva. (Ügy van! — Taps a jobboldalon.) Teljes megértéssel vagyok a hitelezői érdekeltségek iránt, de ismételten hangsúlyozom, a magyar föld sokkal nagyobb érdek, sokkal nagyobb érték. A magyar föld jelenti az országot, a magyar föld jelenti a hazát. (Ügy van! jobbfelől.) Csák akkor lehet hitelpolitika, ha hazánk és országunk van, a prioritás tehát mindesesetre a magyar földé. (Ügy van! — Taps a jobboldalon. — Ulain Ferenc: Akkor tessék földteherrendezést csinálni! — Zsindely Ferenc: Éppen erről beszél! — Krüger Aladár: Erről beszél! Tessék idehallgatni! — Berki Gyula: Ne tessék aludni!) Érdekes, hogy az alatt a hét hónap alatt, mióta az új kormány intézi itt a dolgokat, más, évek óta kifogásolt visszásságok kiküszöbölésébe is sor került. Itt van elsősorban a mam-